Három pofon Szűcs Erikának

Az állami kitüntetésekről szóló törvényeket módosítja ma az Országgyűlés e heti háromnapos ülésének első napján. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvények módosítására azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában kimondta, hogy a köztársasági elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetés adományozását. A törvényjavaslat szerint a jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak.

Nem lehet olyan személyt kitüntetésre javasolni, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, amíg büntetését a bűnügyi nyilvántartásból nem törölték, vagyis a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülés még nem elégséges a kitüntetéshez. (MTI)

Veres János nem várta ki az ülés kezdetét, még a becsöngetés alatt elmagyarázta a sajtónak, hogy az SZDSZ 160 milliárdos szja-csökkentő javaslata biztos szép, de ő ragaszkodik a saját költségvetéséhez. Úgyhogy a pénzügyminiszter a költségvetési plafont is akkor tartja elfogadhatónak, ha a beadott büdzsétervezet számaira támaszkodik, és 2009-ben és 2010-ben a konvergencia-program kalkulációi érvényesülnek.

Szomorú a parlamenti nyitány, az 1848-49-es szabadságharc mártírjaira, nevezetesen az aradi vértanúkra emlékszik a Tisztelt Ház. Azokra, akik között voltak örmények, magyarok, szerbek, de egyöntetűen egyet gondoltak mind a 13-an: az eskű kötelez. Aztán Szili Katalin példabeszédbe csapott át, jelezve, túl hangosak a képviselők vitái, pedig az eskü a honatyákat is kötelezi, úgyhogy jobb, ha mindenki eszébe vési, hogy a népet szolgálja.

Bajnai Gordon az aradiak helyett inkább a világgazdasági válság miatt szomorkodott napirend előtt. De, csillantotta meg azonnal a reményt a nemzeti fejlesztési miniszter, a nagyhatalmak komoly stabilizáló lépéseket tettek, így lassan elülhet a válság. Bajnai szerint Magyarország amúgy is stabil, a bankrendszere is áll a vártán, és az állam hatmillió forintig garantálja a bankbetéteket. Persze a miniszter sem óvatlan, tudja, hogy a kis- és középvállalkozások elé azért pajzsot kell tartani, így a gyászos világi körülállások miatt e cégek közül azoknak, akik uniós támogatást nyertek, könnyítik a kötelezően vállalt nyereségnövekedést. A családi vállalkozások 10 millió forintra számolhatnak nagyon kedvező körülmények között, illetve ha a bankok nem akarnák hitelezni a kis- és középvállalkozásokat, az MFB számos kedvezményes hitelt helyez ki.

Szanyi Tibor szomorúan konstatálta, hogy bizony recsegnek-ropognak a világ gazdasági eresztékei. És most világlik ki, büszkélkedett a szocialista honatya, hogy milyen hasznos is volt a konvergencia programmal stabilizálni az államháztartást. Szanyi azt ígérte, hogy a költségvetési szigor nem csorbul, és az ellenzék is felelősségteljesen érezze át ezt a helyzetet.

A KDNP-s Hargitai János szerint fenébe Bajnai optimizmusával, az ugyanis alaptalan, hiszen vadul gyengül a forint. Ami pedig az ellenzéki honatya szerint a kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelezési gyakorlatát illeti, az legfeljebb eseti intézkedés, a költségvetés adótörvényeivel és főszámaival kellene valamit mondani.

Varga Mihály úgy ítélete meg, hogy igenis begyűrűzik ide a válság. A volt pénzügyminiszter szerint kérdés, hogy a 3,4 százalékos növekedéssel számoló ország hogy néz szembe a világgazdaság kihívásaival.

Kóka János annyit elismer, hogy a Bajnai által beharangozott segítségnyújtás a fejlesztési minisztérium intézkedései helytállóak, de Bajnai tárcájának nincs beleszólása az adó- és költségvetési ügyekbe. Márpedig e téren kellene 300 milliárdot leszedni a büdzséből, és 3 év alatt 1000 milliárdot megspórolni. Lehet, hogy a kapitalizmus építménye recseg-ropog, de a szocializmusé összeomlott, ironizált a beterjesztett költségvetésen Kóka.

Az 1848?49-es szabadságharc 13 katonai vezetőjét 1849. október 6-án Aradon végezték ki. A magyar honvédsereg szándékosan nem az osztrák császári csapatoknak adta meg magát, hanem Világosnál az orosz csapatoknak. Miután a magyar tábornokokat átadták az osztrákoknak, a császár ellen így elkövetett sértés miatt azokra nem a tábornokokat megillető golyó általi halált, hanem kötél általi halált szabtak ki. Később - kegyelemből - néhány ítéletet golyó általi halálra változtattak. Október 6-án Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt is.

A 13 aradi vértanú: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly.

Herényi Károly szerint Bajnai arról hallgatott, hogy a fogyasztás visszaesik, így bizony igenis szívnak a kis- és középvállalkozások, a válságot ugyanis csak a multik tudják többé-kevésbé átvészelni. Így az MDF-es politikus kemény piacvédő intézkedéseket vár a hatalomtól.

Egy titkosszolgálatszerű képződmény által kár érhetett, sok-sok embert, amikor kipattantak folyószámla-, telefonbeszélgetés-, lakás-, illetve életvédelmi adatok, fordult rá kissé nehézkesen a megfigyelési ügyre Deákné Fogarasi Valéria. És ez a szocialista politikus szerint nagyjából felháborító, ahogy az is, ha bárki bárkinek kötelet ígér (lásd: Iváncsik államtitkár kontra fideszes képviselő.) Ja, és az állam megvédi a polgárait.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága szerint sérti a házszabályt, de nem szankcionálható, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem vesznek részt a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésein. Az erről szóló állásfoglalást a szocialista képviselők 15 igen szavazatával - 14 nem és egy tartózkodás ellenében - fogadták el a testület hétfői ülésén. Az ügyrendi bizottság szerint ugyanakkor ez a házszabály-sértő magatartás nem szankcionálható.

"A házszabályszerű magatartás minden megválasztott országgyűlési képviselőtől, így a bizottság elnökétől és tagjaitól elvárható, de ki nem kényszeríthető" - olvasható az állásfoglalásban. A nemzetbiztonsági bizottsági üléseken azóta nem vesz részt Kövér László, Demeter Ervin (mindkettő Fidesz) és Simicskó István (KDNP, hogy a kormányfő Szilvásy György titokminiszter javaslatára - a testület elutasítása ellenére - Laborc Sándort nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójává, még 2007 decemberében. (MTI)

A kötélfenyegetett Iváncsik államtitikár kontrázott, és azt bizonygatta, hogy ugyan egy államtitoksértés súlyosabban esik latba, mint az egyszerű emberekről szóló információk begyűjtése. Pedig, mondta Iváncsik, a jogállam morális szempontjából utóbbi a fontosabb, ugyanis ez jelzi, hogy különböző szervek úgy érzik, bármit megtehetnek. Azt, hogy nem ártatlanok, ezt az államtitkár szerint a gyanúsítottak is tudják, nem véletlenül akarta valaki letörölni az adatokat házkutatás közben, illetve a lefoglalt adathordozót másoló hivatalos szerveknek pedig komoly fejtörést okozott, hogy kikerüljék az előre telepített törlőprogramot. Az államtitkár egyébként biztos benne, hogy a nyomozószervek komoly eredményre jutnak.

Herényi arról beszélt, hogy szeretni kell egymást, és be kéne fejezni a vádaskodó mutogatást. Az MDF frakcióvezetőjének ehhez van egy egyoldalas papírja (címe: a Tisztességes politikáért), és kérte, hogy minél több honatya szignálja egyetértése jeléül.

A kereszténydemokrata Hoffmann Rózsa a felsőoktatás bajai miatt állt a parlamenti sorompóba. Merthogy szerinte a főiskolai és egyetemi intézmények hallgatói és oktatói mind frusztráltak, és ez lehúzza tevékenységüket is. A KDNP 30 diákkal beszélgetett, akik azt mondták, a bolognai folyamatban a főiskolai diplomának megfelelő oklevél nem biztosítja elhelyezkedésüket, így kénytelenek továbbmenni az úgynevezett masterképzésre (régen: egyetemi). Csak éppen, panaszolta Hoffmann, az induló masterképzések döcögnek, a képviselőasszony élt a gyanúval, hogy a minisztérium egyes iskoláknak kedvez, másokat pedig hátráltat. Egyszóval a KDNP átlátható akkreditációs rendszert akar.

A felsőoktatási intézményeket Hiller István szerint az alapján finanszírozzák, hogy a hallgatók milyen intézményeket választanak. A kultuszminiszter szerint fejlesztés pedig igenis van, ezt jelzi, hogy 2006 óta nettó 18 milliárdot fordítottak a szféra fejlesztéseire, illetve az utóbbi két évben a költségvetés 214 milliárdról 226 milliárdra növelte a terület pénzeit.

Kóka János megint konstatálta, hogy kisebb adó kell, és takarékoskodjon a kormány is. Mert, mondta a liberális frakcióvezető, a gazdasági fejlődés nem valami misztérium, hanem sok egyén javuló tevékenysége. Ma büntet az állam az adóival, hogy eltarthasson egy lusta terpeszkedő struktúrát, és, állította Kóka, szigorúan ragaszkodik is ehhez a struktúrához.

Szerinte felháborító, hogy a gazdagok is kapnak családi pótlékot, államilag támogatott színházjegyet, és a kormány több száz milliárdot önt elavult munkaügyi szisztémákba, de a munkanélküliség nem javul. Úgyhogy, szögezte le Kóka, kell egy költségvetési plafon.

Veres próbálta értelmezni a parlamenti plafon szóösszetételt. Szerinte a kormány már benyújtott olyan javaslatot, ami igenis rögzíti a különböző területek kiadásait. A kormány javaslatait kéne a pénzügyminiszter szerint megfogadni. Így kerülhet sor egyszerre járulékcsökkentésre és a versenyképesség megőrzésére.

Varga Mihálynak 35 éves nosztalgiája van, legalábbis úgy érzi, már hallotta ezeket a mondatokat (nem fog a válság begyűrűzni) Fock Jenőtöl, csak most Gyurcsány szájából buknak ki a szavak. A volt pénzügyminiszter szerint hiba lekicsinyelni a válságot, miközben a dán, a német, az osztrák, a brit és a cseh kormány felkészül gazdasága és bankszektorja védelmére. Ja, és örömködött Varga, ha az MSZP magánosítani tudta volna az egészégpénztárakat, akkor nemcsak a bankbetétek lennének veszélyben, de az emberi életek is, hisz a privát biztosítók sokkal jobban megérzenénk a válság hatásait. Ami a napi teendőket illeti Varga szerint, adót kellene csökkenteni, és kőkemény pénzügyi szigort érvényesíteni.

Vargára meglepő módon Gyurcsány Ferenc riposztozik, aki szerint a fideszesek arra tették fel az életüket, hogy válságot prófétáljanak mindenáron. Pedig a miniszterelnök szerint áll a kormány a vártán, meghallgatta a PSZÁF, a tőzsde, a bankszövetség, a jegybank és még sok más szervezet jeles vezetőjét. Ők azt mondták, interpretálta szavaikat Gyurcsány, hogy Európa pénzintézetei jóval strapabíróbbak, mint az USA financiális struktúrái, Magyarországot pedig alig-alig érinti meg a válság szele, mert a magyar bankrendszer erős. Akkor kellene, magyarázta Gyurcsány, garanciát adni, ha a politika pánikot akar kelteni, és hosszú kígyózó sorokat akar kreálni a bankfiókok elé. Amúgy a kormány minden lépése nagyon remek, és az ország érdekét szolgálja.

Balog Zoltán fideszes képviselő a munkaügyi miniszerhez intézte kérdését a magyarországi cigányság helyzetének javítására fordított támogatásokról. Az ÁSZ szerint a rendszert átláthatóbbá kell tenni. A képviselő szerint a támogatásra szánt 120 milliárd forint sorsa nem tisztázott. Milyen konkrét intézkedéseket hozott a szocialista kormány a cigányság integrálása érdekében?" - kérdezte Balog.

Szűcs Erika szociális munkaügyi miniszter tájékoztatta a fideszes képviselőt, hogy a romaügyekben hozott intézkedések alapját új alapokra kell helyezni. Ennek érdekében létrehoznak egy monitoring bizottságot, amiben helyet akarnak biztosítani más romaszervezeteknek is. Mindenkinek van feladata, az elveket pedig erősíteni kívánják, nyugtatott meg mindenkit Szűcs Erika. A cigányság integrálásának módjait lelkesen soroló miniszter szavait nem hallgatták síri csendben a honatyák.

Balog nem fogadta el a választ, és különböző statisztikai jelentéseket sorolt bőszen, mígnem Szili Katalin felszólította, hogy most már fejezze be, és válaszoljon: elfogadta-e Szűcs Erika válaszát. A válasz nem volt, Szili pedig felszólította Balogot, hogy ne illesse kritikával az elnökség munkáját. A hátsó sorokból pedig bekiabálás hallatszott: "Mondjon le!"

Herény Károly arról beszélt, hogy a több éve bevezetett munkavállalói könyvek egyikét sem használták, főleg az agrárium napszámosai. Ám a rendszer túl sok adminisztrációs terhet ró a munkáltatókra. Azután arról értekezett, hogy ennek hiányában ráadásul már szüretelni sem lehet baráti kalákában, mert a munkaügyi felügyelet kapásból büntet, ha nincs alkalmi munkavállalói könyv. Herényi szerint jó lenne, ha szívességből lehetne alkalmazotti papírokból is dolgozni. A szakminiszter a szabályozásra hivatkozik, meg a feketemunkára, és ígérte, hogy egyszerűsítik a feltételeket. Arról, hogy a szívességi munka valóban szívességi munka-e majd a munkafelügyelet dönt.

Szívességi munka ügyben 183 nemmel 181 igen ellenében leszavazták a kormány válaszát. A kisebbségi kormányzás kezdete óta ez volt a hetedik alkalom, hogy interpellációra adott válasznál az MSZP nem tudta biztosítani a parlamenti többséget.

Túszul ejtik a gonosz randalírozók nemzeti ünnepeinket, mégsem tesz senki semmit ez ellen a tarthatatlan helyzet ellen. Például az ügyészség a megfélemlítettek feljelentéseire vár, holott magától akcióba kellene lépni, mondta Gusztos Péter. Márpedig az SZDSZ-es honatya szerint botorság savval és ürülékkel leöntött emberektől (incidens a Sirály előtt) feljelentést várni. A törvényhozás Gusztos szerint épp azért látta el az ügyészséget a hivatalból megindított nyomozás lehetőségeivel.

Az ügyészséget képviselő Belovics Ervin a legfőbb ügyész helyettese azt mondta, az ügyészségnek a hatáskörében tudomására jutott bűncselekmények esetében köteles mozdulni. Ami pedig a hivatalból indított eljárást illeti, az Belovics szerint csak a törvényi feltételek fennállása alapján startolhat, a feltétel ez esetben pedig a feljelentés.

Gusztos visszadobta a választ, mondván: ha közvádlói feladatait ilyen szűkkeblűen értelmezi az ügyészség, akkor alkotmányos feladatait hárítja át védtelen emberekre. A ház többsége egyet értett Gusztossal, leszavazták a legfőbb ügyész helyettesét.

Hétfőn harmadjára is leszavazták Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter egy fideszes interpellációra adott válaszát az Országgyűlésben. Hirt Ferenc (Fidesz) azt tudakolta, befejeződik-e határidőre az önkormányzati óvodák, alap- és középfokú intézmények fizikai akadálymentesítése, gondolkodik-e a minisztérium a pályázati rendszer felülvizsgálatán.

Szűcs Erika válaszában azt mondta, minden fenntartó elsősorban maga kell, hogy megoldja a szükséges átalakításokat, a kormánynak ezt anyagi forrásokkal kell segítenie. Úgy vélte, az akadálymentesítésre kötelezettek jelentős része meg sem kísérel pályázati forráshoz jutni, holott bőven lenne lehetőség. A képviselő a választ nem fogadta el, és a Ház sem, amely 183 igen, 169 nem szavazattal és 15 tartózkodással utasította el. (MTI)

A Fidesz és a KDNP lemondásra szólította fel Szűcs Erika szociális és munkaügyi minisztert, miután a parlament hétfőn a szakminiszter három interpellációra adott válaszát is leszavazta. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetvezetője újságíróknak példátlannak nevezte, hogy háromszor is leszavazta a Ház a szakminisztert, akit egy munkaügyi, egy időseket, illetve egy fogyatékosokat érintő kérdésben interpelláltak. Szerinte ez a három terület arra világít rá, hogy a kormány szociális és a munkaügyi politikája megbukott, éppen ezért felszólítják Szűcs Erikát, mondjon le a tárca vezetéséről. (MTI)

A kisebbségi kormányzás kezdete óta már tíz interpellációra adott válasznál nem tudta biztosítani az MSZP a parlamenti többséget.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, a kisebbségi kormány május 1-i fennállása óta többször szavaztak le a miniszteri választ, mint 16 év alatt. Hozzátette: a rendszerváltástól 2006-ig a parlament összesen kilencszer szavazott le miniszteri választ, a kisebbségi kormány időszaka alatt viszont már tízszer történt meg mindez. (MTI)