Nem műemlék a Citadella?
Sehol nem találják azt a hivatalos jegyzéket, amely műemléknek nyilvánít 330 épületet, köztük 87-et a Budai Várban - ismerte el a Népszava megkeresésére Jankovich-Bésán Dénes, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) védési igazgatója. Az Országos Levéltárban van ugyan egy, a témában írt előterjesztés 1950-ből, de az ezt jóváhagyó, miniszteri aláírással ellátott hivatásos okmány már nincs meg, ha elkészült egyáltalán.
Az érintett épületek között van a Citadella, az Iparművészeti Múzeum és a Nagyvásárcsarnok is. Az örökségvédelmi hivatal igazgatója nem tart attól, hogy problémákat okozna a hiányzó papír, hiszen korábban egy bírósági tárgyaláson már elfogadták azt a könyvet bizonyítékként, amely a szóban forgó 330 épületet felsorolja. A Népszavának nyilatkozó jogi szakértők szerint azonban perek sorozata várhat a hatóságra, mert az a legfontosabb okiratot nem tudja felmutatni. Az ügy akár az Alkotmánybíróságig is eljuthat, amely kimondhatja majd, mi számít igazi bizonyítéknak.
A KÖH szerint ez nem így van. A Néspzava megjelenése után pár órával a hivatal közleményt adott ki, eszerint a Citadella védettségéhez ahogy a korábbiakban, úgy most sem férhet kétség. A műemléki védettségének alapja ugyanis egy 1949. évi törvényre vezethető vissza, vagyis az épület a legelső védetté nyilvánított emlékek között szerepel. A hivatkozott jogszabály alapján tették közzé 1960-ban az első hivatalos műemléki jegyzéket, amelyet az akkori érintett miniszterek jóváhagyó záradékkal láttak el.
A hivatal úgy tudja, a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban is szerepel a Citadella műemléki bejegyzése. Ennek, valamint számos kiemelkedő műemléknek bárki számára megismerhető hiteles jegyzéke csaknem 50 éve hozzáférhető. A Citadella Lődombján végzett engedély nélküli építkezéssel kapcsolatos perben egyébként jogerős ítélet megerősítette a Citadella védettségét, így ehhez a KÖH szerint most sem férhet kétség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
