Pont ilyeneket képzeltem a kommerekről
További Belföld cikkek
-
Orbán Viktor nagy vállalást tett a Fidesz kampánynyitóján - Riasztották a magyar katonákat, mezőgazdasági gépbe szorult egy világháborús gránát Szerencsen
- Sulyok Tamás: A nemzeti szuverenitás Svájcnak és Magyarországnak egyformán fontos
- Deutsch Tamás elmondta, mikor ülne le vitázni Magyar Péterrel
- Lakást nem, de háromfős titkárságot igényelt Novák Katalin a munkájához
„Én pontosan tudtam, hogy az lesz, ami történt, vagyis semmi az ég egy adta világon” – mondta egyikük, aki az elmúlt két évben hatszor vizionálta Gyurcsány bukását és háromszor a szakértői kormány eljövetelét, négyszer ufótámadást. Így inkább tovább kérdezősködtünk.
Sz. így nyilatkozott: „Amikor kiderült, a boldogság gombázásszerűen plasztikus hullámai kezdtek nyaldosni, mert pont ilyeneket képzeltem az átkozott kommerekről, erre egyszer az életben tényleg kiderül, hogy tényleg olyanok. Órákon át csak olyanokat mondtam, hogy ha-ha-ha meg he-he-he. Néha eszembe jutott Lamperth Mónika harisnyába bújtatott lába a Homoki-Szabó-féle Hilleres komcsipornóból. Olyankor megszédültem. Gál Zolika borjúpillantása. Puch László aktatáskája. Olyankor kijózanodtam.”
Születtek ennél prózaibb visszaemlékezések is. Az indafotós H. éppen bringatúrán volt – íme -, amikor az öccse hívta, hogy Gyurcsány így meg úgy, nem is értette igazán, csak, hogy van valami nyilvánosságra került hangfelvétel, botrány, gyülekeznek a tüntetők.
A természetben valahogy nem érezni a dolgok súlyát. Még a Hűvösvölgyben portyázó K. is elvesztette hírérzékenységét: „Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egyre több fura üzenet érkezik arról, hogy hallottam-e a Gyurcsányt, meg, hogy elkúrta, meg ilyenek, de egy szót sem értettem belőle. De azt éreztem, hogy valami komoly lehet, mert a legkülönfélébb emberektől kaptam sms-eket. Ebéd után azonnal bekapcsoltam a rádiót a kocsiban, és akkor hallottam. Akkor éreztem, hogy ez nagyon súlyos lesz, amikor emberek kezdtek gyülekezni a Kossuth téren, és óráról órára egyre többen voltak, és látszott, hogy ezek kömény gyerekek.”
Persze, most már mindenki nagyon jól értesült, még Cs. is, akinek szeptember 17-e az anyukája születésnapjáról is emlékezetes: „Először nem voltam nagyon felháborodva, de biztos voltam benne, hogy ebből nagyon nagy balhé lesz. Igazából akkor tudatosult bennem, hogy ez mekkora gáz, amikor láttam a Kossuth téren az embereket. Azon a napon még nagyon sajnáltam a rendőröket, hogy ott kell állniuk a Kossuth téren, beszélgettem is velük.”
T.-ből egy kisdobos igazságérzete szólt: „Hehehe, mindig is tudtam, h ilyenek ezek, de most akkor vége, elhúznak, végre elvált a szar a májtól satöbbi".
Az emlékekben a szexvonulat különösen erős. B. öreg rókaként fordult rá a csajára, miután biztos volt benne, hogy nyilván megint Gyurcsány kavar valamit. Az ő szavaival élve: „Mivel semmi nem volt, mindenki csak várt, a csajomra fordítottam a figyelmemet, jót keféltünk, de a háttérben azért ment a Hír tv, aztán amikor megindultak az emberek a Kossuth térre, kötelességtudó és hazáját védő katonaként felöltöztem, és elindultam a helyszínre.”
És a másik: „Egy keményen átmulatott hétvége után röhögcséltem az ágyban a csajommal, amikor hívott a csajom exe, hogy forradalom van a Kossuth téren. Este tizenegy lehetett, hívtam a szerkesztőséget, hogy tudunk-e erről. Vidám pillanat volt.”
Voltak még a szerencsések, akik éppen Görögországba készültek nyaralni, mint Zsadon olvasószerkesztő, íme>>>
És volt még B., aki ekképp nyilatkozott: “Én, isten bizony, nem emlékszem rá.”
A szeptember-októberi sajnálatos események kronológiája
2006. szeptember 17. (vasárnap): Nyilvánosságra kerül az őszödi néven elhíresült Gyurcsány-beszéd. Hatására este tüntetések kezdődnek a fővárosban. A beszédet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 májusában, egy hónappal az országgyűlési választások megnyerése után, a szocialista frakció zárt balatonőszödi ülésén mondta el. A beszéd lényegében érvelés a bevezetendő reformok mellett. A szöveg egy részét ismeretlenek 2006. szeptember 17-én egyidejűleg több sajtószerkesztőségnek is eljuttatták. Nem sokkal ezután egy hosszabb, 25 perces rész is nyilvánosságra került. A szöveg lényegében azt taglalta, hogy a szocialisták mást sem csináltak az elmúlt másfél-két évben, mint hazudtak, hogy szarban van az ország, hogy a választások megnyerése érdekében eltitkolták az állampolgárok előtt az ország valódi gazdasági állapotát. Még egy lapáttal rátett az indulatokra, hogy a miniszterelnök nagyjából végigkáromkodta az egész beszédet. Például az azóta szállóigévé vált: „Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.” Vagy: „Mi lenne, hogyha nem az egymás közötti faszkodás miatt veszítenénk el a népszerűségünket?” „És írok majd kibaszott jó könyveket a modern magyar baloldalról.” És még folytathatnánk a sort.
2006. szeptember 18. (hétfő): Tüntetők egy csoportja a Kossuth térről a Magyar Televízió Szabadság téri székháza elé vonul, ahol azt követelik, hogy petíciójukat olvassák be élő adásban. Miután ezt megtagadják tőlük, megrohamozzák az épületet. Autókat gyújtanak fel, törnek-zúznak, feszültséglevezetésképpen pedig neteznek egy kicsit a Magyar Televízió számítógépein.
2006. szeptember 19. (kedd): Az esti tüntetés még békésen kezdődik a Kossuth téren. A demonstráció később, akárcsak előző este, újra erőszakba fordul. A tüntetők a Köztársaság térre és a Magyar Rádió épületéhez vonulnak, ahol a rendőrök megkezdik oszlatásukat. A rendőrség könnygázt és vízágyút is bevet. Kedd este már az egész országban zajlanak kormányellenes tüntetések. Sólyom László köztörvényes bűncselekménynek nyilvánítja a hétfő este történteket. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter beadja lemondását.
A Szonda Ipsos felmérése szerint az emberek 54 százaléka nem mondatná le Gyurcsány Ferenc kormányfőt. Gyurcsány a köztelevízió Este című műsorában még egyszer megerősíti, hogy nem áll szándékában lemondani.
2006. szeptember 20. (szerda): A Kossuth téren kezdődő tüntetés résztvevői, elhagyva a Parlament előtti területet, a Nyugati téren csapnak össze a rendőrökkel. 62 embert vesznek őrizetbe. Szerda este az eddigi legnagyobb tömeg, becslések szerint 15 ezer ember tüntet a Kossuth téren. A demonstrálók megalakítják a Nemzeti Kerekasztalt, és péntekre alkotmányozó nemzetgyűlést hívnak össze. Sólyom László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közös nyilatkozatban ítélik el az erőszakos cselekményeket. A Szonda Ipsos közvélemény-kutatása szerint az emberek a kormányt teszik felelőssé a hétfő éjjeli Szabadság téri ostromért.
2006. szeptember 21. (csütörtök): A vasárnap kezdődött tüntetések közül a legnyugodtabb estén van túl a főváros. A Fidesz bejelenti, hogy elhalasztja szombatra bejelentett nagygyűlését.
2006. szeptember 22. (péntek): Békés tüntetés a Kossuth téren. Az MDF jogi eljárást akar indítani Gyurcsány ellen.
2006. szeptember 23. (szombat): Több tízezer tüntető követeli a Kossuth téren Gyurcsány lemondását. Eddig 127 ember van előzetes letartóztatásban, szombat hajnalban pedig újabb 8 embert vesznek őrizetbe a hatóságok.
2006. szeptember 24. (vasárnap): Újabb tömegek tüntetnek. Egy brit napilap szerint Szili Katalin szivárogtatta ki az őszödi beszédet. A politikus cáfol. Gyurcsány először beszél a bocsánatkérésről.
2006. szeptember 25. (hétfő): Több ezres létszámú tüntetés a Kossuth téren. Az Új Magyarországért Egyesület petíciót nyújt át az Országgyűlésnek, amelyben alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelik. Az egyik újság birtokába került hangfelvétel szerint a Magyar Televíziót védő rendőrök parancsnoka meg akarta tagadni felettesei parancsát, és ki akarta vonni csapatát az épületből.
2006. szeptember 26. (kedd): Bár folytatódnak a vidéki tüntetések, egyre kevesebben vonulnak az utcára. A köztársasági elnök közlése szerint a hatályos magyar alkotmány nem ismeri az alkotmányozó nemzetgyűlést, ezért az a mai alkotmányos berendezkedésünkkel összeegyeztethetetlen. Este a Kossuth téren nézeteltérés alakul ki a tüntetők között, egy ember saját magát szúrta meg, míg valaki éhségsztrájkba kezdett. Éjfél után már csak százan demonstrálnak. A köztelevízió polgári pert indít a székházostrom során rombolók és randalírozók ellen. Többek között Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is aláírja azt az értelmiségiek által közölt nyílt levelet, amelyben lemondásra szólítják fel a kormányfőt.
2006. szeptember 27. (szerda): Hét műsorszolgáltató működését vizsgálja meg az ORTT a szeptember 18-ai székház ostrom kapcsán: megállapítják, hogy a Hír tv tudósítása törvénysértő volt. A Kossuth téri tüntetők kijelentik, hogy az önkormányzati választásokig biztosan kitartanak. A Védegylet is távozásra szólítja fel a kormányfőt.
2006. szeptember. 30. (szombat): Miután szombat 0 órakor beállt a kampánycsend, a Kossuth téren kulturális demonstrációt tartanak.
2006. október 1. (vasárnap): A Fidesz jelentős győzelmét hozzák az önkormányzati választások, amelyek rendben és rekordrészvétel mellett zajlanak. A rendszerváltás után eltelt időszakban példátlan módon a szavazóurnák bezárása után Sólyom László szól a nemzethez, és közli: a kormányfő beszéde utáni közfelháborodás jogos volt, de a katarzis elmaradt, és az ország támogatása nélkül a reformok nem valósíthatók meg. Világossá teszi, hogy nincs neki módja a beavatkozásra, csak a parlamenti többség oldhatja meg a kialakult válságos helyzetet. Demszky Gábor minimális többséggel ugyan, de megőrzi a főpolgármesteri tisztet.
2006. október 2. (hétfő): Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelenti, hogy a bizalmi válság elkerülése érdekében és az államfő iránymutatásának megfelelően pénteken bizalmi szavazást kér saját maga, a kabinet és a kormányprogram mellett. Orbán Viktor mindezt hazug, olcsó trükknek nevezi, és közli: 72 órát ad arra, hogy az MSZP megkezdje a miniszterelnök leváltását. Amennyiben ez nem történik meg, úgy péntekre gyűlést hív össze a Kossuth térre, és azt ígéri, hogy a demonstrációk – immár a Fidesz hivatalos részvételével – a kormányfő távozásáig folytatódni fognak. Az MSZP több vezetője közli: nem engednek az ultimátumnak. Másnap az MSZP képviselőcsoportja egyhangú támogatásáról biztosítja a kormányfőt.
2006. október 5. (csütörtök): A rendőrség „egy internetes újság tatalma miatt” államellenes bűncselekménnyel gyanúsít meg öt embert, köztük Budaházy Györgyöt. Kuncze Gábor felszólítja Orbán Viktort, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról, mert nem teljesíti választói megbízását.
2006. október 6. (péntek): A Parlamentben kevéssel dél előtt megkezdődik a bizalmi szavazás általános vitája, amelyben Gyurcsány Ferenc bocsánatot kér a hazugságok rá eső részéért, a bátor szembenézés hiányáért és beszéde stílusáért. Az Országgyűlés 207 igen szavazattal 165 nem ellenében bizalmat szavaz a miniszterelnöknek; Gyurcsány saját magára szavaz. A szavazás után megkezdődik a Kossuth téren a Fidesz nagygyűlése, Orbán Viktor 80 ezer ember előtt életre hívja a politikai osztály erkölcsi megtisztulását célzó Igen, Magyarország chartát. Az MDF közli: politikusai nem csatlakoznak a chartához. Toroczkai László forradalom szervezésébe kezd.
2006. október 8. (vasárnap): Lamperth Mónika az MSZP választmánya előtt szombaton elmondott, nem a nyilvánosságnak szánt beszédét közzé teszi a Magyar Rádió. A területfejlesztési miniszter a szövegben erős posztokat ígért a szocialistáknak a regionális területfejlesztési tanácsokban. A Fidesz bejelenti, hogy politikusai nem kívánnak többé kapcsolatot tartani a kormányfővel.
2006. október 12. (csütörtök): A Medián legfrissebb mérése szerint a választások óta érdemben nem módosultak a pártpreferenciák: a Fidesz utcahosszal vezet.
2006. október 16. (hétfő): A nap folyamán a Kossuth téren tüntetők egy csoportja a Markó utcába vonul, ahol a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. Az írószövetség is nyilatkozatot ad ki az eseményekről, amelyben elítéli a miniszterelnököt.
2006. október 22. (vasárnap): A rendőrség kettős kordont emel a Parlament elé, a központi állami megemlékezésen részt vevők biztonságára hivatkozva.
2006. október 23. (hétfő): A rendőrök az előzetes megállapodás ellenére kiürítik a Kossuth teret arra hivatkozva, hogy a tüntetők nem engedték átvizsgálni a területet. A tüntetők a Nádor utcánál lévő kordonnál gyülekeznek reggel kilenc körül. A Felvonulási téren az 1956-os emlékmű felavatásának ceremóniáját a tüntetők füttykoncertje és motorberregés zavarja meg. Az eseményre Sólyom László biztonsági okokra hivatkozva nem megy el, Gyurcsány Ferenc azonban igen. A Fidesz nem ünnepel közösen a kormánnyal, illetve a közjogi méltóságokkal, a parlamenti beszédeken sem vesz részt. A Fidesz elnöke bejelenti, hogy népszavazást kezdeményez az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld, illetve a demokratikus berendezkedés garanciáinak kérdéseiről.
A tömeg a nap folyamán a Kossuth térről a Corvin közbe halad, majd az Astoria és a Deák tér irányába vonulnak. Innen a rendőrök az Astoria irányába szorítják őket, ahol az éppen véget érő Fidesz-megemlékezés résztvevőinek csoportjába sodródnak. A rendőrök itt folytatják az oszlatást. A tüntetők barikádokat építenek az Erzsébet híd mindkét oldalán, majd órákig farkasszemet néznek a rendőrökkel, akik közben folyamatosan könnygázzal és gumilövedékekkel bombázzák őket. Hajnali fél kettőkor – amikor már jelentősen megfogyatkozott, ezer alá apadt a demonstrálók száma – a rendőrök Buda irányából és az Astoria felől is megindulnak egy-egy hókotróval. A lapátos járművek lerombolják a barikádot, a rendőrök pedig könnygáz és a kék festéket szóró vízágyú segítségével percek alatt feloszlatja a tüntető tömeget.
2006. november 4.: A Fidesz fáklyás felvonulást tart a fővárosban. Más jobboldali csoportok is kormányellenes rendezvényeket tartanak.
Az őszödi beszéd kiszivárgása után kirobbant belpolitikai válság és tüntetéshullám kezelése miatt a rendőrséget számtalan kritika érte jogvédők és civil szervezetek részéről is. Legtöbbször a túl erőszakos fellépést rótták fel nekik. A rendőrség a tiltakozások alatt több száz személyt állított elő, illetve vett őrizetbe.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
