Büntethetik az autópályán bliccelőket

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tavaly kezdte el vizsgálni, hogy az adatvédelmi szabályokat betartva működtetik-e az M1-es és az M3-as autópályákon a matricákat ellenőrző kamerákat. A vizsgálat során Péterfalvi Attila számos konzultációt folytatott az elektronikus ellenőrző rendszer fejlesztését végző belügyi tárcával, amely a kamerák és a hozzá kapcsolódó technikai berendezések tulajdonosa, valamint a működtetésre jogosult Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt.-vel.

Lesz büntetés

Az elmúlt másfél évben az ombudsman javaslatára is számos jogszabály módosult. "A próbaüzemet követően az ÁAK Rt. által kezelt rendszer a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülése mellett a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítja az autópályát érvényes matrica nélkül igénybe vevő autók üzemben tartóival szembeni pótdíjigény érvényesítésének lehetőségét" - olvasható a közleményben. Az Állami Autópálya Rt. illetékese az Index kérdésére elmondta, a bliccelõket nem fogják visszamenõleg megbüntetni.

Az ehhez szükséges név- és címadatokat az ÁAK Rt. a Belügyminisztérium közúti közlekedési nyilvántartásából jogszerűen szerzi be.

Autópálya-kamerák vannak, de az adatokat nem használják

Az autópályák kamerás felügyeleti rendszere tavaly január eleje óta ellenőrzi, hogy az autósok rendelkeznek-e az autópálya-használathoz szükséges matricával, de eddig, bár a kamerák már működtek, nem bírságoltak a felvételek alapján.

A technikai problémák mellett azért sem bírságoltak, mert az ombudsman tavalyi állásfoglalása szerint az adatvédelmi törvénnyel ellentétes lenne a járművezetők személyes adatait kiadni az autópálya-társaságnak.

A bliccelők száma 5-8 százalék között ingadozik, az állam emiatt jelenleg évi 5-800 millió Ft bevételtől esik el.