További Belföld cikkek
- A bimbó utcai anyagyilkos azt állítja, hogy muszáj volt elkövetnie a gyilkosságot
- Kóczián Péter: Magyar Pétert az emberek csinálták, maguknak
- Kigyulladt a népszerű magyar cukrászda, megkezdték az oltást
- Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelyt tette felelőssé a budapesti droghelyzetért
- Egy egymilliárd forintos kezelés mentheti meg a 9 éves Mirkó életét
“Március 15-ét a nemzet szívébe fogadta, magyarsága szimbólumának tartja. Nemzedékek találtak rá újra és újra e napra, hogy egybeolvasszák saját eszméikkel és vágyaikkal a szabadságról, a függetlenségrõl, hogy tiltakozzanak az elnyomás vagy a hamisság ellen. Március 15-e összeforrt a forradalom tiszta, ifjúi lendületével, a tavasszal, a népek tavaszával, a magyar nemzet tavaszával. Kiveti magából – idõvel bizonyosan kiveti magából – a hamis hangot, a képmutató gesztusokat; éppen azért, mert folyton megújul, és mindig ama elsõ naphoz való hûségben újul meg” – mondta ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök Kolozsváron.
Minta
Az államfő az 1948-1949-es vívmányokról, Európa újraegyesítéséről és a kisebbségek védelmének fontosságáról beszélt. A magánlátogatáson Erdélyben lévő köztársasági elnök szerint március 15-ének két arca és két öröksége van. “Ez a nap a forradalom lelkét örökítette meg számunkra. Mintája lett minden megmozdulásnak a szabadságért.”
“Ez a nap csupa lelkesedés; egy forradalom, amelynek nem volt szüksége erõszakra, amelytõl távol maradt a bosszúállás szelleme is. A 48-as forradalom óta a háromszínû nemzeti zászló a szabadság jelképe is lett: felülmúlhatatlan jelkép, nincs szükség másra” – folytatta beszédét Sólyom László.
Ám 1848. március 15-e nemcsak egy dicsõséges forradalom napja volt, nem puszta gátszakadás, amely megnyitja az utat a sorsnak. 1848-ban a magyar nemzet pontosan tudta, mit kíván. A 12 pontot nem a forradalmi hevület rögtönözte. Hosszan készült rá a nemzet, a reformkor két évtizedén át.
A jogokat ma is védeni kell
Sólyom azt mondta, a forradalom napjai elmúlnak – a forradalom eredményei viszont a jogokon és az alkotmányos intézményeken keresztül épülnek ki és válnak állandóvá. “Helyénvaló tehát ma, március 15-ét ünnepelve a jogokról beszélni, és az alkotmányos alapokat ünnepelni. Nem forradalmi idõkben ezek éltetik tovább a forradalmat. Ezek a végsõ biztosítékok, mert az alkotmányos jogok megsértése ellen fel lehet lépni, és a jogsértéseket orvosolni lehet. Ezért kívánjuk ma is, és kell mindig kívánni a nemzetnek „a’ sajtó szabadságát”, a vélemény és gyülekezés szabadságát, és az összes többi jogot.”
A szabadságot garantáló jogrend megbecsülése és fenntartása tehát március 15-e, és a 48-as törvények alapvetõ üzenete. Idõszerû hozzátennem ehhez, hogy a demokrácia alapstruktúrái és a szabadságjogok nemzeti konszenzust testesítenek meg