Újra nekifutnak az egészségbiztosítás átalakításának

Az egészségügyi miniszternek június 30-ig felül kell vizsgálnia a kötelező egészségbiztosítási rendszert, ennek alapján előkészíteni a szükséges jogszabály-módosításokat és az összehangolt intézkedési tervet. Az MTI értesülése szerint erről döntött szerdai ülésén a kormány.

A kormányülésen meghatározták, hogy az egészségbiztosítási rendszer alapvető fejlesztési célja az egészségügyre jellemző területi egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása, és a szolgáltatók felelős, rugalmasabb gazdálkodási feltételeinek kialakítása.

A kormány szerint fontos az is, hogy az egészségbiztosítás biztosítói szerepe megerősödjön. Vagyis az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak nagyobb mozgástere lenne abban, hogy mely egészségügyi szolgáltatókkal köt és bont szerződést, fokozott ellenőrzési joga és ehhez eszközei is lesznek.

Mikola: Ilyen botrány még nem történt

Gyurcsány Ferenc a múlt héten azért mondta le tervezett izraeli útját, hogy részt vegyen a kormányülésen, amelyen az egészségbiztosítással kapcsolatos koncepció tervezetét vitatták meg.

Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága szerdán egyhangúlag igennel szavazott arról, hogy általános vitára alkalmas az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat. A most eltörölni tervezett pánztártörvény tette volna lehetővé magánbefektetők kisebbségi részvételét a megyeileg illetékes pénztárakba. Az egészségügyi tárca javaslata külön rendelkezik az egy hónappal ezelőtt megalakított 22 egészségpénztár jogutód nélküli megszüntetéséről is.

"Demokráciában ilyen botrány még nem történt, mint amilyen a pénztártörvény kapcsán" - kommentálta a még hatályos törvény előéletét Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke. A politikus úgy vélte, a kormánynak önkritikát kell gyakorolnia, és le kell vonnia a konzekvenciákat, valamint gesztusokat kell tennie az ellenzék felé annak elismerésére, hogy "rossz irányba indultak el” – fogalmazott.

A befektetők visszaléptek

Szóvá tette, hogy a kormányoldal - beleértve az SZDSZ-t is - hisztériakeltéssel vádolta az ellenzéket, amikor arra hívták fel a figyelmet, hogy a magántőke bevonása a biztosítási rendszerbe nem jó megoldás. A szocialista Schvarcz Tibor úgy vélte, nem lehet gesztusokat kérni a Parlament előtti tüntetések és az szocialista képviselők házára dobott Molotov-koktélok után.

Pesti Imre (Fidesz) visszautasította Schvarcz Tibor megjegyzését. Mint mondta "KGB-s módszerre utal" az, hogy az atrocitások értelmi szerzőinek az ellenzéket próbálják beállítani. Mint mondta, ha Schvarcz Tibor "B-középről és Molotov-koktélról beszél, a kormánypártok körül kellene alaposabban körülnézni".

Az MSZP soha nem akart üzleti, versengő biztosítókat "beengedni" az egészségbiztosítás területére, ehhez egy ma is vállalható kompromisszumot kötöttek, fogalmazott Kökény Mihály, a bizottság szocialista elnöke. Hangsúlyozta azt is, hogy "Ismert politikai események és körülmények kapcsán a befektetői érdeklődés hiányában esélytelenné vált a törvényben megszabott rendben a kisebbségi részvényértékesítés, ezért új törvényre van szükség". Kökény Mihály, aki kiemelte, ez nem jelenti azt, hogy "minden marad a régiben".

Felelősöket keres az ellenzék

Horváth Zsolt, a fidesz képviselője azt mondta: "másfél éven át szórakoztak az emberekkel egészségbiztosítási reform címszóval, amely károkat nem lehet forintba kifejezni, csak életévekben". Meg kell nevezni a felelősöket, "itt az ideje a felelősségre vonásnak" - tette hozzá. Kiemelte: másfél milliárd forintot dobott ki a kormány az ablakon azzal, hogy kinevezték a pénztárak vezérigazgatóit, a vezetők fizetést kapnak és több száz milliót költöttek kommunikációra is.

Schvarcz Tibor (MSZP) a felelősségre vonás kapcsán úgy fogalmazott: az 50-es évek politikai gyakorlata térne vissza, amikor politikai okokból kerestek felelősöket. Heinz Tamás (Fidesz) kifejtette, az ellenzék "nem személyes akasztást akar", amikor felelősségre vonásról beszél. Úgy vélte, az SZDSZ felelős a kialakult helyzetért és nem az ellenzék.

Csáky András (MDF) úgy vélte, mindkét politikai erőnek le kell vonnia a tanulságot a jövőre nézve, mert ilyen agresszív módon egy ágazati átalakítást nem lehet áterőltetni a törvényhozáson.

Béki Gabriella (SZDSZ) helyét a bizottságban Bőhm András liberális politikus vette át, aki azonban nem volt jelen az ülésen.