Gyurcsány a nap antifasisztája

2007.03.05. 16:32
A miniszterelnök ezúttal napirend előtt beszélt, igaz, nem magától, csak mert kérdezték. Az MSZP-s Lukács az ellenzék, a KDNP-s Soltész a kormánypárt malmára hajtotta a vizet, Navracsics tetemre hívta Gyurcsány Ferencet, aki kinyitotta az esernyőt a parlament hétfői ülésnapján. A parlament izéi.

A 2007-es év első hétfői ülésnapján Gyurcsány Ferenc értékelte az évet, a másodikon néma maradt a miniszterelnök, a harmadikon hazatért a pirospozsgás Molnár Lajos. És mi történt a negyediken?

A nap demagógja: Soltész Miklós (KDNP)

A napirend előtt szólók sőt, a parlamenti képviselők többsége megérdemli a tiszteletbeli demagóg címet, de hétfőn közülük is kiemelkedett Soltész Miklós. A KDNP képviselőjének három sziporkája volt. 1. A kormány szemére vetette, hogy a gyermekükkel kórházba vonuló szülőknek napidíjat kell fizetni, mindezt az emberek megsarcolásának nevezte. A hétfői ülésnapokat a tévé előtt követők tudhatják, hogy Gyurcsány Ferenc a három héttel ezelőtti évértékelőjében jelentette be, hogy a sarcolásnak ezt a módját megszüntetik. 2. Soltész emlékeztetett arra, hogy tavaly március 15-én Gyurcsányra kommandósok vigyáztak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Nos, nemcsak a hazug Gyurcsányra, hanem igazmondó Orbánra is kommandósok vigyáznak a nyilvános szereplésekkor. 3. Gyurcsány hatalmát "nem is a Kádár-, hanem a Rákosi-rendszer" folytatásának nevezte.

Rákosi nyilván már régen elvitette volna szegény Soltész Miklóst, akinek ugyanazt tanácsoljuk, mint frakciótársának, Nagy Kálmánnak néhány héttel ezelőtt: a túl erős jelzők visszaütnek, mert mihez hasonlítaná Gyurcsány uralmát akkor, ha egyszer az éj leple alatt szednének össze ellenzéki politikusokat a fekete Pobedával.

A nap semmitmondója: Lukács Zoltán (MSZP)

Ha Soltész Miklós kihozza az emberből a harcos kormánypártit, akkor a szocialista Lukács Zoltán képes ellenzékivé tenni a bizonytalanokat. Lukács ezt a már önmagában is bicskanyitogató címet adta interpellációjának: "Milyen programsorozattal kapcsolódunk be az esélyegyenlőség évéhez?" (Egyébként a képviselő azon kevesen egyike, aki fontosnak tartotta önéletrajzában megjegyezni, hogy az önmagában szinte semmire sem jó kommunikációs szakos főiskolai diplomáját jeles eredménnyel szerzte meg.)

Mit tesz Isten, Lukács elfogadta a miniszter válaszát: "Azok a kulcsszavak, amelyeket az EU elmondott, mind visszaköszöntek Kiss Péter válaszában." És még csodálkozunk azon, hogy nő az EU-szkeptikusok száma.

A nap ügyintézője: Szabados Ákos (MSZP)


Az 1990-es választások után az országgyűlési képviselő nem lehetett egyben polgármester is. A politikusoknak egészen 1994-ig dönteniük kellett a két tisztség közül, a földrengésszerű MSZP-győzelem után azonban lehetővé vált a tisztséghalmozás. A szocialista Szabados Ákos – mellesleg a XX. kerület polgármestere – pártja jóvoltából, már elnézést, csip-csup ügyben szólalt fel napirend előtt: aszfaltdarabokat olvasztanak fel a Béga utcában (a Mártírok útjáról fut ki az M5-ös autópályára), ezért a lakóknak nincs egy perc nyugtuk sem. Kovács Kálmán államtitkár a válaszában azt mondta, hogy milyen érdekes, éppen ma indul újra útnak a zöldkommandó. Ne legyen kétségünk, a zöldkommandó a szart is kiveri a Béga utcai aszfaltolvasztóból (aszfaltbetyárból – bocsánat), és örülünk, hogy legalább a Béga utcaiak nyugalmát visszaadták.

De idézzünk inkább a házszabályból, milyen ügyben is lehet napirend előtt felszólalni: "A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első – többnapos ülés esetén első két – napján a napirendi pontok tárgyalása előtt – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – a képviselőcsoport nevében annak vezetője legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult."

A nap tetemrehívása: Navracsics Tibor (Fidesz)


Én még ilyen idegesnek nem láttam Gyurcsány Ferencet. Navracsics Tibor felállt napirend előtt, mélyen belenézett Gyurcsány Ferenc szemébe, és arra kérte a miniszterelnököt is, hogy nézzen az ő szemébe, és kérte, válaszoljon: antiszemitának tartja-e őt. A miniszterelnök mereven nézte a fideszes frakcióvezetőt, egész testében remegett, de nem válaszolt, és még csak nem is bólintott.

(Gyurcsány a múlt héten a Times-ben az árpádsávos zászlóról ezt mondta: "Az emberek többségének ez a zászló azt jelenti, hogy a Fidesz érdekközösségben áll a szélsőjobboldali antiszemita erőkkel. Nem akarják elhatárolni magukat tőlük. Azt állítják, hogy nem szélsőjobboldaliak vagy antiszemiták, de nem akarják megkülönböztetni magukat tőlük és nagyon tudatosan elmossák a határvonalat." Illetve: "Tavaly ősszel a Kossuth téren ötven, feltételezett zsidó származású politikus nevét olvasták fel. Egy órával később a Fidesz politikusai felléptek ugyanarra a színpadra. Nem mondták: kérjük, ne tegyék ezt, ezen az áron nem kell a támogatásotok. Valami rettenetes történik.")

A nap antifasisztája: Gyurcsány Ferenc (MSZP)


Fotók: Barakonyi Szabolcs

Gyurcsányt utoljára talán a tavaszi választás éjszakáján tapsolták meg úgy párttársai, mint most. Az elismerést Navracsics Tibornak köszönhetően gyűjtötte be a miniszterelnök, hiába, a szélsőjobboldali veszély, vagy az azzal való riogatás a baloldal igazi terepe, különösen ilyenkor, megszorítások idején. (Ezért is érthetetlen, miért ment bele Navracsics ennek a kérdésnek a feszegetésébe, és egyáltalán: miért izmozik a Fidesz az árpádsávos zászlón.) A kilencvenes évek elején az állampárti múltját alig levetkőző MSZP és az antikommunista SZDSZ is a barna eső miatt kinyitott esernyők alatt békélt meg egymással.

Gyurcsány beszéde egyfajta antifasiszta egyveleg volt, felemlegetett mindent, ami ilyenkor kötelező: Göncz Árpád 1992. október 23-i, árpádsávos zászlók lengetése közbeni kifütyülését, az újság nevének kiejtése nélkül bírálta "a radikális antiszemita eszméket" terjesztő Demokratának nyilatkozó fideszeseket, és elhangzott az ilyenkor nélkülözhetetlen, a demokratikus chartás időket idéző mondat: ha a zsidókat bántják, akkor ő zsidó, ha a cigányokat, akkor cigány.

A nap konstruktívja: Herényi Károly (MDF)


Már-már az az érzésünk, hogy Herényi Károlyt jókedvében maga Gyurcsány Ferenc teremtette. Pártját előszeretettel nevezi a miniszterelnök tisztességes, jobbközép konzervatívnak, sőt a Timesnak adott interjújában kifejtette, hogy a radikális antiszemitizmustól az MSZP és az SZDSZ mellett az MDF mentheti meg az országot. (Ki is volt uralmon, amikor "barna eső" hullott?)

Herényi napirend előtt megint alákérdezett a kormánynak. Örül annak, hogy kisebb, hatékonyabb államot akar a kormány, de még lát hibákat, bizonyos hatásköröket például bátran át kellene adni a kamaráknak.

Amúgy megfigyelték már, hogy a baloldalnak mindig azok a tisztességes, jobboldali konzervatívok, akiknek esélyük sincs hatalomra kerülni?

A nap címadói: Kovács Zoltán, Kontrát Károly (Fidesz)

"Ha elindul az utolsó vonat, a szívem majdnem megszakad. Önnek nem fáj a Pápa-Csorna és a Pápa-Környe vasútvonalak bezárása Miniszter Úr?"

A nap híre