Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Doszpot Péter

Az 1996 novemberében indult leszámolás sorozat váratlanul érte a rendőrséget, szakmailag nem volt felkészülve rá - hangzott el a Belügyminisztérium és az ORFK által szervezett csütörtök délutáni előadáson a Teve utcai rendőrpalotában. Doszpot Péter, a BFRK életvédelmi osztályának helyettes vezetője elmondta, az éjszakai élet ismert figurájának, Prisztás Józsefnek meggyilkolása egy új helyzet elé állította a magyar rendőrséget. Az életvédelmi osztálynak főként rablógyilkosságokkal kellett megküzdenie, a leszámolásoknál így nem sokra mentek a klasszikus nyomozati módszerekkel. Itt ugyanis nincs kapcsolat az áldozat és a bérgyilkos között, sőt még a felbujtó is távoli körből kerül ki.

A profik nem hagynak nyomot

Doszpot Péter úgy véli, ragaszkodni kell ahhoz a felderítési módszerhez, hogy az elkövetőn keresztül akadjanak a megbízó nyomára. A munkájukat azonban megnehezíti, hogy a gyilkosok nem hagynak nyomot a helyszínen. Ha el is fogják őket, nagyon nehéz bármit is rájuk bizonyítani, mert nem olyan típusúak, akik beismerő vallomást tesznek. Prisztás Józsefet például egy kerékpáros lőtte fejbe, aki annyira beleolvadt a környezetbe, hogy senki sem figyelt fel rá. A helyszínt is tökéletesen választotta ki, a rendőrség nem tudta üldözőbe venni, mert az autók elől betonoszlopokkal eltorlaszolt kerékpárútra hajtott, ami ráadásul többfelé is elágazott.

Kisbandi miatt kezdődött a leszámolás sorozat? Egyes hírek szerint a Kisbandi néven ismert Lakatos András lelépett a maffia pénzével, ami részben az olajszőkítésből származott, és ezért kezdődött 1996 novemberében az az alvilági leszámolássorozat, amelynek első áldozata Prisztás József volt. Később olyan "illusztris" alvilági szereplők is életüket vesztették a merényletek közben, mint az Aranykéz utcai robbantás célpontja, Boross Tamás. Kisbandit az amerikai hatóságok fogták el, majd az Igazságügyi Minisztérium kérésére kiadták Magyarországnak. Júniusban áll a bíróság elé többrendbeli csalás miatt.

A Fenyő-gyilkosság üzenet volt az emberek számára, hogy ettől a perctől kezdve nincs olyan ember, akit ne lehetne megölni - állítja Doszpot. Az Aranykéz utcai robbantás pedig azt mutatta, hogy az ilyen terrorcselekményeket gátlás nélkül bárhol végrehajthatják. Akár egy fővárosi óvodában vagy iskolában is képesek lennének robbantani. A nyomozás során a rendőrök a tanúknak sem tudnak kellő védelmet nyújtani, e nélkül pedig ellehetetlenül a munkájuk. Ehhez szükséges a tanúvédelmi program kidolgozása, amely jó úton halad.

Csak elkövetői kör van

Eddig nem sikerült a nagy leszámolási ügyekben a gyilkosokat és felbujtóikat megtalálni, csak bizonyos elkövetői köröket tudtak azonosítani - folytatta az életvédelmi osztály helyettes vezetője. Az elmúlt idő azonban elegendő volt arra, hogy elsajátítsák azokat a nyomozati módszereket, amelyek ezeknek a bűncselekményeknek a felderítéséhez szükségesek.

Újabb hosszabbítást kértek a Fenyő-ügyben Az ORFK négy hónapos hosszabbítást kért a Legfelsőbb Ügyészségtől a Fenyő-ügy nyomozásában, mert a jelenlegi határidő június 11-én lejár. A rendőrség azért kérte a határidő ismétlet módosítását, mert újabb információk merültek fel a gyilkossággal kapcsolatban. Fenyő Jánost 1998. február 11-én lőtték agyon a fővárosban. Fekete Mercedesével haladt a II. kerületi Margit utcában, amikor egy piros lámpánál megállásra kényszerült. Egy férfi lépett kocsijához, és egy jugoszláv Agram gépfegyver szinte teljes tárát zúdította a negyvennégy éves sajtómágnásra.