További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
"Bocsánat uraim, de azt hiszem, itt csalnak..." - ezzel a Rejtő Jenőtől származó idézettel kezdődött az a 2004-ben kelt körlevél, amelyet az egykori Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatelbíráló bizottságának egyik tagja írt hozzá közel állóknak annak indoklásaként, miért hagyta ott az "ügyet".
A körlevelet nem mindenki törölte ki, s feladója - a Népszabadság hétfői számában megjelentek szerint - ma is vállalja annak minden sorát, a nevét azonban már nem adja a történethez. A cikk tanúsága szerint a bizottsági tag egy költségvetési szerv felkérésére vett részt a GYISM egyik szakértői bizottságának munkájában. Ennek üléséről azonban távozott, mert nem értett egyet az eljárások menetével. A Népszabadság úgy tudja, hogy a távolmaradást jegyzőkönyvbe is vették.
A lap részletesen idézi az egykori köremail szövegét, amelyben egyebek mellett ez áll: "A rendeletben foglaltakkal ellentétben, a szakértői bizottság ülése folyamán a minisztérium munkatársa telefonon tájékoztatta a bizottságot arról, hogy mely pályázatokat tart célszerűnek, és milyen összegben támogatásra javasolni". A telefonos igénylista összesen 123 millió forintra szólt. A szakértő úgy érezte, hogy mivel a szakértői bizottság függetlensége megszűnt, az ő szakmai munkája is ellehetetlenült - teszi hozzá a Népszabadság. A lap információi szerint a körlevél annak idején visszhang nélkül maradt.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közben tanúként meghallgatta Jánosi Györgyöt, a Medgyessy-kormány első sportminiszterét is. Jánosi egy évig vezette a GyISM-et, az ügyészségi meghallgatását maga jelentette be az MTI-n keresztül. A kihallgatás részleteiről azonban nem nyilatkozott. Jánosi mellett nemrég Szilvásy György is idézést kapott a Bács megyei nyomozóktól. A titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy sem közölt részleteket a Zuschlag-ügyben tett vallomásából.
Az egyelőre titokban maradt vallomások nyilvánosságra hozatalát követeli a Fidesz. Répássy Róbert szerint sem Gyurcsány Ferenc, aki a múl hét közepén járt Kecskeméten, sem Szilvásy nem tisztázta magát az ügyben, ezért a Fidesz úgy véli, csak a vallomások közzététele adhat magyarázatot arra, miként működhetett egy üzletszerű pénzszerző rendszer a tudtuk nélkül.
Az ellenzéki követelésre a kormányszóvivő azt mondta, ha az ügyészség engedi, a miniszterelnök és Szilvásy György is nyilvánosságra hozza, mit mondott a Zuschlag-üggyel kapcsolatban. Szabó Ferenc viszont az Indexnek azt mondta, Daróczi Dávid téved ebben, a tanúvallomások másolatának sorsába nekik nincs beleszólásuk. A tanúk azt tesznek saját példányukkal, amit akarnak, ha úgy gondolják, közzé is tehetik, még akkor is, ha az ügyészség a nyomozás érdekeire való tekintettel inkább mást tanácsolna. A kecskeméti főügyész helyettese az Index kérdésére nem mondta meg, hogy Gyurcsány, Jánosi vagy Szilvásy elvitte-e magával a vallomása másolatát, de mint mondta, mindenki jogosult arra, hogy akár utólag is kikérje a szöveget.
Amikor az ügyészség nyomoz egy ügyben, akkor nem szokás nyilvánosságra hozni a tanúvallomásokat, hívta fel a figyelmet a kormányszóvivői iroda -, hiszen a vádlottal előre közlik, milyen bizonyítékokat gyűjtöttek össze, milyen irányba tapogatózik a vádhatóság, az akadályozhatja a munka eredményességét, illetve befolyásolhatja a később meghallgatandó tanúkat is. Épp ezért a bizonyítékokat és a vallomásokat a nyomozás lezárása után ismertetik, amikor az ügyet már a bíróság is tárgyalja. Ebben a szakaszban egyébként már a köz is hozzáférhet a vallomásokhoz.
Ennek ellenére - mondta Daróczi Dávid - Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György is készen áll arra, publikálja vallomását, legalábbis akkor, ha az ügyészség kijelenti, hogy ez nem veszélyezteti a nyomozás érdekeit. Márpedig Szabó Ferenc úgy fogalmazott, hogy ugyan a tanú nyilvánosságra hozhatja vallomását, ebbe a főügyészségnek nincs beleszólási lehetősége, de ez adott esetben sértheti a nyomozás érdekeit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
