'Nem gondoltam semmi különösre, csak féltem'

Szerda este tizenegy órára ment munkába a csütörtök hajnali HÉV-baleset egyik sérültje. Neki és kollegáinak az volt a feladata, hogy síneket pakoljanak egy platós teherkocsira Mogyoródon, amely a lejtős sínen állt, egy ékkel megtámasztva. Három munkás éppen a HÉV-kocsi platóján állt, négyen mellette dolgoztak, amikor egyszer csak észlelték, hogy a szerelvény megindul, pedig az ék eddig mindig elég volt egy kocsi kitámasztására. Az egyik munkásnak, aki a kocsin állt, még idejében sikerült leugrania, ketten azonban fennragadtak a gyorsuló szerelvényen.

Nem gondolt semmi különösre, csak félt

"Utólag egy pillanatnak tűnik utazásunk a Baumgartnerig" - mondta az Index munkatársának a harmincas éveiben járó férfi, aki a kocsi hátuljában kapaszkodott a vagonra pakolt sínekbe, míg komolyabb sérüléseket szenvedő társa a kocsi elejében tartózkodott. Érezte, hogy nagyon gyorsan mennek, és egy idő után hallotta a rendőrautók szirénáit is. Leugrásról szó sem lehetett, mert mire észbe kaptak, addigra hatvannal rohantak.

"Nem gondoltam semmi különösre, nem pergett le előttem az életem, csak féltem" - fogalmazott a sérült, akinek amputálni kellett két ujját. Maga sem tudta pontosan, hogy hány ujjról van szó, a kötéseket számolta a kezén, a Péterfy kórház orvosai pedig nem adhattak tájékoztatást az állapotukról. Tőle tudjuk azt is, hogy a baleset másik sérültjének amputálni kellett az egyik lábát.

Az elszabadult HÉV-kocsik végül a Baumgartner autókereskedésbe csapódtak be, ebből az Indexnek nyilatkozó férfi csak egy nagy csattanásra emlékszik, akkor tért magához, amikor már körbevették az orvosok.

Feleségét rendőrök keltették

A férfi szakmája autófényező, ezt azonban két éve felcserélte a nagyobb változatosságot, több mozgást ígérő BKV-ért, ahol beosztása szerint kiakasztó. Cinkotán lakik albérletben feleségével, akit csütörtök hajnalban, a baleset után hat rendőr ébresztett.

A sérült vissza akar menni dolgozni a BKV-hoz, és nem szeretne más beosztást. Az Index kérdésére úgy fogalmazott: "Igen, félni fogok, de legyőzöm azt a félelemet." Inkább szerencsésnek érzi magát, hogy túlélt egy ilyen ütközést, semmint balszerencsésnek; a félelem ellenére is szinte újjászületésnek érzi a balesetet.