Orbánnak öt minisztere volt beszervezve

Az Index információi szerint különösen a külügyi, a honvédelmi, a pénzügyi és a belügyi területek felső vezetői között találhatók komolyabb számban a titkosszolgálatok által beszervezett politikusok. A III-as főcsoportfőnökség iratai között hét későbbi miniszterről találtak munkaanyagot.

Hétből egy már ismert

Az NBH jelentése szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak kormányai közül Antall József és Horn Gyula kormányának miniszterei között volt a legkevesebb érintett. Úgy tudjuk, hogy a Miniszterelnöki Hivatalból megküldött dokumentumcsomagban egy-egy politikus beszervezéséről található információ. A Horn-kabinet egykori pénzügyminiszterének, Medgyessy Péternek szigorúan titkos tiszti múltja a Magyar Nemzetben közölt beszervezési parancs nyomán már közel két hónapja nyilvánosságra került. Boross Péter kabinetjében egyetlen miniszterről sem merült fel az érintettség.

Torgyán és az át nem vett boríték A rendszerváltás utáni első nagy ügynökbotrány "áldozata" az akkori koalíció második legerősebb pártjának, az FKGP-nek az elnöke, Torgyán József volt. Antall József miniszterelnök a meglehetősen kezelhetetlennek bizonyult koalíciós partner megregulázására 1991-ben zárt borítékban akarta átadni Torgyánnak a személyével kapcsolatos politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó dokumentumot, ezt azonban Torgyán nem vette át. Ekkor már a közbeszéd tárgya volt, hogy Torgyán Szatmár Lajos néven jelentéseket írt, a politikus azonban ezt határozottan cáfolta és az átvilágítási eljárás sem találta érintettnek. Bővebben

D-144 vagy D-008

Információink szerint az Orbán-kormányban öten is felkerültek a listára, az egyik miniszter D-144-es kódnéven szerepel az iratok között. A HVG úgy tudja, hogy a Fidesz vezette kormány három tagjának volt irata a III-as főcsoportfőnökség 2-es ügyosztályánál: kettejükett - Bihari és Magasdi fedőnéven - úgynevezett hálózati személyként tartották nyilván. A harmadik D-008 fedőnéven - Medgyessyhez hasonlóan - szigorúan titkos tiszt volt, és papíron közvetlenül a rendszerváltás előtti évig tartották állományban. Az Orbán-kormány másik két érintettjének neve az úgynevezett III/III-as főcsoportfőnökség iratai között szerepel.

Tóth: nyilvánosságra kell hozni a nveket

Tóth Károly, a Mécs-bizottság szocialisták által delegált tagja az RTL Klub Híradójának úgy nyilatkozott: a vizsgálóbizottság munkájának lezárása után mindenképpen közzé kell tenni a volt kormánytagok esetleges titkosszolgálati kötődéseit. Nemzetbiztonsági okokból azonban csak a volt kabinettag nevét, tevékenységének időtartamát, illetve azt kell nyilvánosság elé tárni, hogy mely csoportfőnökséggel és milyen minőségben állt kapcsolatban.

A III/IV-esnél is dolgozott volt kormánytag

Az MTI értesülései szerint a Honvédelmi Minisztérium (HM) jövő hét elején juttatja el a Katonai Biztonsági Hivatalnál, illetve a Katonai Felderítő Hivatalnál készített vizsgálat eredményét a bizottsághoz. Eszerint egy volt kormánytag biztosan kapcsolatban állt a III/IV-es csoportfőnökséggel. A HM sajtóosztályán a jelentés tartalmáról nem kívántak nyilatkozni.

Tóth András, a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár az MTI-nek nem kívánt reagálni a HVG információira. Annyit mondott csupán, hogy az NBH a bizottság által küldött listát töltötte ki. Az MTI úgy tudja, ezen nem tüntették fel sem az érintettek fedőnevét, sem a kódszámukat. Az államtitkár jelezte, hogy az NBH-n kívül a szakszolgálatok és az Információs Hivatal is végez hasonló vizsgálatokat, ezek pénteken zárulnak le.

Aki neveket hoz nyilvánosságra államtitkot sért

Tóth András hangsúlyozta, hogy államtitoksértést követ el mindenki, aki valakinek az érintettségével kapcsolatban adatokat hoz nyilvánosságra, mivel ehhez a titokgazda felmentése szükséges.

Mécs: három egykori kormánytag jelentett

A Történeti Hivatal nyilvántartásában fellelhető iratokban az előző kormányok tagjai közül négy személy bukkant fel együttműködési nyilatkozat aláírójaként vagy jelentésadóként. A Történeti Hivatal erről szóló levelét szerdán kapta meg az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság elnöke, Mécs Imre. A szabad demokrata politikus az MTI-nek elmondta, hogy a Történeti Hivatal nyilvántartásában 16 kormányzati szerepet vállalt politikus neve szerepel.

A Fidesz elítéli a szivárogtatást Kovács Zoltán, az állambiztonsági múltat vizsgáló országgyűlési bizottság fideszes tagja felháborítónak tartja, hogy a sajtóból kellett értesülnie a volt kormányok tagjainak ügynöki érintettségével kapcsolatos információkról. A képviselő az MTI-nek szerdán nyilatkozva leszögezte, hogy ha az adatok valóban beérkeztek a bizottsághoz, akkor azokról eloször a testületi tagokat kellett volna értesíteni. A kiszivárogtatással az egyetlen cél az lehet, hogy "ha már Medgyessy Péter miniszterelnököt nem lehet tisztára mosni, akkor mindenkit besározzanak".

"Ezt az adatot forráskritikával kell kezelni, mivel közöttük olyan is van, akiről éppen sikertelen beszervezése okán született irat" - tette hozzá a vizsgálóbizottság elnöke. Mécs Imre elmondta: a Történeti Hivatal egy volt kormánytag aláírt együttműködési nyilatkozatát találta meg, illetve rábukkant olyan jelentésekre is, amelyeket három másik, a vizsgálatban érintett politikus írt, szigorúan titkos tiszteket vagy hivatásos tiszteket viszont nem találtak. Ez érthető, hiszen a Történeti Hivatal főleg a III/III-as főcsoportfőnökség irataival foglalkozik.

Ügynöklistákról csak zárt ülésen

A különböző lapinformációk kapcsán Mécs Imre azt mondta, hogy más anyag még nem jutott el a bizottsághoz, így azokról nem tud tájékoztatást adni. Közölte, az általa irányított testület jövő hétfőn tartja következő ülését, ennek első fele nyilvános lesz, később - amikor a dokumentumokat tekintik át - zárt ülést tart a bizottság.

"Kizárt, hogy a már átvilágított politikusok közül bárki ügynök volt" Fehérné Léb Judit kizártnak tartja, hogy az általuk már átvilágított politikusok közül utólag bárkiről kiderüljön, hogy ügynök volt. Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló köztisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottságok soros elnöke az MTI-nek ugyanakkor szerdán azt is elmondta, hogy az átvilágítások során voltak olyan esetek, amikor az érintett inkább a lemondást választotta, vagy már határozat meghozatala előtt megvált tisztségéről. 1996 óta az összes kormánytagot átvilágították. A vizsgálati módszerről szólva Fehérné Léb Judit kitért arra, hogy gyanú esetén arra kerestek választ, hogy az érintett végzett-e tényleges ügynöki tevékenységet: adott-e jelentéseket, van-e adat a javadalmazásáról, vállalt-e önként hálózati feladatot, valamint volt-e munkadossziéja, beszervezési papírja. Ezek közül legalább két feltételnek teljesülnie kellett. Egy adat vagy papír megléte önmagában nem elegendő, mert az megtévesztő lehet, magyarázta az átvilágító bírák soros elnöke.