Nem lesz kisebbség a zsidóság
További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért célja az volt, hogy az 1993. évi LXXVII. törvényben felsorolt 13 hazai nemzeti kisebbséget az Országgyűlés egészítse ki a magyarországi zsidó kisebbségi népcsoporttal.
Százezren vannak?
A kezdeményezők szerint "jelenleg Magyarországon mértékadó szociológiai felmérések szerint százezer körüli számban élnek zsidók, vagy zsidó származású személyek". A nemzeti kisebbségek sorába való felvételtől, majd a nemzetiségi alapon működő szervezetek kiépítésétől nyilatkozataik szerint azt várták, hogy megelőzhető legyen a zsidóság hagyományának, kultúrájának és nyelvének elvesztése.
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője az MTI-vel hétfőn közölte: a kezdeményezéshez szükséges ezer aláírást a szervezetnek nem sikerült összegyűjtenie, és erről a keddi ülésen tájékoztatja az Országos Választási Bizottságot.
Rytkó Emília korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kezdeményezés során "nem támogató aláírásokat kell gyűjteni, hanem olyan személyeknek az aláírása kell, akik vállalják a kisebbséghez tartozást". Tehát itt nem külső jó szándékra van szükség.
A bunyevácok és az oroszok is szeretnék elismertetni magukat
Közlése szerint a jelenleg regisztrált 13 magyarországi kisebbség mellett három közösség indított hasonló kezdeményezést: az orosz, a bunyevác és a zsidó. Rytkó Emília az Indexnek elmondta: a bunyevácok számára a határidő augusztus harmadikán jár le, míg a kéthónapos aláírásgyűjtési időszak az oroszok esetében egészen augusztus 20-áig tart. E két kisebbség ugyanis később kezdte a gyűjtést.
Ha sikeres lett volna a mostani aláírásgyűjtés, az OVB erről tájékoztatta volna az Országgyűlés elnökét. Azt követően a parlamentnek kellett volna döntést hoznia: felveszi-e az adott kisebbséget a törvényben nyilvántartottak sorába.
A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület június elsejéig mintegy 500 aláírást tudott összegyűjteni. Kezdeményezésüket június 3-án folytatták, mert azt a parlamenti választások miatt meg kellett szakítanunk. A hiányzó 500 aláírást július 1-jéig kellett volna összegyűjteni.
Eddig több mint 79 ezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét az Országos Választási Iroda (OVI) világhálós honlapján hétfőn hajnalig közzétett adatok szerint; ez kevesebb mint 18 százaléka a 2001. évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak.
A 13, Magyarországon bejegyzett kisebbséghez tartozók július 15-éig kérhetik a települési jegyzőnél a jegyzékbe vételt. Csak azok vehetnek részt az októberi kisebbségi választásokon, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik az említett időszakban regisztráltatják magukat.
Az OVI-hoz beérkezett adatok szerint a legtöbben, 41.608-an a cigány, 18.858-an a német, 6.769-en a szlovák, 4.645-en a horvát, 1.756-an a román, 1.131-en a lengyel, 1.075-en a szerb, 855-en a görög, 745-en a bolgár, 502-en az örmény, 485-en a szlovén, 453-an az ukrán és 412-en a ruszin nemzetiség jegyzékébe kérték felvételüket. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
