Végrehajtást kért a TASZ az NBH ellen
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információszabadság programja a megszűnt minősítésű - többségében lejárt titkosítású - államtitkok sorsának próbált utánajárni. A különböző szaktárcáknál és az ügyészségnél folytatott titkosítási gyakorlatot vizsgálta, a minősítésre jogosult közhatalmi szervek gyakorlatát akarta így feltérképezni. Ennek részeként kérte a tájékoztatást az NBH-tól is.
A titoktörvényt is bírálják
Civil szervezetek és kutatóműhelyek több mint egy éve intenzíven bírálják az új államtitok-törvény tervezetét, mondván hogy az elképesztően széles körben tenné lehetővé a közérdekű információk titkosítását. A Társaság a Szabadságjogokért és más civil szervezetek elérték, hogy a törvényt előkészítő Miniszterelnöki Hivatal nyilvánosan vitassa meg a tervezetet.
„Az információszabadság legerősebb korlátja a közérdekű adatok államtitokká vagy szolgálati titokká minősítése" - mondja Földes Ádám, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője. A minősítő a törvény szerint államtitok esetén legalább 3 évente, szolgálati titok esetén legalább 5 évente köteles felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredménye alapján a minősítést fenntarthatja, megszüntetheti, vagy módosíthatja a minősítés érvényességi idejét.
A TASZ közérdekű adatigényléssel fordult több titokbirtokos szervhez, hogy tájékoztatást kérjen a birtokukban levő minősített adatok minősítésének megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatosan.
Sokféle választ kaptak
A jogvédő szervezet a Nemzetbiztonsági Hivataltól, a Pénzügyminisztériumtól, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól és a Legfőbb Ügyészségtől, továbbá az Egészségügyi Minisztériumtól, a Miniszterelnöki Hivataltól, a Budapesti Nyomozó Ügyészségtől, a Budapesti Katonai Ügyészségtől, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatától, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságától, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságától kért tájékoztatást erre vonatkozóan.
„Megkeresésünkre a legkülönbözőbb válaszok születtek, némelyik igencsak meglepő tartalommal" - mondja Földes. Az IRM, a PM és a Legfőbb Ügyészség azonnal megadta a kért tájékoztatást. Az akkori egészségügyi miniszter azt válaszolta, hogy az ő tárcájánál a megjelölt időszakban nem oldottak fel minősített adatokat.
A Fővárosi Főügyészség úgy vélte, hogy a kért adatszolgáltatásra nincs törvényes lehetőség, mivel álláspontjuk szerint ezek az adatok nem közérdekű adatok, hanem az adott egyedi büntetőeljárás adatának minősülnek, ám később a Nyomozó Ügyészséget vezető ügyész az egyedi büntetőügyeket nem érintve tájékoztatta a TASZ-t a kért információkról.
Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága először az adatvédelmi biztos állásfoglalását kérte, majd annak elfogadása után megküldte a válaszokat. Nem kapott érdemi tájékoztatást a TASZ a Miniszterelnöki Hivataltól, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata pedig minden kérdésre megtagadta a tájékoztatást.
A Katonai Ügyészség vezetője szerint a náluk folyamatban volt bűnügyek nem minősülnek közérdekű adatoknak, azonban ezt az álláspontját semmivel nem támasztotta alá. A Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója nemzetbiztonsági érdekre, és mások jogainak védelmére hivatkozva tagadta meg a tájékoztatást.
Beperelték a titkosszolgálatot
A TASZ 2006-ban pert indított az NBH ellen emiatt. Azt szerette volna megtudni a magyar titkosszolgálattól, hogy milyen dokumentumok titkosítása szűnt meg 2005-ben. A jogvédő szervezet azt is tudni szerette volna, hogy az egyes dokumentumoknak milyen okból szűnt meg a minősítése; mely jogosult és milyen jogszabályhely alapján minősítette ezeket a dokumentumokat; mennyi volt az érvényességi idejük, az érvényességi idő mikor kezdődött; mi volt a minősítési jelölése és tárgya ezeknek a dokumentumoknak.
Az első fokon eljáró bíróság döntése szerint az NBH törvényesen tagadta meg az adatkérést, mert a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi a válaszadás megtagadását „diszkrecionális mérlegelési jogkörben".
A TASZ fellebbezett az ítélet ellen. A jogvédő szervezet a 34/1994. számú Ab határozatra hivatkozott: az Alkotmánybíróság szerint a közérdekű adatok megismerésének alapjoga közvetlenül és lényegesen sérül a minden törvényi garanciát nélkülöző, teljesen szabad belátáson alapuló titkosítási felhatalmazással.
A másodfokú bíróság a TASZ javára döntött. A Fővárosi Itélőtábla úgy látta, hogy az NBH nem a TASZ-nak adott válaszában írt okból tagadta meg a közérdekű adatokra vonatkozóan kért tájékoztatást, hanem azért, mert annak kigyűjtése jelentős munkaterhet jelentett volna. Ezért arra kötelezte az NBH-t, hogy „a másolási költségei megjelölésével" közölje a felperessel hogy az általa kezelt iratok közül milyen okból és mely dokumentumok minősítése szűnt meg 2005. január 1. és december 31. között, és közölje a minősítésük elrendelésével kapcsolatosan rendelkezésükre álló adatokat is.
Az NBH pénzbüntetésre számíthat
A teljesítésre a jogerős ítélet hosszabb, 90 napos határidőt állapított meg, és azt is kimondta, hogy az NBH élhet az anonimizálás lehetőségével. Az NBH azonban 90 nap elteltével sem válaszolt a TASZ-nak, ezért a jogvédő szervezet bírósági végrehajtást kért.
"Mivel a végrehajtó nem tud bemenni a Nemzetbiztonsági Hivatalba, és ha be is engednék, akkor sem tudná, hogy hol keresse a bíróság által kiadni rendelt adatokat, ezért itt egy különleges szabályt kell alkalmazni" - mondja Földes.
Az NBH-t felhívják arra, hogy adja ki az adatokat, ellenkező esetben félmillió forintig terjedő pénzbírságra számíthat. A végrehajtási törvény szerint a pénzbírságot mind az NBH-val, mind az NBH vezetőjével szemben egyidejűleg ki lehet szabni, és ez akár meg is ismétlődhet. A TASZ azt reméli, hogy ennek hatására már meg fogja kapni a lejárt titkosítású dokumentumok listáját.
Államtitok a bizottsági tájékoztatók tartalma
Közérdekű adatigényléssel fordult a TASZ az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságához, a Honvédelmi Minisztériumhoz és a Miniszterelnöki Hivatalhoz azért is, hogy adják ki a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységéről szóló bizottsági tájékoztatók írásos változatát, amelyeknek nyoma sincs a parlament honlapján. A megkeresésekre azt a választ kapták, hogy ezek a jegyzőkönyvek államtitokká vannak minősítve, ezért nem nyilvánosak. A TASZ viszont úgy véli, hogy a titoktörvény szerint csak egyes adatokat lehet államtitokká minősíteni, nem egész dokumentumokat, ezért az államtitkok kitakarásával ezeket a dokumentumokat ki kéne adni. A jogvédő szervezet ebben az ügyben is pert fontolgat.