Nyulakat, békákat és teknősöket mentettek a tűzből Ferihegyen

Magasra csapó lángok világítják meg a Ferihegyi repülőtér egyik távoli sarkában a szerda éjszakai szerencsétlenség roncsait, az égő kerozin hosszú percekig okád füstöt a csillagos égre. Aztán megérkezik a reptéri tűzoltóság ultramodern, vízágyús autója - mintha egy fantasztikus filmből gurult volna elő -, és habot lövellve villámgyorsan elfojtja a tüzet, hogy megkezdődhessen az utasok mentése. Azaz, hogy megkezdődhessen a Budapest Airport (BA), a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (RKI), a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, az Országos Mentőszolgálat, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság és mások, összesen kilenc szervezet közös, nagyszabású, teljes kényszerhelyzeti gyakorlata.

A gyakorlat kerettörténete szerint egy Boeing 737-200-as utasszállító repülőgép sérült futóművel landolt Ferihegyen szerdáról csütörtökre virradó éjjel, nem sokkal éjfél után. A negyven utast és ötfős személyzetet, valamint húsz tonna üzemanyagot szállító gép a földön irányíthatatlanul sodródott, és végül összeütközött egy Tu-154B teherszállítóval. A szerencsétlenül landoló gép szárnyából kifolyt, és lángra lobbant az üzemanyag.

Párducok a felhőn

Ilyen, emberéleteket fenyegető repülőtéri tűzhöz a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (RKI) tűzoltói érnek ki a leghamarabb, az első vészjelzés és az azt követő riasztások eredményeképp legfeljebb három perc alatt kell megkezdeniük az oltást. A reptéri tűzoltóknak három bázisuk van Ferihegyen: a központi, a 2-es pályánál lévő "Fűrész" és az 1-es terminálnál lévő "Felhő". A fentebb említett futurisztikus tűzoltószörnyetegből pedig kettő is vár ugrásra készen, a 705 lóerős Panther típusú járművek 85 méterre képesek ötezer liter oltóanyagot fecskendezni, társaik (szintén nagy teljesítményű vízzel és habbal oltó autók) támogatásával jó eséllyel veszik fel a harcot a tomboló lángokkal.

A kiömlött és lángra kapott kerozin eloltása után a tűzoltók behatoltak a repülőgép belsejébe, és kimentették az utasokat - azaz a gyakorlatban részt vevő élő statisztákat és bábukat. A sérült utasokat a mentés gördülékenysége érdekében osztályozni is kell, annak alapján, hogy milyen gyorsan tudják elhagyni a baleset helyszínét; eszerint nyúl, béka és és teknős lehet a sérült, például ha saját lábán, futva tud távol kerülni a veszélyes roncsoktól, akkor a nyúl kategóriába tartozik a katasztrófa túlélője.

Öt halott

A részben csúszdán, részben a szárnyon kimentett sérülteket hordágyakon vitték biztonságos távolságba, hogy ott az orvosok elláthassák őket. A Repülőtéri Polgári Védelem közben két darus reflektorral bevilágította a terepet, és egészségügyi sátrat állított fel, gyógyszereket szállított a helyszínre, és üzembe állította a mobil vezetési pontot, egy átalakított kisbuszt, melyből közvetlen közelről irányítják a mentési munkákat.

A repülőtéri egészségügyi szolgálat az Országos Mentőszolgálat városi egységeivel közösen ellátta a sérülteket, a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság és az ORFK készenléti egységei ig a helyszín biztosítása mellett azonosították a baleset elszenvedőit. A gyakorlat forgatókönyve szerint a balesetes gépen lévő 45 főből öten meghaltak, tíz fő súlyos, tíz fő könnyebb sérüléseket szenvedett, húszan nem sérültek meg. A gép rakterében szállított veszélyes anyagot sikerült biztonságba helyezni.

A kommunikáción sok múlik

A gyakorlatban több mint százötvenen vettek részt. "A ferihegyi gyakorlat célja, hogy az érintett szervek gyakorolhassák a repülőtér Kényszerhelyzeti Tervében meghatározott feladatokat, összehangolják riasztási rendszereiket, tevékenységüket, ellenőrizzék technikai felszerelésüket és fejlesszék együttműködési készségüket egy esetleges légi szerencsétlenség kezelésében" - közölte Szollár Domokos, a Budapest Airport Zrt. kommunikációs vezetője.

A Budapest Airport a nemzetközi előírásoknak megfelelően kétévente tart teljes kényszerhelyzeti gyakorlatot, legutóbb 2006 májusában volt ilyen gyakorlat Ferihegyen. Szerencsére "éles" baleset ennél sokkal ritkábban történik: 33 évvel ezelőtt kilenc ember halálát követelte, amikor 1975. január 15-én a Malév HA-MOH lajstromjelű IL-18-as repülőgépe a leszállópályának csapódott, és felrobbant. Az akkori vizsgálatok szerint nem volt minden rendben az irányító központ és a gép közötti kapcsolatban. Erre rímelve Veres Csaba, a Budapest Airport repülés üzemvezetője az éjszakai gyakorlat egyik fő céljaként a katasztrófahelyzet elhárításában részt vevő szervezetek közti kommunikáció tesztelését emelte ki. A gyakorlatot a következő napokban értékelik.