Díszkerítéssel fékeznék meg a Szabadság téri szoborrongálókat

"Egy csöpp józanság, egy csöpp belátás kellene a szovjet politikát nem kedvelő emberek részéről", mert itt nem politikáról, hanem ártatlanul besorozott és katonai szolgálatot teljesítő emberekről, kegyeleti érzésről van szó, mondta Kondorosi.

A rendőrség szerint a Szabadság tér egyik épületének ipari kamerája rögzített képeket a hétfői emlékmű-rongálásról. A felvételek értékelése még tart. A rendőrség által telepített térfigyelő kamera nincs a Szabadság téren.

Az V. kerületi rendőrkapitányság rongálás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.

Az emlékmű története

Ünnepség a szobornál 1950-ben Budapest felszabadulásának évfordulóján

A Szabadság téri szovjet emlékművet az 1920-ban emelt, 1945-ben lerombolt Trianon-emlékműcsoport helyén avatták fel 1946-ban. A 15 méteres obeliszk tetején aranyszínű ötágú csillag, átellenes oldalain szintén aranyszínű sarló-kalapács, illetve két-két magyar és orosz nyelvű felirat található: "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek". Az elesettek nevét tíz táblán sorolták fel.

Az emlékmű a rendszerváltás után is a helyén maradt - ez a negyven éves magyarországi szocializmus egyetlen köztéren maradt szovjet emlékműve a fővárosban. Egy 1995-ben kötött orosz-magyar egyezmény biztosította sérthetetlenségét: a katonák sírhelyeiről és emlékük megörökítéséről szóló megállapodás szerint a másik ország hozzájárulása kell ahhoz, hogy e létesítményeket elmozdítsák a helyükről.

A Szabadság téri mélygarázs építésekor ideiglenes elbontották az emlékművet, változatlan formában történő helyreállításához az oroszok Szabó János honvédelmi miniszter és Martonyi János külügyminiszter írásos garanciáját is kérték 2002-ben. A fővárosi önkormányzat szerette volna elérni, hogy a "Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek"-felirat helyett a "A fasizmus elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére" szerepeljen, de a változtatásba az oroszok nem egyeztek bele.

Az emlékművet többször megrongálták a rendszerváltás után, leggyakrabban vörös festékkel öntötték le. Az utóbbi években kordonnal és sűrű rendőri járőrözéssel védték Antal Károly alkotását. A legsúlyosabb károkat a televízió szeptemberi ostromakor szenvedte el az emlékmű: Az obeliszk mindkét oldaláról leverték a bronz domborműveket, ezeket több méterrel távolabb a földre hajították. Az emlékmű alapzatáról több négyzetméternyi kőburkolatot levertek. Az obeliszket fehér festékkel leöntötték, vörössel lefújták, és különféle feliratok (például "vörös mocsok") kerültek rá. Az emlékműre magyar lobogót és árpádsávos zászlót tettek.

Horváth Lajos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozó irodájának vezetője azt mondta, hogy a kölcsönösség elve alapján az a minimum, hogy mi is megfelelően gondozzuk a Magyarországon lévő külföldi katonák emlékhelyeit.

"Ez ma halott katonák emlékhelye, halott katonáink pedig nekünk is százezrével vannak – éppen Oroszországban –, és elvárjuk, hogy rendben tartsák ezeket az emlékműveket" – mondta az irodavezető.

1996-ban lépett hatályba az az orosz-magyar kormányközi megállapodás, amely a hadisírokról, emlékhelyek, emlékművek kölcsönös gondozásáról, védelméről szól. "Nagyon szigorú kölcsönösség érvényesül a kétoldalú kormányközi egyezmény jóvoltából, egymás területén rendszeresen, tervszerűen ellenőrzéseket folytatunk" – mondta a hadisírgondozó iroda vezetője.

Orosz részről is minden évben végeznek ellenőrzéseket Magyarországon, a magyar kutatók pedig "időnként hatalmas területet bejárva, 30-40 temetőt járnak végig a Kaukázustól egészen Szentpétervárig". Az ellenőrzések során néhány emlékhelyet bejelentés nélkül ellenőriznek, majd a tapasztalatokról jegyzéket készítenek, amelyekben jelzik a hibákat, kéréseket.

Arra a kérdésre, hogy a magyar fél kapott-e már orosz kritikát a fővárosi emlékmű megrongálása miatt, Horváth Lajos elmondta: az ilyen esetekről és a helyreállításról is azonnal beszámolnak. Ezzel megelőzhető, hogy az oroszok kritikát gyakoroljanak.