Szabadi felszólalása

Tisztelt Ház!

Két év hét hónapon át voltam politikai államtitkár Orbán Viktor miniszterelnök kormányában. Tevékenységemet meghatározta a lojalitás: a Kormány szempontjainak megfelelően dolgoztam és soha nem mutogattam a Kormányra. Sokat tettem a mostani koalíció érdekében. Így rémálmaimban sem gondoltam volna, hogy mindezek után az áldozat szerepét akarják velem eljátszatni, meghurcolnak és meg akarnak semmisíteni. Hogy egy politikai hajsza célpontja, egy demonstráció eszköze leszek.

A megszorítások idején dolgozta ki a Független Kisgazdapárt az alternatív gazdaságpolitikát, ami a FIDESZ választási programjának, majd a kormányprogramnak és a Széchenyi tervnek az alapja lett. Az FKGP 82 képviselőjelöltjét léptette vissza a polgári koalíció érdekében, ezek között én magam is visszaléptem. A koalíciós tárgyalásokat én vezettem Kövér Lászlóval, rajtam is múlt, hogy megszületett a megállapodás, amit mindkét részről oly sokan elleneztek. Az FVM-ben a miniszter általános helyettese lettem; a miniszterelnök elvárta tőlem, hogy ezen az ingoványos területen biztosítsam a stabilitást. A koalíció többször került veszélybe (többek között a 413 milliárd forintos agrárköltségvetési elképzelés, a Bábolna vezérigazgatói poszt betöltése, stb. miatt), a miniszterelnök nevében a kancelláriaminiszter mindannyiszor hozzám fordult segítségért. Most pedig ugyanezért a tevékenységért a legfőbb ügyész már másodszor kéri mentelmi jogom felfüggesztését.

Tisztelt Ház!

A mentelmi ügyekben gyakran hivatkoznak a Parlament tekintélyének megőrzésére. Ezzel indokolják, hogy közvádas ügyekben általában kiadják a képviselőt, az összefüggések mérlegelése nélkül döntenek. Prekoncepció és politikai motiváció esetén azonban -ami, ahogy a példám mutatja, nem zárható ki - az ilyen döntés komoly kárt okozhat a Parlament tekintélyének. Nem önmagában az eljárás válik aggályossá, hanem az ehhez kapcsolható egyéb intézkedések alkalmazása. Elsősorban nem azt kifogásolom tehát, hogy vizsgálatot vagy eljárást folytatnak velem szemben, hanem, hogy ez milyen módon és körülmények között folyik. A mentelmi jog felfüggesztéséből előre eltervezett lépések következtek: őrizetbevétel, előzetes letartóztatás, bilincs és vezetőpóráz.

Bár a saját ügyemről van szó, aminek én vagyok a szenvedő alanya, még mindig kényelmetlen számomra a politika és az igazságszolgáltatás kapcsolatát feltételezni. Ez azonban sajnos nagyonis létezik. A politika, pontosabban a hatalom nemcsak az igazságszolgáltatást igyekszik befolyásolni, hanem a Parlament mentelmi ügyeit is. Aligha tekinthető szakmai munkának ugyanis, ha a Parlament Mentelmi Bizottságának döntését nyilatkozatban kritizálja a Legfőbb Ügyészség.

Ügyemben rendkívül erősek a politikai motívumok és a politikai befolyásolás. Önmagában politikai prekoncepcióra mutat, hogy miért most és miért itt és így indítottak vizsgálatot. Miért a kétéves költségvetés elfogadása után és olyan ügyekben, amelyek 1998 óta ismertek voltak? Miért a kisgazda elnök által irányított FVM-ben és másutt miért nem? Miért csak a Szabadi Béla irányításához kapcsolható területeken, ami a pénzköltés 10%-a és miért maradt ki a közigazgatási államtitkár által felügyelt 90%? Miért lehet politikai alku kérdése, hogy mit vizsgálnak? Gondoljanak arra, hogy Balogh Gyula újságokban üzent Boros Imrének, ha a konzervgyári hiteleket vizsgálnák, kezdeményezi Boros visszahívását. És leálltak a vizsgálatok.

2001. február 14-i felmentésem után többhónapos sajtóhadjárat indult ellenem, hivatalosan kiszivárogtatott és kiadott információkra építve, miközben Boros Imre "személyiségi jogaimat féltve" nem volt hajlandó írásban közölni kérdéseit. Boros Imrét egy reggeli rádióműsoron keresztül szólította fel Orbán Viktor, hogy tegyen büntetőfeljelentést. Az Országgyűlés egyik bizottságának FIDESZ-es elnöke a vizsgálat megindulása után széles körben hirdette: Szabadi ki lesz csontozva! Azóta - ahogy tudják - ez a kifejezés mással kapcsolatban is elhangzott, mást is ki akarnak csontozni.

Kiszely Katalin - jelenleg már Fideszes képviselő - a Magyar Narancsnak nyilatkozott (nyilván az ügyészség nevében): Szabadi ellen napokon belül elindul a büntetőeljárás. Ezt tette akkor, amikor az ügyészség még két nappal a kikérés elküldése előtt hivatalosan cáfolta, hogy egyáltalán készülnének ilyen indítványra.

Az áldozati szerep azért is hálátlan, mert - nem tudom, minek alapján - feltétlen lojalitást várnak el tőlem, sőt ezt akár fenyegetéssel ki is kényszerítik. Mindig ügyeltem arra, a méltatlan támadások és gyalázkodások közepette is, hogy korrekt módon és visszafogottan nyilatkozzam. Ennek ellenére néhány nappal a mentelmi szavazás előtt felhívott egy ügyvéd. Ő korábban, amikor még nem ügyvédként dolgozott, kollegája volt egy ma jelentős miniszternek. Bizalmi viszonyukat mutatja, hogy jelenleg is több kényes ügyben látja el a miniszter jogi képviseletét. Államtitkár úr - mondta - félek attól, hogy túlnyilatkozza magát, nehogy ez vezessen előzetes letartóztatásához. A Székely sem került volna előzetesbe, ha nem nyilatkozik annyit. Számára - tette hozzá - a fogyaszthatóság határát a Népszabadság interjúm jelenti, a többi nagyon problémás. Javasolta, hogy két hétig senkinek ne nyilatkozzam. Néhány nap múlva előzetes letartóztatásban voltam.

Az első mentelmi szavazáskor többek tanácsára nem beszéltem arról, hogy tudomásomra jutott: forgatókönyv határozza meg további sorsomat. Homoki János államtitkár - aki ugye elég távol van az igazságszolgáltatástól - azzal fenyegette meg a kisgazdákat, hogy meg van pecsételve Szabadi sorsa. Kedden felfüggesztik mentelmi jogát - harsogta -, szerdán őrizetbe veszik, majd előzetes letartóztatásba helyezik. Aztán jön a Torgyán. Homoki mindössze egy napot tévedett.

Június 19-én volt a mentelmi szavazás. 21-én (másfél nap múlva) telefonon behívtak kihallgatásra, ahol ügyvédemmel együtt fél órán belül megjelentem. Egyébként két útlevéllel a zsebemben hónapokig vártam, hogy eljusson hozzám az eljárás. Ennek ellenére elsősorban a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva az őrizetbevétel után 20 órával előzetes letartóztatásba helyeztek. Bár a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a szökés, elrejtőzés veszélye nem áll fenn, dupla bilincsben és pórázon vezetgettek, amit a TV-nézők milliói láthattak, nem is egy alkalommal, úgy, hogy nem takarták el az arcomat. Úgy mutattak be, mintha én lennék az ország legveszélyesebb bűnözője. Így találkozhatott velem 95 éves anyám és 15 éves kisfiam. A hivatalos szervek közül senki nem tiltakozott, az ország vezetői közül senki sem tiltakozott. Levelet írtam Orbán Viktornak. Nem az eljárás leállítását, hanem a lealázó bánásmód megszüntetését kértem, pontosabban ebben való támogatását, nehogy emiatt tönkremenjen a kisfiam és ebbe belehaljon az anyám. Levelemre tőle azóta sem kaptam választ, csak a bíróságtól, amikor e levélre való hivatkozással elutasította szabadlábra helyezési kérelmemet.

Bátyám 1969 óta Angliában él. Orvosprofesszor, a Királyi Akadémia tagja. Amikor a velem történtekről értesült, azonnal hazarepült, hogy kivigye magával, kimentse ebből a helyzetből anyámat és kisfiamat. Elborzadt attól a brutalitástól, ahogy öccsével bánnak. Ő, aki az előző rendszer miatt ment el és nyugdíjas éveit Magyarországon akarta tölteni, soha nem akar ilyen országban élni. Ezen a véleményen az sem változtatott, hogy miközben öccsével így bántak, látogatásai alkalmával nála megpróbáltak jó benyomást kelteni. Anyósom, aki nagyon szeretett és látta, hogy mennyit dolgoztam ezért a kormányért, belehalt a bánatba. Az átélt izgalmaktól infarktust kapott. A temetésén nem vehettem részt, mert a bilincses -pórázos elővezetés újabb, elviselhetetlen megpróbáltatást jelentett volna a gyászoló családnak. Anyósom ennek az ügynek az első áldozata.

A politikai motívumot mutatja az is, hogy évtizedek óta én voltam a legmagasabb rangú "vendég" a Gyorskocsi utcában. Miközben én előzetes letartóztatásba kerültem, Várhegyi Attila államtitkár továbbra is bársonyszékben ül. 2001. augusztus 9-én a cellámban hallgattam az Info-rádiót, ahol Várhegyi Attila nyilatkozott. Szerinte a demokrácia diadala, hogy Szabadi Béla előzetes letartóztatásban van és az is, hogy ő ellene - igaz luxuskörülmények között és teljes védettségben - eljárás folyik.

A FIDESZ vezetői nem titkolják, hogy az eljárást kézben akarják tartani. Rogán Antal, alelnök és frakcióvezető-helyettes azt nyilatkozta - nyilván a hatóság helyett -, hogy Szabadi Béla volt politikai államtitkár, volt kisgazda és jelenlegi független képviselő mindaddig előzetes letartóztatásban marad, amíg esetleges ártatlansága be nem bizonyosodik. Ez azonban szemben áll az ártatlanság vélelmével, így korrekcióra kényszerült. Elszólta magát mondta, ami annyit jelent, hogy kimondta, amit titkolni akart. Mátrai Márta és Szalai Annamária hasonlóan nyilatkozott.

Ezzel folytatták Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát, aki a legfőbb ügyész indítványa után azt mondta: mivel egyéni sorsról van szó, Szabadi Béla felett addig nem szabad pálcát törni, amíg a bíróság el nem ítéli. Tehát kvázi elvárja - ahogy ezt már más ügyekben hallhattuk -, hogy a bíróság ítéletet hozzon, jelen esetben Szabadi Bélát elítélje.

A politikai forgatókönyv kétségtelenül létezik, amit egy meszelés is mutat. A Gyorskocsi utcában a 114-es zárkát egy héttel a mentelmi jogról szavazó plenáris ülés előtt kimeszelték. Nyilvánvalóan nem azért, hogy ha én véletlenül arra járnék és ha be akarnék kukkantani egy cellába, akkor az egészséges környezetet lássak. Mivel erről az előzetest előrevetítő meszelésről rövid idő múlva minden, a Gyorskocsi utcába bejáró ügyvéd tudott, másfél hónap múlva megtörtént évek óta a második rendkívüli esemény: kimeszelték - igaz, csak úgy, csíkosra - a 113-as zárkát. És előbb egy napra, aztán végleg oda átköltöztettek. Ezzel akarták a "bizonyítékot" megsemmisíteni.

A legfőbb ügyész második indítványa olyan ügyeket tartalmaz, amelyek az első indítványhoz képest semmi újdonságot nem jelentenek, azok hónapok óta ismertek, a korábbi indítványba is bekerülhettek volna. Egyébként ezeket a kérdéseket az ellenzéki pártok interpellációkban vetették fel, a válaszokat a kormánypártok minden alkalommal elfogadták.

A Mentelmi Bizottság nem vizsgálja a gyanú megalapozottságát. Ez a jelen esetben komoly következményekkel járhat, hiszen a mentelmi jog esetleges kiadása - ahogy már elmondtam - újabb méltatlan meghurcoltatásokkal járhat. Ha viszont a Mentelmi Bizottság nem foglalkozik a gyanú megalapozottságával, senki nem nyilatkozhat arról, hogy az alapos gyanút nem vitatja. Erről csak akkor nyilatkozhat, ha érdemben hajlandó az adott üggyel foglalkozni.

Az indítványt megelőzte részbizottsági meghallgatásom. Erre még előzetes letartóztatásom alatt vállalkoztam. Nem véletlenül, hiszen a Mentelmi Bizottság ülésén a kérdés bonyolultságára való tekintettel én javasoltam, hogy alakuljon vizsgálóbizottság, ez tisztázza szerepemet és ennek függvényében döntsenek mentelmi jogomról.

2001. október 4-én házi őrizetbe kerültem és továbbra is a részbizottság rendelkezésére álltam. A kormány napilapjának tudósítója felhívott és óva intett attól, hogy az ellenzéki bizottság előtt megjelenjek. Az itteni meghallgatásomat követően került sor a legfőbb ügyészi indítványra. Keddi napon, így tartalmát a képviselők a házelnöki bejelentés alapján nem ismerhették meg, a legfőbb ügyészség szóvivője pedig nem volt hajlandó részleteket közölni. Ezzel mintegy kiprovokálták a találgatást: elérték, hogy a sajtó napokon át minden lehetséges rosszal engem hozzon kapcsolatba. Szerdán otthoni titkos telefonszámomon hívott fel a kormánylap tudósítója, aki elsőként értesült az indítványról és közölte velem, hogy ezt annak köszönhetem, hogy a részbizottság rendelkezésére álltam és ott nyilatkoztam.

Hogy semmit ne felejtsek: a Mentelmi Bizottság ülésére bilincsben és pórázon vezettek elő. Mikor kiléptem a kapun: két rendőr állt elém. Az egyik közölte: ezt a kis szerszámot feltesszük és elővett egy bilincset, rámkattintotta jó szorosan, hogy a csont is fájjon. Majd elővett egy szíjat: ezt is fel kell tenni. Áthúzott az autó másik oldalára. A szomszédok, akik látták, ők sütötték le a szemüket. Az autóban azt mondták: parancsra tettük. Két nappal korábban nyilatkoztam a Nap TV-nek, ahol elmeséltem, hogy a rendőrök annak idején azt mondták: ilyet rendőr magától nem tesz. Az ön esetében ezt nekünk előírják és ellenőrzik is. Valaki - ott fönn - nézte a Nap TV-t és megszervezte lakásom előtt ezt a jelenetet. Visszafelé is feltették a bilincset, egy órán át autózgattunk a városban: rendőrt vettünk föl és tettünk ki. A bilincset úgy megszorították, hogy a helye két nap múlva is látszott, a fájdalomtól ordítani tudtam volna, de csak emberi szomorúságot éreztem.

A Mentelmi Bizottság 6/5 arányban kiadásom ellen szavazott. A politika most is szerephez jutott: a FIDESZ nem tudott beletörődni a bizottság döntésébe. Rogán Antal egyenesen összeesküvést látott: Medgyessi-Torgyán paktumot. Az egyik tétel szerinte Szabadi büntetlensége, a másik a zárszámadás leszavazása. Ami az utóbbit illeti, a Kormány csaknem 100 milliárd forintot rosszul számolt el, rosszul vette igénybe a letéti számlát. Ez nyilván bocsánatos bűn, mert "csak" 100 milliárd forintról van szó. Amikor az FVM 200 millió forintot utalt letéti számlára (tehát az előbbi összeg 2 ezrelékét), abban rögtön hűtlen kezelést láttak, büntetőfeljelentést tettek és bár nem én voltam a főkönyvelő, engem gyanúsítottak. Ez is szerepet játszott abban, hogy négy hónapra előzetesbe helyeztek. Ami pedig Rogán elképzelését illeti a nagypolitikáról, arra igaz az a pontos megfogalmazás, hogy: egyedül senki nem lehet ennyire _..okos. Csak társakkal. A Parlament mindig alapul szokta venni, hogy a Mentelmi Bizottságban hogy szavaznak. Vajon milyen politikai érdekek lehetnek a háttérben, hogy a FIDESZ nem tudott belenyugodni a Bizottság döntésébe és már egy hete kampányt folytat az ellenzéki pártok szavazatainak befolyásolására. Szabadi Béla mentelmi jogának újabb felfüggesztése elzárná őt a közvéleménytől és továbbra is elterelné a figyelmet a FIDESZ ügyeiről.

Látszólag kisgazda ügyről van szó és azt is tudjuk, hogy az Országgyűlésben sokan érdekeltek a kisgazdapárt meggyengítésében. De az is világos, hogy amennyiben önök szavazataikkal támogatják az ilyen nyilvánvalóan politikai színezetű akciókat, megteremtik annak lehetőségét és gyakorlatát, hogy ezután bárkit és bármikor ki lehessen iktatni, el lehessen hallgattatni.

Tisztelt Képviselőtársaim!

Ha komolyan veszik a parlament tekintélyét és saját képviselői munkájukat, nem támogathatnak szavazataikkal nyilvánvaló politikai kiiktatási akciókat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Budapest, 2001. november 6.

Dr. Szabadi Béla