A móri koronatanú nem fél és rendőrök sem védik

„A móri ügyben hozott jogerős ítélet megszüntette védencem házi őrizetét, ennek ellenére egy rendőrségi autó gyakran áll a háza előtt. A rendőri védelemre egyébként nincs semmi szükség, Kiglics Attilának nincs mitől tartania” – mondta az Index kérdésére Baruch Endre ügyvéd.

Vádlott és fontos tanú

A Fővárosi Ítélőtábla október 25-én hirdetett jogerős ítéletet a 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás és más bűncselekmények ügyében. Mint az Index beszámolt róla, az ítélőtábla módosításokkal helyben hagyta a tavaly decemberben született elsőfokú döntést. Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélték, Hajdú László esetében azonban új eljárást kell lefolytatnia a Fővárosi Bíróságnak.

A harmadrendű vádlott Kiglics Attilát most azért ítélték el három év börtönre, mert Kaiser Edével és Hajdú Lászlóval közösen részt vett 2001. december 5-én a 2. számú csepeli postahivatal kirablásában, és Kiglics erőszakosan bántalmazta az egyik alkalmazottat. A fogás 13 millió forint volt. Kiglics ellen egyébként két másik ügy is folyt illetve folyik: egy erőszakos bűncselekmény és egy ékszerlopás miatt is bíróság előtt állt.

Kiglics, mint Kaiser és Hajdú korábbi társa fontos tanúnak számított a móri ügyben. A férfi szerint Kaiser Ede korábban többször is emlegette a móri bankfiókot mint célpontot. Azt is elmondta, hogy Kaiser 2002. július 22-i elfogása előtt találkoztak, amikor társa megemlítette, hogy meg kellene ölni Hajdú barátnőjét és Hajdút is, amit Kiglics összefüggésbe hozott Mórral. Számára egyébként állítólag akkor lett nyilvánvaló, hogy Kaiserék követték el a vérengzést, amikor a fantomképeket közzétették az újságokban.

Fenyegetés a bíróság folyosóján

Emlékezetes, hogy Kiglicset még az elsőfokú tárgyalás időszakában egyszer megfenyegették a bíróság folyosóján, amelyről rendőri jelentés is készült. Az egyik tárgyalás után a bíróság épületében azt kiabálták neki "Áruló, anyádat, kicsinállak!". Kiglics ennek akkor sem tulajdonított különösebb jelentőséget. „Ez komolytalan dolog volt, az egyik bekiabálót ismerte is Kiglics Attila” – mondta Baruch Endre az Indexnek.

Kigliccsel kapcsolatban megalapozatlanul elterjedt az is, hogy „szolgálataiért” cserébe esetleg vádalkut kötött a hatósággal és a rekordösszegű 25 milliós nyomravezetői díjat is ő kaphatta. A rendőrség a nyomravezetői díj kifizetését szigorúan titkosan kezelheti, így arra vonatkozóan semmilyen információt nem adott, kifizette-e és ha igen kinek a pénzt.

Nem volt vádalku

„Egészen biztos, hogy vádalkut sem kötöttek, akkor most nem kapott volna három évet” – hangsúlyozta Baruch Endre. Ha vádalku nem is volt, Kiglics kétségtelenül komoly kedvezményeket kapott.

Még a móri vérengzés előtt 2001 nyarán súlyos testi sértés miatt 2,5 éves börtönbüntetésre ítélték, ám a börtönbe nem kellett bevonulnia. A móri ügy kapcsán kezdetben előzetes letartóztatásba helyezték, majd ezt házi őrizetre változtatták. Az Ítélőtábla múlt heti ítélete is enyhének tekinthető, hiszen az általa elkövetett bűncselekményért a Btk. szerint minimálisan ötévnyi börtön szabható ki.

A móri ügy fő kérdése egyébként most az, hogy az új eljárás során esetleges új bizonyítékok alapján Hajdú Lászlót is megvádolják-e a móri rablógyilkossággal. „A vádhatóság fejével nem tudok gondolkodni, jogi lehetőség lenne a vád módosítására, de ennek Hajdú László esetében nem lenne semmilyen reális alapja” – válaszolta az Indexnek Kamarás Gábor, Hajdú védője.