A rendőrség erőt akart mutatni

2007.11.18. 14:05
Előállítottak több tucat embert szombat este, mert be nem jelentett tüntetést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. Példátlan módon az eseményről tudósító munkatársunkat is megbilincselték, bevitték egy rendőrörsre, órákig várakoztatták. Élménybeszámoló.

Amikor odaértem a Batthyány-örökmécseshez, nagyjából harminc, a Kossuth téri tüntetésekről ismert arccal találkoztam. Nem volt náluk Molotov-koktél vagy kockakő, azt kiabálták, mint tavaly ősz óta oly sokszor: "Gyurcsány takarodj!". A környéken alig jártak autók, a tüntetők nem akadályozták sem a közlekedést, sem a parkolást. A rendőrség valamiért mégis erőt akart mutatni.

Tavaly szeptember óta tucatnyi be nem jelentett tüntetésről tudósítottam, soha nem vitték el a sajtó munkatársait, mert megértették, ahogy ők sem, mi sem szórakozni jöttünk. Most valahogy egészen más volt a helyzet. Éppen a harmadik felszólítás után, a tüntetőktől jól láthatóan elkülönülve, körülbelül 10 méterre tőlük helyzetjelentést adtam a kolléganőmnek, amikor a rendőrök odaléptek hozzám. (Hamarabb, mint a Batthyány-örökmécses körül élőláncot alkotó tüntetőhöz). Mondták, hogy igazoljam magam. Mondtam, hogy újságíró vagyok, és éppen dolgozom, azért telefonálok. De kiderült, ez nem számít.

Nézzen igazoltatást! Fotók: Barakonyi Szabolcs

Azt mondták, hogy ugyanolyan állampolgár vagyok, mint bárki más, és mivel a rendőri felszólításra nem mentem el, ez bizony szabálysértés. Ott álltam az örökmécsesnél, és nem hittem, amit hallok. „Elő fogjuk állítani” – mondta a rebiszesek egyik alparancsnoka. A kollégáim próbáltak intézkedni, hogy munkámat végző újságíró vagyok, de ez nem hatott. Első körben megmotozott egy fiatal rendőr, aztán sorbaállítottak a rabszállítónál, hogy várjak az elszállításomra. Ekkor már a fiatal rendőr személyi biztosítómmá vált, ő szólt rám, ha például telefonáltam.

Még a rabszállítóba kerülés előtt a mikrobuszhoz állítottak, és az amerikai filmekből ismert módon újra megmotoztak, a javaimat - pénz, telefon, munkáltatói igazolás, napilap - az apám táskájába rakatták. (Az apám amúgy miattam jött oda, nem tüntetni, hiába vagyok annyi éves, ahány, féltett, és nem bírtam elküldeni.) A műanyag gyorsbilinccsel mindenkit megbilincseltek. Mielőtt megkaptam a magam karperecét, még közölték, hogy szabálysértést követtem el, és nyilatkozzak.

Ezt megtagadtam, bilincset kaptam, és beülhettem a mozgó cellába Gonda László és az édesapám mellé. Nekem volt a legjobb, mert az én kezemre már nem jutott gyorsbilincs, így fémet kaptam. Abban legalább egy papírzsebkendőt elő tudtam szedni, a többiek ennyit se tudtak mozogni.

A VII. kerületi rendőrségre mentünk, ahol elsőként hagyhattam el a rabszállítót. 20-25 percre felvittek a fogdába, de ott megtudtam, hogy az ügyeletes tiszt döntése értelmében nem kerülhetek egy cellába a tüntetőkkel, ezért egy három négyzetméteres ügyvédi beszélőhelyiségbe kerültem. Talán azért szabadulhattam onnan olyan hamar, mert megjelent a kapitányságon az Index ügyvédje. Ezután éjfélig - órákig ellenőrzés nélkül - a folyosón kellett ülnöm, aztán amikor meglátogattam a földszinten üldögélő apámat, már két rendőr is vigyázott rám.

Egy embert a mellettem lévő szobában hallgattak meg. Kérdezte az előadó, mégis miért volt ott a be nem jelentett tüntetésen, Azt felelte erre, olyan ritkán mozdulhat ki az öreg, beteg felesége mellől, ez jó alkalomnak tűnt. „De menne hozzá már haza, mi?” – kérdezte az előadó. „Persze, mert tudom, hogy nem evett” – hangzott a válasz. Azért még biztos, ami biztos, a hatvanas férfit visszavitték a fogdába.

„Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértésével gyanúsít a rendőrség, állítólag majd postán értesítenek, mi a döntés.

A rendőrség előállította a hvg.hu egyik munkatársát is.