Kihátrált a Fidesz a titoktörvény mögül

Az országgyűlés hétfőn megkezdte a minősített adatok védelméről szóló törvény tervezetének vitáját. A titoktörvény újraszabályozása évek óta húzódik, mert a napvilágot látott tervezetek ellen intenzíven tiltakoztak jogvédő szervezetek.

Amint a velük készült korábbi interjúnkból is kiderül, Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információszabadság programjának korábbi vezetője, és Molnár Péter, a CEU Médiakutató Központjának szólásszabadságjog kutatója elérték, hogy a törvényt előkészítő Miniszterelnöki Hivatal nyilvánosan vitassa meg a tervezetet, amelynek legújabb változatát törvényjavaslatként tavaly decemberben fogadta el a kormány.

A szakértők többek között azt kifogásolták, hogy egy demokráciában megengedhetetlenül súlyos szankciókkal sújtja a titkokat nyilvánosságra hozó újságírókat, és a korrupciót vagy más visszaéléseket föltáró közhivatalnokokat. "Ha egy újságírót elzárnak attól a lehetőségtől, hogy akár államtitkok után kutasson, ha büntetőjogi fenyegetettség alatt áll, aki bármi ilyesmit leközöl, az nagyon veszélyes" - mondta Molnár Péter januárban az Indexnek.

Még mindig nem jó

Bár Földes Ádám már nem dolgozik ott (a TASZ új adatvédelmi és információszabadság programvezetője Hüttl Tivadar), a Társaság a Szabadságjogokért hétfőn ismét közleményt adott ki a törvényjavaslat országgyűlési vitájával kapcsolatban. A TASZ szerint a jelenleg hatályos titoktörvény szabályai valóban nem megfelelőek, azonban a törvényjavaslat számos ponton még mindig módosításra szorul.

A TASZ úgy véli, hogy a törvényjavaslat több téren komoly előrelépést eredményezhet az állam átlátható működése terén. Lehetővé teszi a titkos minősítés bírósági felülvizsgálatát, szélesíti az adatvédelmi biztos jogköreit, és a minősítés garanciái is ígéretesek.

Azonban számos ponton további módosításra szorul: például a titkossá minősített adatokkal való visszaélést szabályozó, büntetőjogi szabályok a javaslati formájukban aránytalanul korlátozzák az információs szabadságjogokat, ugyanakkor nem tartalmaz szankciókat a minősítési jogkörükkel visszaélő minősítőkkel szemben a törvénytervezet.

A titkos minősítés felülvizsgálatának javasolt szabályrendszere a TASZ szerint nem jelent elégséges garanciát arra, hogy kizárólag a legszükségesebb esetekben tartsák fenn a minősítést, és a javaslat alkotmányellenesen kívánja módosítani a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt.

Szilvásy és Laborc miatt

Hétfőn kiderült az is, hogy a korábban konszenzusközeli törvényjavaslatot a Fidesz ma már nem támogatja. A legnagyobb ellenzéki párt szerint Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter tevékenysége, és Laborcz Sándor NBH-főigazgatói kinevezése miatt nem teremthető meg a kétharmados többség a javaslat egyes részeinek elfogadásához.

A jelenleg hatályos titoktörvénynél azonban a jogvédők szerint még ez a törvénytervezet is jobb lenne, mert az még a rendszerváltás előtti szemléletet tükrözi. Az utóbbi években újságírók ellen is indultak eljárások ezen az alapon, és azt a kiszivárogtatót is bünteti, aki a közérdeket szolgálja titkos adat nyilvánosságra hozatalával.

A témát itt lehet véleményezni