A vallástalansági folyamat megállítását várják az új pápától

2005.04.19. 21:25
A keresztény egyházak közötti megbékélésben zászlóvivőként emlegetik Joseph Ratzingert, akitől a vallásszociológus szerint a nyugati civilizáció elvallástalanodási folyamatának megállítását, és új hívek toborzását várják. A vallástörténész szerint XVI. Benedek a béke pápája lesz. A szakértő szerint Magyarországon jól ismerik Ratzingert, akinek idehaza hat könyvét adták ki magyarul.

Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana elnökségi tagja szerint Joseph Ratzinger Magyarországon is jól ismert katolikus teológus, akinek több könyvét kiadták magyar nyelven, ezért előttünk "nincs benne rejtély". Ratzinger korábban a katolikus egyházon belül az egyház modernizációját szorgalmazók közé tartozott, de az 1968-as események és Hans Küng német teológussal kibontakozott teológiai vitáját követően konzervatív irányba fordult.

Érthető nyelven

Horányi szerint XVI. Benedek kétségtelenül "szelíd ember, kiválló entellektüel", az egyik legeuropéerebb egyházi vezető. Az új pápának seregnyi égető kérdésre kell választ adnia, méghozá a mai világban érthető nyelven. Megkülönböztetetten fontos, hogy miként válaszol az egyház azokra a társadalmi kérdésekre és konfliktusokra, amelyek Afrikában, Dél-Amerikában égetőek, ahol az egymilliárdnyi katolikus nagyobb része él.

A nyugati civilizáció vallástalansági folyamatának megállítását várják Joseph Ratzingertől. Tomka Miklós vallásszociológus szerint Joseph Ratzinger igazi tudós pápa, nem az a lelkipásztori karakter, akit sokan reméltek.

Óvatos duhaj

A vallásszociológus szerint Ratzinger "egyházi karrierjét teológiai munkásságának köszönheti". "Óvatos, újításra eddig nem igen vállalkozó egyházi személyiség, aki eddig a teológiai és a jogi szabályozás embere volt" - jellemezte a XVI. Benedek néven pápává választott Joseph Ratzingert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Az új pápa elkötelezett az ökumene mellett, a keresztény felekezetek közötti párbeszédben eddig is elöljárt, továbbra is ez várható tőle - mondta Tomka Miklós, hozzáfűzve: a "keresztény egyházak közötti megbékélésben Ratzinger bíborost zászlóvivőként emlegetik".

Új hívek

A vallásszociológus szerint "nagy kérdés, hogy az Európán kívüli katolikus egyház híveivel mit tud kezdeni Joseph Ratzinger, akitől elsősorban a nyugati civilizáció elvallástalanodási folyamatának megállítását, és új hívek toborzását várják." Ez nem lesz könnyű feladat, de erre most egy nagy kapacitású egyházi vezetőt választottak - magyarázta Tomka Miklós.

Török József egyháztörténész meggyőződése, hogy az új egyházfő II. János Pál békét közvetítő politikáját folytatja, és nemzetközi szinten a tárgyalásokat előnyben részesítő irányvonalat képviseli majd. Az egyháztörténész jelképesnek nevezte Joseph Ratzinger megválasztását, mert a lengyelek és a németek a II. világháborúban szemben álltak egymással, és II. János Pál krakkói bíboros érsekként a két nép közötti kibékülés nagy munkása volt. Nagy szimbólum, hogy most egy lengyel pápát egy német követ - mondta.

Elutasított béketerv

A névválasztás azért fontos, mert XV. Benedek - aki 1914-1922-ig volt pápa - az I. világháború alatt mindvégig békét akart közvetíteni. Hatalmas béketervvel kereste meg 1917-ben a hadban álló feleket, de tervét elutasították, a párizsi béketárgyalásokon nem vehettek részt a Szentszék követei, akik pedig mérsékelni tudták volna a békekötés igazságtalanságait.

Török József azt mondta, egészen biztos, hogy az új pápa nemzetek fölötti pápa akar lenni, mint XV. Benedek volt. Az egyháztörténész úgy fogalmazott, újabb óriási perspektívák bontakoznak ki az egyház előtt II. János Pál pápaságát követően, bár a 78 éves Joseph Ratzingernek eltérő, sajátos karizmája van. "Olyan légkör teremtődött, amelyben "egy nagyon sok pozitívumra nyitott pápaság következik".