Megszüntetik a Műegyetem lőterét

2006.08.10. 11:32
Nem engedélyezik tovább a lőtér működését a Műegyetemen, mondta el az Indexnek az intézmény főigazgatója. Rózsás Péter szerint a három tűzoltó halálát okozó keddi tragédia következtében nem keletkezett jelentős kár az egyetem központi épületében.

Száz évvel ezelőtt Hauszmann Alajos, a Műegyetem tervezője lőteret is kialakított az épület alagsorában. Vagyis a K épület, a központi létesítmény már eleve úgy készült, hogy befogadjon ilyen funkciót, magyarázta az Indexnek csütörtökön Rózsás Péter, az egyetem főigazgatója. Az intézmény gazdasági és műszaki vezetője hozzátette, a mostani tűzeset után megszüntetik a lőteret, amelyet amúgy is fel akartak számolni.

Csúszik a Dunába a K épület

Rózsás beszámolt arról, hogy a K épületről közismert, hogy süllyed, "csúszik bele a Dunába". Ennek a süllyedésnek a megállítására az épület egy részét, a déli szárnyat már többmilliárd forintos központi beruházásból megtámasztották. Ugyanakkor a beruházás közben elapadtak a források, a csúszás "megfogására" más helyeken már nem maradt pénz.


Nézze meg képeinket!

Ez igen veszélyes állapotot idéz elő, hiszen a födém kettétörhet, ha az épület egyik fele csúszik, a másik felét viszont erősen tartják a támasztékok. Rózsás szerint most készítenek elő egy 22 milliárdos európai uniós pályázatot, amitől azt remélik, hogy az egész épületet rendbehozhatják.

Már régebben fel akarták számolni a lőteret

Rózsás elmondta azt is, hogy ha időben be tudják fejezni a süllyedést megállító munkálatokat, akkor már korábban felszámolták volna a lőteret, ugyanis ezt tervezték. Mivel azonban elapadt a pénz, nem jutottak el idáig, így tovább működött a lőtér.

Rózsás azt is elmondta, jelentős közvetlen anyagi kár nem keletkezett a mostani tűzben, miközben súlyos, emberéleteket követelő tragédia történt. Az egyetem mindenesetre megvizsgáltatja a födémet, amelyet jelentős hőhatás ért, és nem zárható ki, hogy esetleg a szerkezet statikailag károsodott a tűzben.

Rózsás elmondta, a műszaki egyetem a három elhunyt tűzoltó családjainak 500-500 ezer forintot ajánlott fel. A sérültek pedig 100-100 ezer forintot kapnak az intézménytől.

Mentőkötél kellett volna
A Népszabadság csütörtöki számában azt írja, a három elhunyt tűzoltó nem használt a sűrű füstben mentőkötelet. Bár a tűzoltóság szóvivője ezt cáfolta, a lap szerint nem volt akkor mentőkötél a három tűzoltónál, amikor a végzetes bevetésre indultak. Márpedig az Index információi szerint a sűrű, átláthatatlan füstben még akkor sem találtak volna ki könnyen a tűzoltók, ha részletes térkép lett volna náluk. Arról van ugyanis szó, hogy az alagsori pincékben rendkívül bonyolult járatok vannak, nagyon könnyű eltévedni ott még zavaró körülmények nélkül is. Éppen ezért a mentőkötélre feltétlenül szükség lett volna. A Népszabadság szerint sűrű füstben előírás is szól arról, hogy mentőkötelet kell alkalmazni. Az Indexnek nyilatkozva szerdán Dobson Tibor, az Országos Katasztrófa-védelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta, a mozgásérzékelő nem segített volna a tűzoltókon, mert az ilyen készülék akkor hasznos, ha életben vannak a mozdulatlan sérültek.