A jövő nemzedék ombudsmanja

Tanácskozás - szűk körben

A tanácskozás védnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök volt, aki a Central kávéházban tartott megbeszélésre nem érkezett meg, mert nyolc méterrel keletre, az ELTE aulájában avatták díszdoktorrá épp.

Sólyom László, a májusban nyilvánosságra hozott törvényjavaslat-tervezet normaszövegének kidolgozója elmondta: a politika felől eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett kezdeményezésükre. Ezért jelenleg az elképzelés elméleti kérdéseivel foglalkoznak, illetve igyekeznek azt minél szélesebb körben megismertetni.

A millennium szerencsés pillanat abból a szempontból, hogy a politika ennek az intézménynek a felállításával is kifejezze a jövő nemzedékek iránti egységes elkötelezettségét - fogalmazott Sólyom László.

Amennyiben azonban tartós marad a politikai érdektelenség, a Védegylet vállalja, hogy a nyilvánosság előtt fellép a jövő nemzedék ombudsmanjának szerepében - közölte.

Az Alkotmánybíróság volt elnöke elmondta: az elképzelés elméleti megalapozásával foglalkozó szeptember 8-ai tanácskozáson a többi között olyan problémákat vitatnak meg, mint hogy lehetnek-e jogalanyok az ezután világra jövő generációk, azaz rendelkeznek-e jogokkal, illetve kötelezettségeket ruháznak-e ránk.

Kifejtette: a jövő nemzedék jogainak léte mellett szól egyebek között a társadalmi igazságosság és a demokrácia kiterjesztésének elve. Azaz biztosítsuk részvételüket az őket is érintő döntésekben, illetve az emberiség kulturális és természeti javait épségben adjuk nekik tovább.

A virtuális védnök

A törvényjavaslat-tervezet szerint az ombudsman a tágan értelmezett környezetvédelmi kérdésekben vizsgálódhatna. Az általános ombudsmantól eltérően és az adatvédelmi biztoshoz hasonlóan a jövő nemzedék országgyűlési biztosának hatásköre nem csupán az állami, de a magánszférára is kiterjedne.

Az ombudsman nyilvánosságra hozhatná az általa lefolytatott vizsgálatok eredményét akkor is, ha üzleti vagy banktitkot érint - mondta az Alkotmánybíróság volt elnöke.

Az új ombudsman intézkedést kezdeményezhetne az illetékes hatóságoknál, továbbá módosíthatná az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben szereplő adatokat és elérhetné a környezeti terhelésre, szennyezésre vonatkozó adatoknak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését.

Amennyiben pedig a környezetszennyezés károsultja nem kíván pert indítani, a tervezet szerint az ombudsman érvényesíthetné a környezetvédelmi alap javára a kárigényt - tette hozzá Sólyom László.

Közölte: a Védegylet számára nem az a fontos, hogy létrejöjjön egy új hivatal, élén egy új tisztséggel. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azonban csak elvétve élt az 1995-ös környezetvédelmi törvényben neki biztosított jogokkal.

A jövő nemzedékek érdekeinek védelmével pedig foglalkoznia kell valakinek - hangoztatta Sólyom László.