Magyarország visszakérheti a Vajdaságot a németek szerint

Ha Belgrád a jövőben is ragaszkodik hozzá, hogy Koszovó Szerbia része maradjon, az felvetheti a Vajdaság jövőjének kérdését, jelentette ki - az első, később pontosított hírek szerint - egy belgrádi tanácskozáson Andreas Zobel belgrádi német nagykövet. Zobel szerint Belgrád makacskodása destabilizálhatja Szerbiát, és akkor Magyarország esetleg igényelheti, hogy kapja vissza a Vajdaságot.

Bár a nagykövet a tanácskozás után finomított nyilatkozatán, a szerb kormány csütörtöki ülésén napirendre vette a témát. Zobel szerint amit mondott, az nem fenyegetés, hanem helyzetelemzés volt csupán.

Zobel egyébként nem volt tekintettel a szerbek érzékenységére. A konferencián hazugnak nevezte azt az állítást, hogy Koszovó ősidők óta az ország része, hiszen a tartomány 1389 után csak 1912-ben lett újra Szerbia része.

Zobel szerint szerbek és az albánok között sosem jön létre megegyezés, ezért Belgrád ragaszkodása ahhoz, hogy folytassák korábbi, Martti Ahtisaari felügyelete mellett megtartott tárgyalásaikat, csupán a döntés elodázása. Az ENSZ-főmegbízott által Koszovónak javasolt felügyelt függetlenség "nem jó, de az összes rossz közül a legjobb megoldás", mondta.

Magyarország külön kezeli Koszovót és a Vajdaságot

Mátrai Zsuzsanna, a magyar külügyi szóvivő helyettese az Indexnek csütörtökön elmondta: Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és a határokat.

Magyarország Koszovó és a Vajdaság ügyét nem kapcsolja össze, mindig szigorúan külön kezelte és kezeli. Ugyanakkor Mátrai hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU álláspontját fogadja el Koszovó helyzetével kapcsolatban.

A szóvivő helyettese hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország nem képviseltette magát azon a rendezvényen, ahol a belgrádi német nagykövet felszólalt, így a Külügyminisztériumnak nincs pontos információja arról, hogy mi is hangzott el a konferencián. Amit a híradások közöltek, azzal viszont Magyarország nem azonosul, vagyis Koszovó és a Vajdaság ügyét nem köti össze Budapest.

A németek tagadnak, a szerbek tiltakoznak

A szerb kormány a nap folyamán úgy döntött, hogy magyarázatot kér Berlinről a kijelentésre, amely "a legdurvább beavatkozás Szerbia belügyeibe".

A német nagykövetség ugyan közleményben tagadta, hogy a misszióvezető a neki felrótt kijelentéseket tette volna, s arra hivatkozott, hogy szavait kiragadták szövegkörnyezetükből, ám ennek ellenére a szerbiai politikai élet összes kicsit is jelentős szereplője megszólalt az ügyben, és hevesen kikelt Andreas Zobel ellen. Ugyanezt tette a szerb ortodox egyház és a koszovói szerbek képviselői.

A B92 szerb rádió- és tévéállomás közben szó szerint nyilvánosságra hozta azt, amit a nagykövet a szerb Európai Mozgalom fórumán mondott, s ez úgy hangzik, hogy ha a szerbek maguknak követelik Koszovót, amely hosszú idő után 1912-ben lett csak ismét az övék, akkor ugyanezen logika alapján Magyarország is visszakövetelhetné a Vajdaságot.

A német nagykövet elnézést kért

Andreas Zobel ezután rendkívüli sajtóértekezletet hívott össze, amelyen elnézést kért "nem világos" fogalmazása miatt, amely értetlenséget váltott ki, és azt a benyomást keltette, hogy nem érti fogadó országát. "Még egyszer szeretném kijelenteni, hogy nem mondtam, s nem is gondolom, hogy Magyarországnak történelmi igénye van a Vajdaságra, s ugyanígy azt sem, hogy Magyarország egy ilyen igénynek érvényt akarna szerezni" - mondta a diplomata.

A Tanjug a belgrádi magyar nagykövetséget is megkereste, és Fehérvári István, a nagykövet helyettese azt mondta a szerb hírügynökségnek, hogy a Szerbiával kapcsolatos magyar politikában nincs változás. Magyarország tiszteletben tartja az európai határokat és továbbra is maradéktalanul támogatja Szerbia euro-atlanti integrációját.

Kasza József is megszólalt

Kasza József, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Beta hírügynökségnek ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy Szerbiának semmi haszna sem származik abból, ha Koszovó kérdésében a nemzetközi jog tiszteletben tartására hivatkozik, ugyanis a tartomány státusának eldöntése nem egyedi eset a nemzetközi jog történetében. "Ha nagyon határozottan állítjuk, hogy egy ország nem veszítheti el területe egy részét, akkor az európai országoknak egyszer talán tárgyalóasztalhoz kellene ülniük, hogy felülvizsgálják a trianoni szerződést" - mondta a politikus.

Kasza József felszólította a belgrádi hatóságokat, tegyenek meg mindent azért, hogy a Koszovó státusának végleges eldöntését követő erőszakhullám ne a nemzeti kisebbségekhez tartozó vajdaságiakat sújtsa. "Ideje megérteni, hogy ennek az országnak a lakosságát húsz százalékban nem szerbek alkotják" - figyelmeztetett a VMSZ elnöke.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!