Fidesz-OVB: 3-4
További Belföld cikkek
-
Többen rosszul lettek egy komáromi akkumulátorgyárban - Fillérekért dolgoznak, nem ismerik a KRESZ-t – Wolt-futárok panaszai a vendégmunkásokról
- Életveszélyessé vált a magyarok kedvenc kirándulóhelye
- Az államtitkár szerint nincs tömeges elvándorlás a bíráknál
- Az amerikai nagykövet egy asztalhoz ültette Schmidt Máriát és Iványi Gábort
Leszavazta az Országos Választási Bizottság (OVB) a Fidesz és a KDNP harmadik, a vizitdíj bevezetésére vonatkozó kérdését, az ötödik, a nyugdíjasok munkavállalásával kapcsolatos, valamint a hetedik, a kormány felelősségvállalásával kapcsolatos kérdését is. A testület 6:2 arányban döntött úgy, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet országos népszavazásra bocsátani. A többségi indoklás szerint a vizitdíj esetében ezt azért nem lehet megtenni, mert ez a költségvetést érintő kérdés, az alkotmány pedig tiltja, hogy ilyen ügyekben a nép kinyilvánítsa az akaratát.
A nyugdíjasokra vonatkozó kérdés elutasításának legfőbb oka az volt, hogy a testület többsége szerint nem egyértelmű a kérdés. Szintén megállapították, hogy a kezdeményezés burkolt alkotmánymódosítást is jelent, ráadásul a költségvetést és a járulékokat, tehát voltaképpen állami bevételeket is érinti, ezért nem lehet hitelesíteni. Szintén az egyértelműség hiánya, illetve a burkolt alkotmánymódosítás feltételezése volt a kifogás a hetedik kérdés elutasításánál.
Fizessen-e kártérítést a miniszterelnök?
E kérdés arra vonatkozott, hogy az országgyűlés törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért. A kérdésben felvetette a Fidesz a miniszterelnök esetleges fegyelmi és kártérítési felelősségét is, amirőll az egyik OVB-tag hangsúlyozta: mai alkotmányos berendezésünk a miniszterelnök politikai felelősségét állapítja meg költségvetési kérdésekben.
Voltak olyan vélemények, hogy abszurd helyzetet teremtene, ha a költségvetési hiány elszabadulása miatt a miniszterelnöknek kártérítést kéne fizetnie, hiszen ez bekövetkezhetne egy olajárrobbanás nyomán is, amiért Magyarországon aligha akadna felelős. Felvetődött az is, hogy a miniszterelnöknek nincs munkáltatója, így fegyelmi felelősségét nincs kinek megállapítania.
Az is elhangzott: a keynesiánus gazdaságpolitika egyik alapvető eleme a költségvetési hiány előidézése, és a parlamentáris demokráciákban ez bevett gyakorlat. Így a miniszterelnököket nem lehet eleve felelősségre vonni egy elvileg gazdaságélénkítő intézkedésért.
Kettőt átengedtek
Az OVB példás gyorsasággal és egyhangúlag engedte át viszont azt a kérdést, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen-e kapni. Szintén elsőprő (7:1-es) többséget kapott a gazdák földekre vonatkozó elővásárlásáról szóló kezdeményezés hitelesítése.
Orbán Viktor a Fidesz október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy országos népszavazást kezdeményeznek több kérdésben is. A pontos kérdések (összesen hét) pár nappal később váltak ismertté, és ezek a tandíjtól a földek elővásárlási jogán át a kormány felelősségre vonásáig terjedtek.
1. hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
2. " , hogy az egyészésgügyi közszolgáltató intézmények maradjanak állami, ökormányzati tulajdonban?
3. " , hogy a háziorvosi, fogászati és a járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
4. " , hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
5. " , hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
6. " , hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos, termőföldről szóló 94. évi törvény szerint családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
7. " , hogy az országgyűlés - a fegyelmi és a kártérítési felelősség mellett - törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért?
Az OVB hétfőn már döntött az első két kérdésről. A tandíjra vonatkozó kezdeményezés fennakadt a testület rostáján, a kórházprivatizációst viszont továbbengedték.
A Fidesz viszont már bejelentette, az Alkotmánybíróság előtt küzdenek tovább minden olyan népszavazási kérdését illetően, amelyet az Országos Választási Bizottság elutasít. Salamon László KDNP-s és Nyitray Zsolt fideszes képviselő az Indexnek azt mondta, bíznak az Alkotmánybíróság bölcsességében és szakmaiságában. Szerintük ezek olyan kérdések, amelyekben a kormány nem kért és nem kapott felhatalmazást a választóktól.
Két éve volt az utolsó
Az eddig utolsó népszavazást 2004. december 5-én tartották a kórházprivatizációról és a kettős állampolgárságról. Bár a Fidesz nevével fémjelzett referendumon a megszokott módon mindkét kérdésre többen mondtak igent, mint nemet, a kórházak állami kézben tartását a szavazók 65,01 százaléka támogatta, míg a kettős állampolgárság megadására 51,57 százalékuk mondott igent.
a) költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(A Magyar Köztársaság alkotmánya, 28/C. §, (5.) bekezdés)
A részvételi arány azonban - akárcsak 1990-ben - ezúttal is alacsony, mindössze 37,41 százalékos volt. Így a 65,01 százalék sem volt elég ahhoz - az 51,57 százalék még úgysem -, hogy az igenek aránya elérje az összes szavazásra jogosult 25 százalékát, tehát a referendum eredménytelen volt.
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998-as törvény szerint az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni.
Megtámadhatják
Az OVB-nek a konkrét törvényi tilalmak mellett azt is vizsgálnia kell, megfelelnek-e a kérdések annak az előírásnak, hogy "a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni". Egy aláíróíven egy kérdés szerepelhet.
A választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB-nek 30 napja van döntése meghozatalára. Az OVB "döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani", a kérdésről az Alkotmánybíróság soron kívül dönt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
