Halálra ítélték a nyolc kisdiák gyilkosát
További Bulvár cikkek
Ócsárolta az áldozat szüleit
Kavai Maszajuki bíró a vádlott, Takuma Mamoru távollétében hirdetett ítéletet, akit a tárgyalóterem elhagyására szólított fel, miután a vádlott szót kért. "Hadd mondjak valamit, úgyis halálra ítélnek" - mondta a vádlott, amire a tárgyalóterem elhagyására kényszerítették. Távoztában így is szitkokkal halmozta el az áldozatok családtagjait - jelentette az NHK japán televízió.
A férfi 2001. június 8-án az Oszaka kormányzóságbeli Ikedában, Tokiótól mintegy négyszáz kilométerre nyugatra egy frissen vásárolt konyhakéssel behatolt egy általános iskolába, ahol agyonszúrt hét kislányt és egy kisfiút, tizenhárom másik diákot és két tanárt pedig megsebesített.
Sokkal többet megölhettem volna
A tragédia megrázta a japán közvéleményt, amely az iskolák biztonságának megerősítését követelte - emlékeztet az AFP francia hírügynökség.
Takuma már a per kezdetén elismerte tettét. "Sokkal többet is megölhettem volna, ha mindez egy óvodában történik" - mondta bíróságon az előzetesben töltött napjai alatt írt jegyzetfüzetből olvasva. "Nem érzek megbánást, sem sajnálatot." - mondta még.
Nem volt elmebeteg
A bíróság úgy vélekedett, hogy a férfi szellemi képességei birtokában volt. A testület két pszichiáter szakvéleményére hagyatkozva megállapította, hogy Takuma beszámítható állapotban volt tettének elkövetésekor, és tisztában volt annak következményével és súlyával is - írja a The Japan Times.
A férfi védői felhozták ugyanakkor gyermekkora óta tartó személyiségi zavarait, problémás gyermekkorát. Szerintük Takuma frusztrált ember lett emiatt, aki nem tudott különbséget tenni jó és rossz között, ezért követte el tettét.
A színen Antigoné
Az ügyvédek végső érvükként azt hangoztatták, hogy a bíróság a közvélemény nyomásának engedve ítélte halálra Takumát, a bírósági tárgyalás nem volt kiegyensúlyozott.
Az ügyvédek Szophoklész Antigoné című drámájából vett idézettel zárták védőbeszédüket: "Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak." *
Az ókori drámában Antigoné két testvérét is ugyanazzal a tisztelettel temeti el, holott egyikük időközben a család ellensége lett. A hősnő akkor érvel bűnös és igaz ember Hádész, a végzetisten előtti egyenlőségével, amikor uralkodó nagybátyja, Kreón szemére veti a lánynak, hogy mindkét halott testvére előtt ugyanúgy lerótta tiszteletét.
Ám az ügyvédeknek nem sikerült enyhíteni a bíróság immáron jogerős ítéletét, amelyet az áldozatok szülei is támogattak, amikor közleményükben arról írtak, a döntés helyes volt, függetlenül attól, hogy fájdalmukon cseppet sem enyhített.
* - Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
