Csodaesélyes Stonehenge: nem a méret a lényeg

2007.06.10. 12:00
Kevés dolog utal arra, hogy az ókorban nem csak Ázsiában vagy Afrikában, de Európában is kiemelkedő kultúrák léteztek. Az egyik ilyen "utalás" Anglia büszkesége, Stonehenge, amiről még ma is több találgatás, mint biztos tudás forog közszájon.

Szűk négy hét (a precízebb visszaszámlálás szerint 26 nap) van már csak hátra a Világ Új Hét Csodája szavazásból, alig egy hónap múlva, július 7-én, a grandiózus lisszaboni eredményhirdetésen kiderül, hogy melyek azok az építmények, amik az emberiség közös kulturális örökségét szimbolizálhatják ezentúl. A finisében lévő nemzetközi szavazás állásáról alig tudni biztosat, a havonta kiadott részeredmények folyamatosan változtak, a legutóbb (június 7-én) kiadott állást pedig mostanra le is szedték weboldalukról a szervezők, arra hivatkozva, hogy hatására rendkívül megugrott a bejövő szavazatok száma, fenekestül felforgatva a rangsort, jócskán felülírva a közzétett adatokat. Ennek fényében nehéz lenne tehát bármiféle jóslásba bocsátkozni, hogy sorozatunk újabb részének főszereplője benne lesz-e az első hétben.

Stonehenge

A csodaesélyesek listája

Anglia egyik dél-nyugati megyéjében, Wiltshire-ben található Európa legjobb állapotban fennmaradt prehisztorikus helyszíne. A Salisbury-fennsík több megalit emlékhellyel is büszkélkedhet, de közülük az Amesbury közelében lévő kőkör a "sztár", jelentőségénél talán csak hírneve nagyobb. Az UNESCO világörökségi védettségét 1986-ban Avebury-vel (a legnagyobb létező megalit kőgyűrűvel) együtt elnyerő Stonehenge nem más, mint egy bronzkorszaki menhirekből álló kör alakú, négyezer évesnél is idősebb szentély.

A neolitikumnak szerte Európában és Észak-Afrikában, Szicíliától Svédországig több ezer maradványa található, csak Dániában 24 ezer védett újkőkorszaki megalit emléket tartanak számon. E hatalmas, mítikus homályba vesző célú kőtömbök, kőkörök közül emelkedik ki nagyszerűségével és komplexitásával Stonehenge.

Jelenleg az eredetileg itt felállított köveknek körülbelül a fele látható, a többit elhordták a környékbeliek saját házaik, kerítéseik építéséhez, de a hosszú évszázadok alatt a kíváncsi - és emlékbe követ lopó - látogatók is rengeteg kárt okoztak. A rejtélyes komplexum évente több százezer turistát vonz, bár sokakban minden bizonnyal csalódást kelt, hogy Stonehenge jóval nagyobb, magasabb építményként él a képzeletükben, míg a helyszínen alig két-három méteres kődarabokat találnak, és minden bizonnyal kell egy kis idő, míg a hely atmoszférája és történelmi mélysége feledteti a kezdeti kiábrándulást.

Hogy kik és miért építették, jószerével csak találgatják a tudósok. A pontos funkció tisztázása már csak azért is nehéz, mert az eredetileg négy koncentrikus körből álló Stonehenge három, egymástól jól elkülönülő, hosszú szakaszban épült, legalábbis a régészeknek ennyit sikerült kideríteni a helyszínen talált leletekből. Az építmények mind eltérő formájúak és szerkezetűek voltak, az egymást követő építők volt hogy lebontották, átalakították elődeik munkáját, tehát az összes stonehenge-i építmény egy időben egyszerre sosem létezett.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

A becslések szerint i.e. 3200 körül - bőven a gízai nagy piramisok építése előtt - ásták ki a Stonehenge körüli nagy - 110 méter átmérőjű - árkot, az innen kitermelt több ezer köbméternyi mészkőből alakították ki a belső töltést. Az árkon kívül álló magányos Heel Stone is ekkor kerülhetett a helyére, a töltésen belül pedig a kört formáló 56 darab úgynevezett Aubrey-gödör keletkezési idejét is ekkorra teszik (ezekben feltehetőleg faoszlopok álltak). Ezer évvel később egy kék kövekből készült kettős kősort állítottak, valamint a Stonehenge középppontjában álló hatalmas Oltárkő (Altar Stone) is ekkor került ide.

Főbb adatok:
  • Hely: Wiltshire, Egyesült Királyság
  • Épült: körülbelül i.e. 3000-től i.e. 1600-ig
  • Stílus: kő-, bronzkori megalit
  • Anyag: homokkő
  • Méretek: 2-7 méteres, egyenként 20-30 tonnás kövekből áll

I.e. 2100 körül kezdtek bele az itt élők a legfontosabb, Stonehenge képét máig meghatározó építési szakaszba. Új helyre került az Oltárkő, és felállították a harminc darab, kék homokkőből álló Sarsen-kört, amiből ma 17 kő van még meg. A Sarsen-körön belül kialakították az öt trilithonból álló Sarsen-patkót (a tizenötből mára csak nyolc kőtömb maradt fenn), a töltésen belül, az Aubrey-gödrök ívén pedig a négy Station-kő is ekkor lett a komplexum része (ezekből kettő látható jelenleg). Az Oltárkő i.e. 1800 körül kapta meg végleges helyét, a kék kövekből épült kettős kősort feltehetőleg ekkor rombolták le, hogy a Sarsen-körön belül egy másik kőkört és benne egy másik patkó formájú alakzatot alakítsanak ki. Ásató régészek szerint i.e. 1600 tájékára tehetők az utolsó építési munkák a területen.

A becslések szerint munkaórák millióit ölték a nagyszabású földmunkákba, az egyenként több tíz tonnás (a legnehezebb legalább 45 tonnás) kövek megformálásába és felállításába a csupán kezdetleges, csont és kő szerszámokkal bíró szigetlakók. Stonehenge ma is látható kék homokköveit Wales területéről, a 380 kilométerre lévő Preseli-hegységből szállították a helyükre, a kibányászott kőtömböket feltehetőleg hatalmas tutajokon vontatták fel az Avon folyón. Egy-egy kő mozgatásához valószínűleg több száz munkásra volt szükség.

Stonehenge funkciójával kapcsolatban több elképzelés is létezik. Mivel pontosan északkelet-délnyugati tájolású, több kutató is azt feltételezi, hogy csillagászati szertartásokra, napfordulók, napéjegyenlőségek megünneplésére szolgált. Ezt alátámasztja, hogy a nyári napfordulón a felkelő nap első sugarai pontosan a patkó alakú kősor közepén haladnak át. Mások szerint inkább rituális temetkezési helyül, vallási központként szolgált, a legendák pedig részint arról szólnak, hogy maga a nagy varázsló, Merlin vett rá egy óriást a kövek összehordására és felállítására, míg más mítoszokból az derül ki, hogy Stonehenge az Ördög műve.


Hogy kik építették? Rejtélyes (bulvárosan szólva: vérszomjas) druidák, vagy egyszerű, ám nem mindennapi mérnöki tudással felvértezett ókori népek? Keveset tudunk Stonehenge emberéről, bár idén februárban a sheffieldi egyetem archeológusai szenzációs bejelentést tettek, ami után már várható, hogy némileg oszlik majd a mítikus homály. Durrington Wallsnál, Stonehenge közelében egy nagyobb - feltehetőleg több száz fős - település nyomaira bukkantak a régészek, megerősítve azt, hogy a környéken valamiféle központi rituális hely szerepét töltötte be a kő létesítmény. A feltárt házak korát a radiokarbonos vizsgálatok alapján 4500 évesre teszik, a tudósok szerint nagy valószínűséggel az itt élők építették Stonehenge-t.