A templomi harangszóra nincsenek jogszabályok
A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Fejér Megyei Bíróság jogerős döntését, amely szerint a települési jegyzőnek joga van zajhatárértéket megállapítania a templomi harangszóra, írja a Népszabadság. Az egyik dunaújvárosi lakótelep környékén élők három éve fordultak a jegyzőhöz. A közelben felépített Krisztus király főtemplom harangjai ugyanis túl hangosak voltak.
A jegyző zajszintmérést végeztetett, majd határozatban kötelezte a plébániát a zajterhelés csökkentésére. A plébánia a közigazgatási hivatalnál fellebbezett arra hivatkozva, hogy a harangzúgásról szóló önkormányzati döntés beavatkozást jelent a hitéleti tevékenységbe.
A közigazgatási hivatal elfogadta ezt az érvelést, és megsemmisítette a dunaújvárosi jegyző határozatát. A dunaújvárosi lakók ezután a bíróságra mentek. A Fejér Megyei Bíróság tavaly jogerősen érvényesnek mondta ki a dunaújvárosi jegyző határozatát a zajkibocsátás csökkentéséről.
A Legfelsőbb Bíróság most zárult felülvizsgálati eljárásában azonban hatályon kívül helyezte a Fejér Megyei Bíróság ítéletét. A Legfelsőbb Bíróság szerint ugyanis Magyarországon nincs olyan hatályos jogszabály, amelynek alapján egy települési jegyző zajhatóságként mérethetné, korlátozhatná a templomi harangszó erejét.
Fogas László, a felperes lakók képviselője elmondta: az LB döntése számukra azt bizonyítja, hogy Magyarországon az egyházra nem vonatkoznak a jogszabályok, amelyek a normális egymás mellett élést szabályozzák. A lakók most azon gondolkoznak, hogy ha ingatlanszakértői véleménnyel alá tudják támasztani, hogy a lakásaik forgalmi értéke csökkent a harangozás miatt, akkor kártérítési pert indíthatnak az egyház - vagy az önkormányzat - ellen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
