Határgyarapítás és vitézség augusztus 20-án

A Magyar Köztáraság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg vasárnap Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A zászlófelvonást megelőzően a téren a díszzászlóalj, majd a nemzeti lovas díszegység bevonulása után ünnepélyesen fogadták a Szentkorona másolatát, és a történelmi zászlókat.

A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, és Szili Katalin az Országgyűlés elnöke, Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A zászlófelvonáson ott voltak - a kormány több tagja mellett - az országgyűlési bizottságok elnökei, alelnökei, megjelentek a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testületek képviselői.

100 százalékosra töltik fel a csapatokat

A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonása után a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 144 végzős hallgatóját avatták honvédtisztté. A rendezvényen Szekeres Imre honvédelmi miniszter mondott beszédet, aki Szent István vitézeihez hasolította a tisztavatásra összegyűlt katonákat. Szekeres idézte Szent Istvántól, hogy a vitézek gyarapítsák a határokat. Szent István egyébként így írt fiának, Imre herceghez Intelmeiben: "Az uralom negyedik dísze a fôemberek, ispánok, vitézek hűsége, erôssége, serénysége, szívessége és bizalma. Mert ôk országod védôfalai, a gyengék oltalmazói, az ellenség pusztítói, a határok gyarapítói."

A miniszter ezután a NATO-val és az EU-val való katonai együttműködésről, szövetségesi részvételről beszélt. A Balkán stabilizálását, a természeti erőkkel való küzdelmet és a terrorizmus elleni fellépést említette. Afganisztánról külön beszélt, ahol egy magyar kontingens átveszi egy tartományi fejlesztési-ellenőrzési feladatait. Szekeres bízik abban, hogy ennek a komoly kihívásnak magas szinten tesz eleget a Magyar Honvédség, ahogyan ezt korábban is tették.

Szekeres szerint a csapatoknál szolgáló alakulatokat a jelenlegi 80 helyett 100 százalékosra töltik fel, míg a központi adminisztrációt csökkentik. Új logisztikai központot is kiépítenek, a csapatok jobb kiszolgálására, ellátására.

A nemzetet összetartó közös ügyek fontosságát hangsúlyozta Szili Katalin

A nemzetet összetartó közös ügyek fontosságát hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki vasárnap, az augusztus 20-i ünnep alkalmával a politikai elit ezzel kapcsolatos felelősségét emelte ki a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában.

"Kell hogy legyen néhány olyan dolog az életünkben, ami összetart bennünket, összetartja ezt a népet, ezt a nemzetet" - mondta a házelnök, aki vidéki útjainak egyik tapasztalataként fogalmazta meg, az emberek nem látják, hogy a napi politikai vitáktól függetlenül van-e olyan összetartó erő a politikai elitben, ami számukra a közösséget jelentheti.

A politikai elit és a nép

"A kérdés az, hogy a politikai elit - éppen a nép, a társadalom elvárása alapján - tud-e korszakosat alkotni, vagy pedig elhalasztja azt az időt, amit neki pontosan arra kellene használnia" - fogalmazott.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette, bízik abban, hogy ebben a törvényhozási ciklusban - az önkormányzati választásokat követően - a parlament képes lesz újra foglalkozni néhány alapkérdéssel. Közölte, hogy októberben a parlamenti pártok elé terjeszti a házszabály törvényt, amely helyére tenne több, az Országgyűlés tevékenységének ma nyitott problémáját.

Szükség van-e kétharmados törvényekre?

Megemlítette, hogy az Országgyűlés 1992 óta adós a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének megoldásával. Külön kiemelte, hogy a kisebb parlamentről folytatott vita számos kérdést felvet, a választójogi törvénytől kezdve egészen az önkormányzati rendszer első nekifutásra sikertelen módosításáig.

Felvetette, hogy végig kellene gondolni: szükség van-e a kétharmados többséget igénylő törvények teljes sorára, vagy pedig a kormányzati többségnek nagyobb mozgásteret, több lehetőséget kellene biztosítani a döntésekhez. "Bízom benne, hogy mindenki felismeri, nem napi pártpolitikai érdekeknek kell ilyen alapvető kérdéseket feláldozni" - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

A politikai erkölcsöt hiányolja Áder János

A politikai erkölcsöt kérte számon a miniszterelnökön Áder János, az Országgyűlés fideszes alelnöke vasárnap Hódmezővásárhelyen, az augusztus 20-i ünnep alkalmából mondott beszédében. "Az ország vezetője politikailag erkölcstelennek bizonyult" - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki Szent István király Imre herceghez intelmeiből arra emlékeztetett, hogy a hatalmat a zsarnokságtól csak egyetlen dolog, az erkölcs választja el.

"Mit gondoljunk arról az emberről, aki hatalmát féltve azt mondja, hogy nagy a jólét, hogy nincs szükség változásra, és a költségvetés, köszöni szépen jól van. (...) Majd pár hét múlva, már megszilárdítva hatalmi pozícióit ugyanaz az ember azt mondja szemrebbenés nélkül: baj van, gyökeres kiigazításra, alapos megszorításra van szükség" - mondta több száz főnyi hallgatóság előtt Áder János.

Emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány Ferenc pár nappal a választások előtt azt mondta, a kormány és személy szerint ő is elkötelezett az adócsökkentés mellett, sőt törvényt is alkotott erről. Majd pár nappal a választások után hatályon kívül helyezte ezt a törvényt és mindenkit sújtó adóemelések sorozatát vezette be. A politikus Deák Ferenc szavait idézve kijelentette: "hazudni nem szabad".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!