'Medgyessy olyan területre tévedt, ahol nincs otthon'

Nem lehet a közjogi struktúra egyetlen elemét kiragadva azt mondani, ha ezen változtatunk, akkor megoldjuk a magyar demokrácia vagy az esetleges demokratikus deficit problémáját. Az egész közjogi struktúrát átfogó elemzés alá kellene vetni, és ennek alapján végiggondolni, milyen pontokon kell javítani. Az uniós csatlakozást követő időszak szükségszerűen fel is veti, hogyan kell a magyar politikai szerkezetet úgy átalakítani, hogy hatékonyabban tudjon részt venni a nemzeti érdekérvényesítésben. De az már részben politikai filozófia, társadalomfelfogás kérdése, hogy az első 15 év tapasztalatait levonva, hol, milyen irányban mozdítjuk el a közjogi struktúrát. Már többször elmondtam, szerintem a 89-ben létrejött politikai szerkezet számos ponton recseg és ropog, a rendszer bizonyos elemei elérkeztek teljesítőképességük határára. A legsúlyosabb problémának az önkormányzati rendszer működését és finanszírozását, illetve a feladatok elosztását tartom.

A köztársasági elnök közvetlen választása csökkentené a recsegést, ropogást?

Különféle nézetek vannak. Van, aki szerint érdemes lenne a magyar közjogi struktúrát a hagyományokhoz igazítani, és a prezidenciális rendszer irányába elvinni. Mások azt mondják, negyven év egypártrendszere után nem lenne jó egyetlen meghatározó politikus személyét erősíteni, és olyan jogosítványokat adni a kezébe, hogy kicsit a pártrendszer fölött lebegve komoly erőközpontosítást tudjon véghezvinni, ez ugyanis rossz irányba vinné a magyar társadalom fejlődését.

De amit Medgyessy Péter tesz, az puszta közjogi ötletelés. Az emberek szeretik, ha csökkennek a politika költségei, ha kevesebben vannak a parlamentben, és ha jobban érvényesül szavuk a vezetők kiválasztásánál. Ezeket a javaslatokat azonban nem lehet úgy felvetni, hogy nem tudjuk, milyen problémákra adnak választ. Mit akar megválaszolni miniszterelnök a köztársasági elnök közvetlen választásával? Kisebb parlament? Rendben. De akkor ez azt jelenti, hogy a parlament háttérapparátusát viszont fejlesszük fel, hogy a képviselők mögött komoly szakmai kompetencia álljon? A parlament szerepét akarjuk erősíteni, mert azt gondoljuk, tulajdonképpen a végrehajtó hatalom szolgálólánya lett, igazából nem kompetens, nem tudja érdemben befolyásolni a kormányzati törvénytervezeteket? Az a probléma, hogy rossz helyen van a végrehajtó hatalom centruma, ezért át kell költöztetni egy közvetlenül választott elnökhöz, és hozzá kell a stratégiai jogosítványokat párosítani? A kormány pedig legyen sokkal inkább menedzsment-orientált, mely a kormányzás napi dolgaival foglalkozik, nem pedig átfogó stratégiai ügyekkel, és mondjuk erősebb kapcsolatot épít ki Brüsszellel?

Szerintem Medgyessy Péter a mostani ötleteivel olyan területre tévedt, ahol nincs otthon, ahol nincs elegendő tudása és információja, vagy ha van, akkor elfelejtette megosztani a közvéleménnyel és a pártokkal. Nem tartom véletlennek, hogy az elmúlt másfél év legkeményebb kritikáját kapta a koalíciós partnerétől. A kisebbik kormánypárt gyakorlatilag azt mondta, felelőtlenség, amit a miniszterelnök csinál. A közjogi intézményrendszert nem szabad egy ötletroham következményeként átalakítani, és főleg nem a népszerűséghajhászás szolgálatába állítva. A népszavazás ötletével pedig Medgyessy végképp átlépte azt a határt, ami a jószándékú javaslatot elválasztja a populizmustól. Kiderült, hogy az egyikről nem lehet népszavazást tartani, a másik a pártok belügye, a harmadikról, a kisebb parlamentről pedig egyezség van. Nem kellene ilyen ínséges időben hatmilliárd forintot arra költeni, hogy a miniszterelnök hirtelen ötletét megszondáztassuk a közvéleménnyel.

Ráadásul ezzel túl is hajtotta a dolgot, szerintem itt követte el az első súlyos hibát. Visszamenőleg az egész hiteltelenné válhat, olyan előre megirt PR forgatókönyvnek tűnik, amelynek - rövid távon - legfontosabb feladata, hogy elterelje a figyelmet a társadalom tényleges problémáiról. A parlamentben a koalíciós partner egyértelműen azt jelezte, hogy Medgyessy Péter túlment azon a határon, amelyen belül a kormányzati partnertől lojalitás várható. Ugyanakkor persze nagyon jót tett az SZDSZ-nek, mely a vitán keresztül meg tudja mutatni az arcát. Medgyessy tulajdonképpen ezzel elősegítette, hogy az európai parlamenti választásokon a szabad demokraták jó esélyel legalább egy mandátumot tudjanak szerezni.

A népszerűségen túl mit akarhat elérni a miniszterelnök ezekkel a javaslatokkal?

Stratégiai perspektívában Medgyessy lépéseit én egy átfogó forgatókönyv részeként értelmezem, melynek az a lényege, hogy egy olyan hatalmi centrumot alakítson ki a kormányzat szívében, mely igazodási pontot jelent az egész magyar politika, de különösen az MSZP számára. Valószínűleg felmérte, hogy a szocialista párton belül igen komoly belső válság van. A Kovács utáni korszaknak nincs világos forgatókönyve, még intellektuálisan sem. Vannak ugyan ötletek, például a blairizmus Gyurcsány- féle magyarországi adaptációja, és egy szösszenettel előállt a Kiss Péter vezette platform is. De ezek nem szereztek széleskörű támogatást. Medgyessy Péter arra a következtetésre juthatott, ahelyett, hogy egyenként megegyezne a szocialista párt különböző platformjaival, teremt egy új platformot. Azt is mondhatnám, egy kvázi miniszterelnöki pártot szeretne létrehozni, amely elébe megy a várható konfliktusoknak, és megpróbálja bemutatni, hogy egyetlen cselekvőképes erő van a szocialista pártban, a kormányfő.

Szerintem Medgyessy Péter a május elseje utáni kormányátalakítást is ennek szolgálatába fogja állítani. Ez lehet, hogy nem fog tetszeni a szocialistáknak vagy egyes csoportjaiknak, de nem tudnak mit tenni. Megbuktatni nem tudják, mert akkor az egész párt bukik. Tehát Medgyessy Péter beszorított helyzetéből előre menekül, és megpróbál igazodási pontot teremteni. És ehhez szövetségeseket fog találni. Egyik lehetséges szövetséges Gyurcsány Ferenc, aki egyébként is próbálta a pártideológiát megújítani. Ha Medgyessy talál neki egy új miniszteri pozíciót, ilyen lehetne az infrastrukturális miniszteri poszt, akkor sokkal jobban kifuttatható, mint ifjúsági és sportminiszterként. Bizonyos értelemben ki kell menekíteni ebből Gyurcsányt, ha ő stratégiai szövetséges. És lehetnek azok is szövetségesek, akik most a fiatalt generációt szeretnék különböző technikákkal bejuttatni a párt vidéki szervezeteibe.

Persze ez sokaknak nem fog tetszeni a szocialista párton belül, különösen azoknak, akik Kiss Péter köré tömörülnek. Az egyik nagyon érdekes játszma a miniszterelnöki hivatalon belül fog lezajlani. A fontos kapuőr, Draskovics Tibor átköltözött a pénzügyminisztériumba, így Medgyessy Péternek jelenleg a miniszterelnöki hivatalban nincsenek olyan szövetségesei, akik a közigazgatási döntéselőkészítési apparátust az ő céljainak megfelelően tudják befolyásolni. Kiss Péter kezében strukturális okokból igen jelentős hatalom összpontosul. A kérdés az, képes lesz-e ezt használni, vagy pedig létrejön egy modus vivendi a miniszterelnök és a miniszterelnöki hivatal között. Kiss Péter nagy előnye a beágyazottsága a pártban, két platform is masszívan mögötte áll, és van egy viszonylag széles hálója. Nemcsak a szakszervezeti hálóra gondolok, hanem azokra a vállalkozókra is, akik nem egészen azt gondolják a párt jövőjéről, mint Medgyessy Péter.

A nyilvános Medgyessy-Orbán beszélgetéssel nyíltan színházi jelleget öltött a nemzeti minimum keresése.

Medgyessy Péter láthatóan nagyon beleszeretett ebbe az új szerepbe, vagy pedig a tanácsadói nincsenek tisztában a magyar politikai, társadalmi viszonyokkal. Elfogadhatatlan eljárás, hogy elhívta Orbán Viktort egy zárt ajtók mögötti találkozóra, majd olyan helyzetet teremtett, hogy a kamerák előtt egész más témákról kellett volna beszélgetnie. Ezek után ki fogja elhinni Medgyessy Péternek, hogy nem cinkelt kártyákkal játszik? Ha legközelebb találkozóra hív valakit, milyen garancia van arra, hogy nem közvetíti egyenesben CNN, vagy nem egész más témákról lesz szó, és mindez az ő előre kigondolt médiaforgatókönyve szerint.

Medgyessy súlyos hibát követett el. Nem szabad a virtuális politizálásban, píárkommunikációban átlépni egy határt. Medgyessy Péter tudatosan építette azt a képet, hogy ő bizalomra, a politikai erők összebékítésére, árokbetemetésre törekszik. Szerintem ezzel a lépésével hiteltelenítette ezt a folyamatot. Túl nagy árat kell fizetnie ezért a kommunikációs trükkért.

Az évértékelőbeszéd óta Orbán Viktor is megbékélő hangulatban van.

Ami Orbán Viktor felvetését illeti, szerintem komolyan gondolja. Nagyon régi vita ezzel a nemzedékkel, hogyan viszonyuljon a Kádár-rendszerhez, melynek a tagadásából született. Én valószínűleg azért látom mélyebben, mert közelebbről néztem, de biztosan van bennem valamiféle elfogultság is, mert intellektuális vitájukban bizonyos értelemben én képviseltem azt a pólust, melyen gyakoroltak. Hosszú vitáink voltak arról, hogy nem lehet feketén-fehéren leírni a Kádár-rendszert. Az én véleményem korábban is az volt, hogy amennyiben a jobboldal nem tudja meghaladni ezt a differenciálatlan antikommunizmust, és dominánsan erre akarja építeni a politikáját, akkor nem tud többséget szerezni a társadalomban. A Kádár-rendszert a korábbinál differenciáltabb értékeléssel és szemlélettel kell megközelíteni, és a múltértékelést nem szabad a politikai küzdelmek középpontjába állítani, meg kell hagyni a történészeknek. Orbán Viktor mostani magatartása konzekvensnek tűnik. Úgy tűnik, újraértékeli a kérdést, vagy legalábbis határozottabban fogalmaz arról, milyen viszonyunk kellene legyen a Kádár-rendszerhez, a szüleink és nagyszüleink nemzedékéhez. Ennek persze lehet az a következménye, hogy a radikális jobb egyre elégedetlenebb lesz a Fidesszel.

A Gesztenyéskert óta nagyon nem értjük a Fideszt. Jobboldali párttól azért kissé furcsa, hogy nem igazán kedveli a piacgazdaságot, és lassan szociálisabban érzékenyebb lesz, mint a szocialista párt. Milyen párt is a Fidesz?

Néppárt. Európai típusú néppárt, amely sokféle társadalmi réteget foglal magában. A Fidesz néhány fontos kérdésben megpróbálja megmutatni az arcát, ezek közé tartozik a társadalom és családpolitika. A társadalompolitika, különösen a népességfogyás kellős közepén a család középpontba állításával sokkal átfogóbb társadalomfilozófiai gondolkodásmódot feltételez, mint hogy segítsünk azokon, akik nem tudnak magukon segíteni. De valóban, igazuk van, a szövetség geszenyéskerti megalakulása egy spirituális identitásközösség létrehozása volt. Fontos volt azt mondani, hogy ezek vagyunk mi, ilyen értékeket szeretnénk követni. Az, hogy ebből hogyan vezethetők le a társadalompolitikai programok, lényegesen lassabb, intellektuálisan nehezebb feladat. Ez az építkezés zajlik most. És itt valóban tisztázandó az állami szerepvállalás. A Fidesz piacgazdasághoz való viszonya egyesek szemében tűnhet ambivalensnek, szerintem a Fidesz gondolkodásában egy határozott nemzeti érdekérvényesítő stratégia integrálja a különböző megközelítéseket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!