Új hét csoda: globális szavazás Kínától Peruig

Szombaton este kihirdették a lisszaboni Luz stadionban a világ új hét csodáját. A nagyszabású, ünnepélyes, sztárvendégekkel bőségesen megtűzdelt esemény a portugáliai idő szerint fél tízkor kezdődött, az est mozzanatairól itt olvashatnak részletesebben >>>.

A nemzetközi szavazást lebonyolító svájci alapítvány vezetője, Bernard Weber elmondta, hogy világszerte közel százmillió szavazat érkezett az elmúlt másfél évben a húsz (kezdetben huszonegy) jelöltre. A szavazást július 6-án, pénteken éjfélkor zárták le, az interneten, telefonon és sms-ben leadott szavazatokat ezután összesítették.

Következő szavazás: a világ hét természeti csodája

A végeredményt helyi idő szerint szombaton este, tizenegy óra előtt kezdték ismertetni. Neil Armstrong amerikai űrhajós, a Holdon elsőként járó ember nyitotta ki az első borítékot, nem váltott ki különösebb meglepetést, hogy a kínai Nagy Fal sikerét jelenthette be az idős asztronauta. (A több ezer kilométeres építmény biztos befutónak számított, miután a kínai tudományos akadémia májusban a Nagy Fal tömeges támogatására buzdította a világ legnépesebb és az internetezők számát tekintve is egyik vezető országának lakóit.)

A hét új csoda a következőképp állt össze: Chichén Itza maja piramisa, a római Colosseum, Machu Picchu romvárosa Peruban, Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiro-ban, a kínai Nagy Fal, Petra sziklavárosa Jordániában és végül a Tádzs Mahal Agrában. Mivel a szervezők májusban tiszteletbeli csoda státuszt biztosítottak a Gízai piramisoknak, ezért tulajdonképpen 7+1 csodát hirdettek ki szombat este.

Bár Federico Mayor, az UNESCO egykori igazgatója részt vett a szervezésben és segítette az alapítvány munkáját, az UNESCO világörökségi tanácsa nem működött együtt Weberékkel, sőt közleményben erősítették meg, hogy nincs közük a szavazáshoz, és egyebek mellett annak a kifogásuknak adtak hangot, hogy egy új hetes lista összeállítása nem segít a világörökségi helyszínek védelmében, ráadásul a szavazás inkább érzelmi, mint tudományos alapokon zajlott.

Bernard Weber, a "New 7 Wonders Foundation" vezetője az eredményhirdetés után bejelentette, hogy az alapítvány következő nagy globális projektje, a világ hét természeti csodájának megválasztása lesz, a honlapon már lehet is nevezni a természet alkotta csodákat.

A hét új csoda

Chichén Itza, Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget csücskében, a dzsungel közepén elterülő síkság szent templomvárosa a maja civilizáció egyik legnagyobb politikai és gazdasági központja volt ezer évvel ezelőtt. A maja-tolték birodalom egyik legfontosabb fennmaradt építészeti együttese található itt, a legnagyszerűbb maja templommal, a Kukulkán-piramissal a középpontjában. A négyzetes alaprajzú kőpiramis mind a négy oldalán lépcső vezet a tetején lévő szentélyhez, ahol a legyőzött ellenséget szívét kivágva mutattak be győzelmi áldozatot. Eredetileg minden oldalon 91 lépcsőfok vezetett a csúcsig, ami az ott lévő emelvénnyel együtt összesen 365 lépcsőfokot ad, annyit ahány nap van egy évben. Szakértők szerint ez is azt bizonyítja, hogy a maják igen fejlett asztronómiai tudással bírtak.

Róma történelmi városmagjának részeként harmadrészt épségben fennmaradó Colosseum minden sportaréna őse. A gladiátorküzdelmek és állatviadalok számára épített amfiteátrum a római birodalom "cirkuszt és kenyeret a népnek" elvű politikájának köszönheti a létét. Az ellipszis alaprajzú épület fénykorában minden idők leghatalmasabb, 50 ezer - más források szerint 80 ezer - néző befogadására képes színháza volt, de a filmekből, regényekből leginkább mint nagyszabású gladiátor- illetve állatviadalok helyszíneként ismert.

Peruban,Cusco városától 70 kilométerre északnyugatra, a lélegzetelállító szépségű tájban bújik meg az inka birodalom legkáprázatosabb urbánus teljesítménye. Az 1911-ben felfedezett, tengerszint felett 2430 méteren elterülő, több mint ötszáz éves Machu Picchu valóban lenyűgöző: 13 négyzetkilométeres területen mindenütt, ameddig a szem ellát, hihetetlen precizitással faragott és illesztett kövekből rakott hatalmas falak, teraszok, csatornák, utak és rámpák.

A húsz jelölt között csupán három huszadik századi építmény szerepelt, az Eiffel-torony és a sydney-i operaház nem jutott be a hétbe, a legújabb kor emberi teljesítményeit így egyedül a Corcovado-hegyen karjait széttáró monumentális Krisztus-szobor képviseli.

Százmillió kínai internetező nem tévedhet: a több ezer éves, több ezer kilométeres Nagy Fal magabiztosan lett az új klub tagja. Csin Si Huang-ti, az egyesített Kína első császára körülbelül a mongol hordák, nomád törzsek elleni védekezésül rendelte el a már meglévő tartományi erődök és védfalak rendszerbe olvasztását, a birodalmat északról megóvó Nagy Fal - a Csang Cseng - megépítését. A világ legnagyobb katonai létesítéményévé váló falat egészen a XVII. századig, a Ming dinasztia végéig építették, egészítették ki újabb és újabb elemekkel.

A jordániai Petra, az Arab sivatag peremén, az izraeli határtól 25 kilométerre keletre rejtőző ókori szilaváros az egyik legkomplexebb csoda. Egy része egészen máig fennmaradt, ami annak köszönhető, hogy lakosai, a nabateusok a hegyek vöröses, rózsaszín mészkő és homokkő szikláiba vájták monumentális, görög hatásokat tükröző templomaikat, a négyezer fő befogadására képes amfiteátrumot, a sziklák falaiban alakították ki százával palotasírjaikat.

Az Index tavalyi szavazásán az olvasók a Tádzs Mahalt, India ékkövét választották meg a legcsodásabb csodának, és ez érthető is. Az agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje valóban egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt Dzsahán sah építette rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére.

És a plusz egyedik csoda

Az új hét csodát kiválasztó szavazást nemcsak az UNESCO, hanem az egyiptomi hatóságok is kritizálták. Az egyiptomi műemlékfelügyelet teljesen rossz néven vette, hogy az egyetlen megmaradt ókori csodának, az gízai piramisoknak meg kell mérkőznie egy ilyen szavazósdiban. Az egyiptomi kulturális miniszter pedig azzal vádolta meg Bernard Webert, hogy saját magát akarja reklámozni. Az egyiptomi konfliktust május elején azzal oldotta fel az alapítvány, hogy az egyiptomi piramisokat kiemelték a 21-es listából és tiszteletbeli csoda státuszt biztosítottak nekik.

A három 4,5 ezer éves, rendkívüli mészkőépítmény - Hufu, Hafré és Menkauré, avagy görögösített nevükön Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraók síremlékei - az ókori egyiptomi civilizáció lenyűgöző matematikai, mérnöki és építészeti tudását testesíti meg. A fáraóknak sírboltul szolgáló építmények, az Óbirodalom fővárosának, Memphisnek fontosságát, Alsó- és Felső-Egyiptom egységét, a fáraók III. és IV. dinasztiáinak hatalmát és a Menny és a Föld közti kapcsolódást, Hórusz isten mindenhatóságát hirdették.