Viszik a nyuszikat

2003.04.19. 20:42
Az Index Állatbarát Akciócsoportja szétnézett az állatkereskedésekben és a piacokon, hogy milyen körülmények között értékesítik a kedves rágcsálókat és társait. Munkánkat tapasztalt nyúltartók is segítették, akik magukat naiv vásárlónak álcázva tettek fel kérdéseket a gyanútlan eladóknak, többek között a nyulak táplálkozásával és tartásával kapcsolatban.
A húsvét legfontosabb állata a nyúl, a tyúk és a disznó, bár ez utóbbival többnyire csak kötözött sonka formájában találkozhatunk a bevásárlóközpontokban. A tyúk ezzel szemben valódi polihisztor, hiszen festett tojás, kiscsibe és húsleves formájában is szerepet vállal az ünnepen. Mindezek ellenére a húsvéti nyuszi az abszolút favorit, amelyet többféle színben és méretben lehet beszerezni, a látszat azonban csal, mert mindegyik típus pontosan ugyanarra képes: ugrálásra, táplálkozásra és buta nézésre. (A közhiedelemmel ellentétben a nyúl nem tud makogni; ilyen hülye hangokat csak emberek képesek kiadni magukból.)

A piacokon olcsón adják

A piacokon sok alkalmi eladó kínál élő nyulat és kiscsibét, igen jutányos áron, azonban az állatok táplálkozásával és tartásával kapcsolatban itt kevés információt kaptunk. A sárga tollas csibe pár száz forintba, a kisnyulak körülbelül egy ezresbe kerültek.

A tudást meg kell fizetni

A szigorú próbán az általunk tesztelt kisállat-kereskedések nagy része átment, sőt, a kereskedelem fellegvárainak számító plázák némelyikében igen szakképzett eladókkal találkoztunk. A boltok felkészültsége részint abból adódik, hogy ők év közben is foglalkoznak nyulakkal, amely hazánkban is népszerű hobbiállat. Ezeken a helyeken egyébként a különleges fajták öt-hatezer forintba, a közönséges házinyulak kétezer forintba kerülnek.

A tesztek során sajnos azzal kellett szembesülnünk, hogy az érdeklődők nagy részének halvány fogalma sincs a nyúltartásról; náluk az aranyos rágcsáló túlélési esélye igen kevés. Egyesek a nyúl és a tengerimalac szaporodásával kapcsolatban tettek föl kérdéseket, mások szigorú répadiétára kényszerítették volna szerencsétlen állatot.

Korábban vadnyúl volt

Nyilván kevesen tudják, hogy a házinyúl (Oryctolagus cuniculus domesticus) valójában az üregi nyúl háziasított változata. A vadon élő rágcsáló többnyire rügyekkel és lágyszárú növényekkel táplálkozik, ezért a házinyúl is hasonló étrendet igényel.

Hazánkban egyébként a nyulak üregi és mezei változatával találkozhatunk. Az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) 35-45 centiméteres, súlya mindössze egy-két kilogramm. Társasan él és az ember közelségét viszonylag jól elviseli. A mezei nyúl (Lepus europaeus) 50-70 centiméteres, 2,5-6,5 kilogrammos, magányosan él és rendkívül jó futó. (Amire nagy szüksége van, ugyanis rendszeresen vadásszák.)

A házinyúl imád ásni és folyamatosan koptatnia kell fogait, ezért a környezetében mindent megrág, az asztal lábától a cipőfűzőn át egészen a telefonzsinór. A kertet sem kíméli: felássa a gyepet és lelegeli a legszebb virágokat. Aki több nyulat akar, annak a gondjai is megsokszorozódnak, ugyanis a hímek állandóan összeverekszenek, a különböző neműek pedig az első adandó alkalommal szaporodni próbálnak, rendszerint eredményesen. Mindezek mellett természetesen az etetésére-itatására is oda kell figyelni, aki tehát nyúltartásra adja a fejét, annak komoly nehézségekkel kell szembenéznie.

A használt nyúl visszaváltható

Aki húsvét után úgy dönt, hogy mégsem szeretne szembenézni ezekkel a nehézségekkel, bátran leadhatja a megunt állatokat a Fővárosi Állatkertben, ahol ráadásul azt is garantálják, hogy a nyuszik nem lesznek a ragadozók áldozatai. A kidobott állatok néhány hetet a Hungária Körút és a Francia utca sarkán lévő természetvédelmi mentőhelyre kerülnek, ahonnan állatvédő szervezetek segítségével próbálják szerető gazdikhoz juttatni őket. Az állatkert összesen mintegy kétszáz nyúlnak tud átmeneti otthont teremteni.