Az év legjobb bírósági show-műsora

A bal-jobb logikába kövesedett magyar sajtó lecsapott a hírre, mely szerint a "liberális" Társaság a Szabadságjogokért másodfokon elvállalta Orbán Viktor Fidesz-elnök jogi képviseletét az Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium által indított személyiségi jogi perben.

Rég nem láttam ennyi operatőrt és fotóst bíróságon. Legutoljára talán akkor, amikor M. Giorgio Richárd hallucinogén droggal kezelt cukorka hatása alatt izraeli zászló égetésébe bonyolódott, vagy amikor Juhász Péter, a Kendermag arca beszállított a tárgyalóterembe egy jól fejlett kendernövényt.

Az érdeklődés valószínűleg annak szólt, hátha eljön maga Orbán Viktor is, de persze nem. Azonban a tévéseknek a bírósági riport műfaját sem volt lehetőségük megújítani. Dr. Sághy Mária tanácsveztő bíró első döbbenetében még majdnem elindult keresni egy nagyobb tárgyalót, de aztán két perc alatt eljutott odáig, hogy se hang-, se képfelvétel nem készülhet, és indokolni sem volt hajlandó. A tévés újságíróknál pedig "kitört a demokrácia", "nem vagyunk tárgyalóképesek" és hasonló megjegyzések keretében elhagyták a termet.

A bírónőt annyira felbosszantotta a sajtó, hogy még az iratismertetést és megszakította, amikor a szalagfüggöny résein keresztül észrevette, hogy odakinn, az ítélőtábla épületének oldalában a operatőrök kínjukban veszik az ablakot, amely mögött ott a tárgyalás, melyről ők nem tudnak anyagot készíteni.

A bírónő el is küldte a gépírónőt a biztonsági emberekhez, távolítsák el őket onnan is, a függönyt pedig húzzuk be teljesen. A tollal és papírral dolgozóknak pedig kifakadt, hogy "Én szégyellem magam Önök miatt! Olvassák el a sajtótörvényt!"

Ettől kezdve a tárgyalás gyorsan lement. Bár az elsőfokú ítélet ellen az IRM fellebbezett, jogi képviselőjének nem sok mondandója volt. A véleménynyilvánítás szabadsága nem lehet parttalan, a személyiségi jogi védelem pedig magát a minisztériumot is megilleti. A Legfelsőbb Bíróság liberális gyakorlata sajnos a véleménynyilvánítási "szabadosságot" bátorítja.

Orbán Viktor jogi képviselője, Schiffer András az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Csupán az indoklás egyes pontjai ellen volt kifogása. A személyiségi jogi védelmet a természetes személyek mellett egyes jogi személyekre is alkalmazni lehet, például vállalatokra, de közhatalmi szerv esetében ez értelmezhetetlen. A politikai vita lényege veszne el, ha egy közhatalmi szervnek nem lenne kötelessége eltűrni az olyan kritikákat, amelyek negatívan befolyásolják a megítélését.

Az ítélethirdetés előtti szünetben a folyosón folytatódott a műsor. A televíziós újságírók jobb híján a két ügyvédet beszéltették, sőt, még kettejük szakmai csevegését is rögzítették.

A TASZ ügyvédje, Schiffer András elmondta nekik, a bírónak joga van ahhoz, hogy a tárgyalás menetét meghatározza, de aggályos, hogy egy ilyen közérdeklődésre számot tartó ügyben a nézők nem ismerhetik meg a két oldal érveit.

Az ítélethirdetésre persze újból bevonult az összes tévés.

"Két külön dolog a tárgyalás nyilvánossága és a hang- és képfelvétel készítése. Megértették? Vigyék ki a kamerákat!" - okít újra a bírónő, mint egy szigorú középiskolai matektanárnő. És már szól is a biztonsági embereknél a csengő, de nem mozdul senki..

"Akkor hogyan tudósítsunk az ítéletről?"

"Valaki majd felolvassa a szöveget."

"Nem ön a szerkesztő. Ez egy vizuális műfaj."

"Nem azért van a bírósági tárgyalás, hogy műsor készüljön belőle." - zárja le a vitát a tanácsvezető bíró, végül a biztonsági ember hatására az operatőrök újra elhagyják a termet, és már semmi sem áll az ítélethirdetés útjába.

A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A felperes jogosult személyiségi jogi per indítására. Nincs olyan rendelkezés, mely kimondaná, hogy közhatalmat gyakorló szerv nem indíthat személyiségi jogi pert. Az alperes véleménynyilvánítási szabadságával élt. A közhatalmat gyakorló szervezetnek, akárcsak a közszereplőknek, több kritikát kell eltűrniük, mint az egyszerű halandóknak. Orbán Viktor kijelentése, mely szerint a rendőrség tavaly október 23-án politikai megrendelésre cselekedett, nem lépte túl azt a határt, mellyel sértette volna a felperes személyiségi jogait.

A TASZ ügyvédje örült is meg nem is. Az eljárást stratégiai pernek tekintette, a másodfokú bíróság azonban nem volt hajlandó különbséget tenni közhatalmi szervezet és magánszemélyek között becsületet és jóhírnevet illető személyiségi jogi ügyekben.