Elfogták a szovjet emlékmű firkálóját

Az emlékmű története

Ünnepség a szobornál 1950-ben Budapest felszabadulásának évfordulóján

A Szabadság téri szovjet emlékművet az 1920-ban emelt, 1945-ben lerombolt Trianon-emlékműcsoport helyén avatták fel 1946-ban. A 15 méteres obeliszk tetején aranyszínű ötágú csillag, átellenes oldalain szintén aranyszínű sarló-kalapács, illetve két-két magyar és orosz nyelvű felirat található: "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek". Az elesettek nevét tíz táblán sorolták fel.

Az emlékmű a rendszerváltás után is a helyén maradt - ez a negyven éves magyarországi szocializmus egyetlen köztéren maradt szovjet emlékműve a fővárosban. Egy 1995-ben kötött orosz-magyar egyezmény biztosította sérthetetlenségét: a katonák sírhelyeiről és emlékük megörökítéséről szóló megállapodás szerint a másik ország hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létesítményeket elmozdítsák a helyükről.

A Szabadság téri mélygarázs építésekor ideiglenes elbontották az emlékművet, változatlan formában történő helyreállításához az oroszok Szabó János honvédelmi miniszter és Martonyi János külügyminiszter írásos garanciáját is kérték 2002-ben. A fővárosi önkormányzat szerette volna elérni, hogy a "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek"-felirat helyett a "A fasizmus elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére" szerepeljen, de a változtatásba az oroszok nem egyeztek bele.

Az emlékművet többször megrongálták a rendszerváltás után, leggyakrabban vörös festékkel öntötték le. Az utóbbi években kordonnal és sűrű rendőri járőrözéssel védték Antal Károly alkotását. A legsúlyosabb károkat a televízió szeptemberi ostromakor szenvedte el az emlékmű: Az obeliszk mindkét oldaláról leverték a bronz domborműveket, ezeket több méterrel távolabb a földre hajították. Az emlékmű alapzatáról több négyzetméternyi kőburkolatot levertek. Az obeliszket fehér festékkel leöntötték, vörössel lefújták, és különféle feliratok (például "vörös mocsok") kerültek rá. Az emlékműre magyar lobogót és árpádsávos zászlót tettek.