Az államfő nem írta alá a felsőoktatási törvényt
További Belföld cikkek
- Magyar Péter miatt zárhatták le a Vas vármegyei gyermekotthonokat is
- Hadházy Ákos támogatná Magyar Pétert, hogy miniszterelnök legyen
- A MÁV hibájából maradt el egy színházi előadás Győrben
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
Sólyom László nem írta alá a felsőoktatási törvény módosítását, hanem szerdán véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak a szöveget. Az államfő szerint a módosítás egyik rendelkezése sérti az egyetemek autonómiáját.
Sérülhet az egyetemi autonómia
A kifogásolt szabály szerint a jövőben a rektor csak az intézményben működő gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátusnak olyan döntéseket (például a költségvetésről, a fejlesztésekről), amelyek az intézmény autonómiáját érintik.
A gazdasági tanácsok az egyetemek stratégiai irányításáért felelnek. A 7-9 tagú testületekben egyetemi delegáltak mellett az oktatási tárca által kijelölt vállalatvezetők és pénzügyi szakemberek is helyet kapnak. Az államfő szerint a gazdasági tanács nem tekinthető az egyetem önkormányzati szervének, ezért a testület vétójoga alkotmányellenesen korlátozza az egyetemek autonómiáját.
Azzal, hogy az államfő előzetes normakontrollt kért, egyelőre nem léphetnek hatályba a tandíj bevezetéséről szóló új passzusok sem. Az Alkotmánybíróságot ilyen esetekben nem köti határidő, de soron kívül kell eljárnia – mondta az Index kérdésére Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke.
Soron kívül tárgyalja az Alkotmánybíróság
Az előzetes normakontrollra megküldött kérelem várhatóan az augusztus 21-ével kezdődő héten már az ügy előadó bírájának asztalára kerül – közölte Sereg András, az Ab sajtófőnöke. Az Alkotmánybíróság augusztus 28-án tartja első teljes ülését.
Az oktatási tárca azt reméli, hogy e kérdésben a lehető leggyorsabban megszületik az Alkotmánybíróság döntése - közölte Arató Gergely oktatási államtitkár az MTI-nek.
Arató Gergely hangsúlyozta: a felsőoktatási törvény módosításának jelenlegi szövege sokszoros egyeztetés és sokféle vélemény figyelembe vétele mellett született meg. Az Országgyűlés figyelembe vette az Alkotmánybíróság korábbi határozatát is a gazdasági tanácsok jogköréről.
Mentelmi jog: komoly hiányosságok
A köztársasági elnök egy másik törvényt sem szignált. Sólyom László visszaküldte az Országgyűlésnek újratárgyalásra az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényt.
Az államfő szerint a jogszabály számos hiányosságban szenved. Ennek oka részben az, hogy az Országgyűlés a kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket – a benyújtott javaslat túlnyomó részét – nem fogadta el, ezért az új mentelmi jogi rendelkezések nagy része csak az ügyészekre vonatkozna. Ezzel az az alapvető célja nem teljesül, hogy egységes szabályozás vonatkozzon minden érintettre.
Másrészt a törvény elfogadásakor több szavazás-technikai hiba is történt, emiatt például a törvényből hiányzik a hatályba léptető rendelkezés, így a törvény teljes egészében alkalmazhatatlan.