A kecskeparadicsom meghódítása

2003.02.28. 15:49
A nyolcvanas évek végén felkértek egy céget, hogy tisztítsa meg a gyomfertőzött Nép-szigetet. Ez olyan jól sikerült, hogy a terület "egy kisebb atomcsapásra" emlékeztetett, kipusztult minden, ami lélegzett. Ekkor találta ki Soltész János, a MÁV vízműjének a vezetője, hogy kecskéket ereszt a területre. Ez olyan jól sikerült, hogy az Esztergom felé futó sínpáron, a támfákon és a póznákon kívül mindent lelegeltek az állatok.
"Mindjárt rátérek a lényegre" - biztat Soltész János miután teleírtam vagy húsz jegyzetlapot. Talán meglátja az apró kis rángást a szemhéjamon, ezért hozzáteszi gyorsan: "Öregem, tudsz ebből egy nagy sztorit kanyarítani"

Kisebb atomcsapásra emlékeztetett

János és Anikó
Soltész János a MÁV Nép-szigeti vízműjének a vezetője, hozzátartozik még hat egység a Nyugati pályaudvartól Vácig. Birodalma felett - "négy hektáros ártéri kubikgödör, ezt így írjad" - ível át az újpesti vasúti híd. Itt él egy családi házban, tíz méterrel odébb van a munkahelye egy másik épületben, és azon a bizonyos négy hektáros ártéri kubikgödörben legelnek a kecskék, amelyeknek megvan a maguk neve, és ez még semmi: hallgatnak is rá.

A nyolcvanas évek végén, amikor még csak fényképen látott kecskét, felkértek egy céget, hogy tisztítsa meg a gyomfertőzött Nép-szigetet. Ez olyan jól sikerült, hogy a terület "egy kisebb atomcsapásra" emlékeztetett, kipusztult minden, ami lélegzett. A következő évben a gyom, az aljnövényzet, a parlagfű újra burjánzott, de akkorra a tanácsnak már nem volt pénze atomra. A munkások kapával, kézzel, gereblyével estek neki a nem kívánatos növényeknek, mire az első csepp eső újra kizöldellt mindent.

A próbakecske mindent vitt

Fanni
Soltész János ekkor "elkezdett logikázni". Olyan megoldás után kutatott, amely környezetkímélő és "értelme is van". Ebből egy kecske kontúrjai rajzolódtak ki. A próbapéldányt, amelynek talán még talán neve sem volt, ráeresztette a vasúti töltésre, ahol az Esztergom felé futó sínpáron, a támfákon és a póznákon kívül mindent lelegelt: az enyhén mérgező növényeket, a perjeféléket, az allergiát kiváltó gazokat, a parlagfüveket. Úgy megette, hogy "föl se tudott magvadzani".

Így kezdődött. Jöttek a kecskék szépen sorba, megtisztították a "négy hektáros ártéri kubikgödröt"; ahol korábban bokrok voltak, folyondár szökött fel a fákra, kullancsok, szúnyogok, csörgőkígyók élősködtek, ott más nem maradt csak fa és kecske. Ekkor történt, hogy még a Duna Televízió is kiszállt, bizonyítva, hogy a kecske a "pollenező parlagfüvet még kézből is megeszi". Csakhogy Magyarországon kevés a kecske és sok a parlagfű. Ha sok lenne a kecske, akkor kevés lenne a parlagfű.

Benne marad a vitamin

Csaba
Az északi összekötő vasúti híd alá még Vácról is járnak kecsketejért. Nem véletlen, hiszen gyógytej ez. Nem kell felforralni, mint a tehéntejet, így benne marad a vitamin. A Zsuzsi nevű kecskét pedig gazdája "úgy kezeli, mint egy átalakítót". Céltudatosan eteti a francia poitevin fajtájú állatot - feketés színű, sárga, fehér rajzos hasaljjal -, szúrós tűztövist kap. Tejéért egy rákos beteg jön, mivel ez "megállítja a ráksejtek burjánzását".

Fanni itt jó nőnek számít

Gizi
De legalább már hivatalosan is létezik a kecske Magyarországon. Mert 1995 előtt, hiába mekegtek a letarolt mezőkön, haszonállatként nem regisztrálták az egyedeket. Akkor aztán megalakult a szövetség pecséttel, körzeti képviselőkkel, adatlistával. Magyarországon azóta jó érzés kecskének lenni, habár ugyanúgy levágják őket, mintha tenyésztőik nem tömörültek volna szövetségbe. De az állatoknak papírja van, és a "minőségi kecskeszaporodást" a társulás hivatalosan támogatja. Soltész János kecskéjének lenni még jobb.

Egyrészt nem eszik kecskehúst, másrészt a legteljesebb mértékben támaszkodik a kecske intelligenciájára. Az állat szeret vándorolni, kötődik az emberhez, és rangsor van közöttük. Összeakasztják szarvaikat, de "vérre nem mennek, mint az emberállat". A MÁV Nép-szigeti vízműjének telepén "Jenő, Csaba és Márió harcolták ki, hogy elsőnek egyenek", míg "háremükben Zsuzsa, Anikó és Vanda a vezető". Az állatok hallgatnak neveikre, ezt be is bizonyítják. Jenőt hívjuk, aki az előbb még Margitot zavarászta, most odaüget Jánoshoz, és hagyja magát megdögönyözni, majd Fanni után üget. Fanni itt jó nőnek számít. Az állatokat különben arról a névnapról nevezi el gazdájuk, amelyen születtek. Persze akadnak kivételek.

Sok kecske
Egyikük például onnan kapta a nevét, hogy az Omega egyik, a fagyos, orosz télről szóló slágerében szerepel egy Dimitrij. Soltészt János egy hideg reggel talált rá, a néhány órával korábban született kiskecskére. Nem lélegzett, szájában jéggé fagyott a nyál. Szívmasszással igyekezett feléleszteni, majd, amikor ez sikerült, villanyradiátor elé tette. "Ma egy stabil kisfiú."

Amúgy Soltész János a MÁV Előre Horgászegyesület vezetője, egy éjjel egymaga körbevett egy engedély nélkül horgászó rablóbandát, és megfutamította tagjait. Erről majd legközelebb, most legyen elég ennyi.