Csak a Tubesen ne!

Környezetvédő és civil szervezetek tiltakozása miatt évek óta húzódik a harmadik magyarországi NATO-lokátor megépítésének ügye. A három nagyteljesítményű radar telepítését Magyarország NATO-csatlakozása tette szükségessé, és mert az ezredfordulóra a korábban használt szovjet technika műszakilag amortizálódott. A helyszíneket számítógépes szimulációval választották ki, és két helyen - Bánkút és Békéscsaba közelében - már működnek az új légvédelmi radarok.

Amennyiben a harmadik is megépül, az ország lefedettsége 98 százalékossá válik, és a rendszer kis magasságokban is lehetővé teszi a határok átrepülésének NATO-kompatibilis ellenőrzését. Ha egyáltalán találnak a déli lokátornak egy minden érintett számára elfogadható helyet, mert az egyelőre nem nagyon látszik.

"Az ügyfél szemén keresztül nehéz megítélni egy beadvány megalapozottságát, terepszemle nélkül nem szabad környezetvédelmi ügyet csinálni" - mondja a jövő nemzedékek tavaly megválasztott országgyűlési biztosa, miközben Pécs felé tartunk a szakadó januári esőben. Fülöp Sándor a Tubesen, és egy másik Pécs-közeli hegycsúcson is körül akar nézni, mert a radartelepítést teljes mértékben elutasító civilekkel ellentétben az ombudsmani hivatal a lehetséges alternatív helyszínek kérdését is vizsgálta. Nem volt könnyű dolguk, a honvédelem és a környezetvédelem szempontjai ebben az ügyben talán nem is állhatnának távolabb egymástól.

A déli NATO-lokátor ügye ráadásul több mint egyszerű környezetvédelmi kérdés: az új radar eredetileg a Zengőre került volna, ám a tervet ellenző civil szervezetek - a Civilek a Zengőért Mozgalom, a Védegylet és a Greenpeace - kitartó, szívós, Sólyom László köztársasági elnök támogatását is bíró ellenállása miatt a kormány 2005-ben hirtelen úgy döntött, hogy a Pécshez jóval közelebb lévő Tubesen építik meg a radart. A magyarországi környezetvédő mozgalmak a Zengőn a legnagyobb sikerüket érték el a bős-nagymarosi vízierőmű építésének meghiúsítása óta, de kisvártatva az új helyszín ellen is tiltakozáshullám indult.

Civil szervezetek és a pécsi önkormányzat bíróságon támadták meg a radartorony tubesi építési engedélyét, a megyei közgyűlés pedig 2007-ben úgy módosította a város építési szabályozási tervét, hogy az kimondja: Pécs közigazgatási határain belül radar nem épülhet.

Az ügyben azóta patthelyzet alakult ki: a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tavaly februárban felfüggesztette az építési engedély végrehajtását, tehát a radarépítés addig nem kezdődhet meg, amíg az építési engedély ügyében bírósági döntés nem születik. Ezt a döntést akarja megkönnyíteni a zöld ombudsman által lefolytatott szakértői vizsgálat, amelynek eredményét előkészítő irat formájában a bíróságnak, a felperes civileknek és az alperes honvédelmi tárcának is megküldték.

Nem készült hatástanulmány

A vizsgálat legfontosabb megállapítása az, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem folytatott le környezetvédelmi hatásvizsgálatot (bár azóta ők is összeállítottak egy szakértői anyagot, az nem minősül hatásvizsgálatnak), noha a tervezett építkezés a Natura 2000 hálózatba tartozó uniós természetvédelmi területeket is érint. A radartoronynak kijelölt honvédelmi terület és a hozzá vezető út ugyanis Natura 2000-es erdőkkel van körülvéve, ráadásul a védett tettyei karsztvízrendszert ellátó terület közepén, a város vízgyűjtő területének számító hidrogeológiai védőövezetben fekszik.

A radarállomás megépítéséhez föld alatti robbantásokkal összesen 6500 köbméter sziklát kell megmozgatni. A lokátor zavartalan működéséhez nagy teljesítményű áramfejlesztőre, ahhoz pedig a helyszínen tárolt 20 köbméter gázolajra van szükség. Vass Béla mérnök, a Tettye forrásra épített vízmű egyik tervezője szerint a Tubes csúcsának környékén a karszt teljesen fedetlen, tehát az esetleg elfolyó olajat azonnal elnyeli és leszállítja a vízszintig, ami tönkretenné a vízbázist. Ez a lehetőség egy katonai radar esetében különösen aggasztó, mivel háború esetén először az ilyen lokátorokat szokták sebészi pontossággal kilőni.

Az ombudsman vizsgálta a radarsugárzás egészségügyi hatásainak kérdését is, és arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen típusú, nem ionizáló sugárzással kapcsolatos szakértői álláspontok nem egységesek. Bár a radarokkal, mobiltelefonokkal és mikrohullámú sütőkkel kapcsolatos tapasztaltok nem támasztják egyértelműen alá az egészségkárosító hatások veszélyét, ezeket teljesen kizárni sem lehet, ezért az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a honvédelemnek kellene kétséget kizáró módon bizonyítania a sugárzás ártalmatlan voltát. Ez még senkinek nem sikerült a világon.

A radar által kibocsátott sugárzás különösen érzékeny téma Pécsen, ahol még jól emlékeznek az évtizedekig titkolt uránbányára, és ahol számos, az uránbányához köthető rákos megbetegedésről beszélnek. Kóbor József biofizikus, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szakértője úgy véli, hogy bár a radarsugárzás nem ionizáló sugárzás, nagy népességszám mellett kis rizikótényező alapján is van valószínűsége a megbetegedésnek. A német hadsereg ellen például évek óta perek zajlanak rákban, fehérvérűségben és limfómákban megbetegedett egykori radaros katonák és hozzátartozóik részéről.

Alternatív helyszín

A gyakorlatilag Pécs határában álló Tubes kijelölése azért is furcsa, mert a miniszterelnök felkérésére Láng István akadémikus vezetésével 2004-ben bizottság jött létre, amely a lokátorállomás telepítési lehetőségeit vizsgálta. A Zengő alternatíváiként a mecseki Hármas-hegyet, a villányi Tenkes-hegyet, a Jakab-hegyet és a Tubest jelölték meg, ám az utolsó kettőt "földrajzi, demográfiai és környezetvédelmi okokból" eleve kizárták. A vitát jól ismerő forrásaink szerint később inkább politikai, mintsem szakmai alku köttetett, Pécs városa a döntéstől nem teljesen függetlenül kaphatta vissza a Zsolnay porcelánmanufaktúrát az államtól.

A tubesi radartelepítés fő támogatója az akkori erőskezű pécsi polgármester, Toller László volt, aki látványosan ignorálta a város tiltakozását, noha a civilek több tízezer aláírást gyűjtöttek, és közmeghallgatást, majd helyi népszavazást kényszerítettek ki az ügyben. A politikai adok-kapok az eredménytelen népszavazás (a választópolgárok 32,5 százaléka jelent meg, 94 százalékuk a radar ellen szavazott) után is folytatódott: az országgyűlés elnöke, Szili Katalin annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "nem illő százhatvanezer ember nyakába rakni egy radart", Sólyom László köztársasági elnök pedig 2007-ben azt mondta, hogy tud egy harmadik - a Zengőn és a Tubesen kívüli - helyszínről is, amely tökéletesen megfelelne a lokátor telepítésére.

Azt viszont az államfő azóta sem árulta el, konkrétan milyen helyszínre gondolt. Vicze Csillának, a felperes Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivőjének sincs javaslata alternatív helyszínre, ők csupán azt szeretnék elérni, hogy a Tubesen ne épülhessen meg a lokátor, és erkölcsi megfontolásokból sem akarják mások nyakába varrni a problémát. A CMM azt is kifogásolja, hogy az Országos Területrendezési Terv tavaly nyári módosításának eredményeképpen Pécs város egész közigazgatási területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület lett, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak.

A zöld ombudsman szakvéleménye szerint a Pécstől nagyjából 20 kilométerre álló Hármas-hegy tekinthető alternatív megoldásnak. "A közművesítettség és a természetvédelmi érintettség tekintetében messze meghaladja a Tubes paramétereit, míg a lefedettség és egyéb katonai-műszaki szempontok alapján csak alig marad el tőle" - áll Fülöp Sándor beadványában. A Hármas-hegy mellett szól az is, hogy már ma is működik ott egy meteorológiai radar, és a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak is van ott egy tornya. Rajtaütésszerű terepszemlénken egy teremtett lelket sem találtunk ott, a műszaki berendezéseket térfigyelő kamera vigyázta a januári ködben.

Az országgyűlési biztos beadványa, és az azt alátámasztó tanulmányok csak véleménynek számítanak a perben, amit a bíróság nem köteles figyelembe venni. A Honvédelmi Minisztérium viszont nem kezdi meg az építkezést a Tubesen, amíg az ügyben jogerős ítélet nem születik. A Tubes elvetése esetén - Fülöp Sándor szakvéleményéből - a Hármas-hegy látszik a következő "kompromisszumos" helyszínnek.

A cikket itt lehet kommentálni