Rendőri őrizetben a zászlóégetők

2004.01.13. 17:14
A rendőrségi nyilvántartás segítségével azonosították és vették őrizetbe azt a két férfit, akik alaposan gyanúsíthatók az izraeli zászló elégetésével. Kedden az MTI elnöke is feljelentést tett a Tilos Rádió elleni tüntetésen történtek miatt.
Kedden őrizetbe vették B. Miklóst és M. Giorgio Richárdot, akiket azzal gyanúsít a rendőrség, hogy ők égették el az izraeli zászlót vasárnap, a Tilos Rádió elleni tüntetésen - jelentették be a Budapesti Rendőr-főkapitányság esti sajtótájékoztatóján. A férfiakat a rendőrségi nyilvántartás segítségével találták meg. A zászlóégetés miatt közösség elleni izgatás alapos gyanújával indult eljárás hétfőn ismeretlen tettes ellen.

Tilosos pólót is égettek

Tekintse meg képeinket!
Dr. Tóth Gábor rendőr-alezredes, a budapesti rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese elmondta, a rendőrség korábbi, bejelentett és be nem jelentett tüntetéseken előállított résztvevők adatait átnézve jutott el B. Miklós 40 éves budapesti lakoshoz, akit kedden elő is állítottak. A férfi gyanúsítotti kihallgatásán elmondta, hogy jelen volt a tüntetésen, és ott egy tilosos póló elégetésére készült, ezért benzint is vitt magával. A ruhadarab elégetése után csatlakozott hozzá és társaihoz egy ismeretlen férfi, aki elővette az izraeli zászlót. B. Miklós beismerte, hogy az ismeretlennel egyetértésben, és együtműködve égették el Izrael hivatalos zászlaját.

A férfi a rendőrség felvételeit áttekintve talált rá M. Giorgio Richard 27 éves magyar állampolgárra is, akit szintén előállították a rendőrök. A férfi XXII. kerületi lakásán tartott házkutatás alkalmával több szélsőjobboldali és irredenta nézeteket terjesztő könyvet valamint videokazettát foglaltak le.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a Tilos Rádióban december 24-én elhangzott mondat miatt a IX. kerületi ügyészség nyomozást rendelt el szintén közösség elleni izgatás gyanújával ismert tettes ellen. A rádió eltávolított műsorvezetőjét eddig még nem hallgatták ki, egyelőre a műsorban elhangzottak elemzése folyik.

Kamerát rongáltak

Gergényi korábban elmondta, hogy az Index fotóiból értesültek a zászlóégetésről. A fényképeket, amelyeken látszik, hogy a tömegben két férfi izraeli zászlót égetett, archiválták, illetve elemezték a tüntetésen készült videofelvételeket is.

Hétfőn kezdődött a két férfi azonosítása, kedd délig több tanút is kihallgattak - köztük az Index fotóriporterét.

Az ügy előzménye, hogy a Tilos Rádió karácsonyi műsorában elhangzott kijelentések miatt néhány jobbboldali szervezet támadást indított a rádió ellen, az elmúlt hetekben a rádió betiltását követelték, és tüntetést szerveztek az épület elé vasárnapra. A tüntetés után a tömeg nem oszlott fel teljesen, többen megdobálták az épületet, kárt tettek az MTI fotoriporterének fényképezőgépében, és elégettek egy izraeli zászlót.

Elhatárolódások és vádak

Izrael budapesti nagykövetsége még vasárnap este közleményben tiltakozott az atrocitás miatt. A tüntetés után a szervező Rákosmente Polgári Kör közleményt adott ki, amelyben a tagok elhatárolódtak a "provokálók csoportjától". Hétfőn a parlamenti pártok és több civil és politikai szervezet is tiltakozott a zászlóégetés ellen. Áder János, és a polgári körök szerint provokáció történt, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője a szocialistákat vádolja azzal, hogy figyelemelterelésként nyúltak e provokatív eszközhöz.

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője rágalomnak nevezte Áder vádjait. Közleménye szerint a Fidesz politikusai kétségbeesetten próbálják elterelni magukról a felelősséget azért, hogy az általuk életre hívott Polgári Körök és a hozzájuk csapódott szélsőségek kiengedték a vallási és politikai gyűlölködés, az antiszemitizmus, a kirekesztés szellemét a palackból.

Az MTI feljelentése

A Magyar Távirati Iroda elnöke kedden feljelentést tett a BRFK vezetőjénél, miután vasárnap a Tilos Rádió előtti demonstráción a hírügynökség munkatársát egy ismeretlen bántalmazta és fényképezőgépét megrongálta. Az MTI elnöke feljelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ismeretlen tettes ezzel megakadályozta a fotóriportert a hírügynökségi törvényben foglalt kötelessége teljesítésében.

Az MTI munkatársát kedden, mint védett tanút hallgatták meg a rendőrségen. A fotós munkatárs a történtekről elmondta: az izraeli zászló elégetése után mintegy 10 perccel érhetett a helyszínre, ahol kollégáihoz hasonlóan fényképezni kezdett. "Ekkor egy férfi támadott meg, a kameránál fogva rángatni kezdett, a sálamat húzta, majd a fényképezőgép vakuját letörte, közben artikulálatlanul kiabált velem, azt is mondta: te is zsidó vagy, takarodj innen". A fotós elmondása szerint az esettől néhány méterre rendőrök álltak, de nem siettek segítségére, hiába kiáltott nekik.

Hozzátette: a rendőrnek hallania kellett segítségkiáltását, mert később, amikor ugyanaz a rendőr visszatért a helyszínre, más fotósoktól érdeklődött: tudják-e mi történt végül kollégájukkal? Gergényi Péter hétfői sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére azt a magyarázatot adta, hogy a nagy hangzavarban nem hallotta meg a rendőr a fotós kiáltását. Ezt az álláspontot hangoztatta az eset kapcsán a keddi sajtótájékoztatón Dr. Tóth Gábor rendőr-alezredes, hozzátéve, hogy a bántalmazás már nem szerepel az MTI által tett feljelentésben, mivel tulajdonképpen nem történt tettlegesség, vagy testi sértés.

A jogászok szerint megalapozott a gyanú
Az év elején életbe lépett, ám Mádl Ferenc által előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalt "gyűlölettörvény" helyett még a büntető törvénykönyv régi szabályai irányadóak - mondta az Indexnek Bánáti János. Az ügyvéd úgy vélekedik, a tüntetésen elhangzottak és a zászlóégetés együtt mindenféleképpen alapot ad a közösség elleni izgatás miatti eljárásra, mert ugyanabban a környezetben valósult meg a két esemény.

Halmai Gábor, a Széchenyi István Egyetem tanára szerint is alapos indokkal indult nyomozás közösség elleni uszítás miatt. Ha a rendőrségi, ügyészségi vagy bírósági szakaszban kiderülne, hogy nem valósult meg gyűlöletre izgatás, akkor is egyértelműen megáll a garázdaság, vagyis kirívóan közösségellenes magatartás, mely másokban megbotránkozást vagy riadalmat kelt. A garázdaság, ha csoportosan követik el, akár három éves börtönbüntetéssel jár, akárcsak a közösség elleni izgatás.