András, Andor
EUR 412,97 Ft USD 390,23 Ft GBP 497,37 Ft BUX 77 936 OTP 21 170 Ft MOL 2 678 Ft
0 °C
8 °C

Kampányolna egymás ellen Orbán Viktor és Kósa Lajos?

2008.02.07. 15:18

További Külföld cikkek

Tovább a rovatra
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Kiderült már végre, hogy ki lesz a következő amerikai elnök?
Ez csak novemberben dől el. Most az előválasztás zajlik. Ilyenkor még több demokrata és republikánus jelölt van versenyben. Ők arra hajtanak, hogy az egyes államokban minél több küldött támogatását nyerjék meg a pártjukból, és így ők lehessenek majd a hivatalos elnökjelöltek. Ők tehát most még csak elnökjelölt-jelöltek.
Akkor miért volt most szuper a kedd, és miért volt ez a nagy felhajtás körülötte?
A mostani február 5-ét azért nevezték szuperkeddnek, mert ezen az egyetlen napon az 50 államból 22-ben szavaztak a demokrata, és 21 államban a republikánus jelöltekről.
Kik szavaztak? A pártok?
Nem egészen. Az előválasztásoknak két típusa van. A republikánusok 44, a demokraták 42 szövetségi államban előválasztást, úgynevezett primaryt tartanak. Ezek többsége nyílt, mindenki szavazhat a jelöltekről, nemcsak a párt támogatói. Néhány államban, és azokban is általában csak a republikánusok, zárt előválasztást tartanak, amin csak a párt regisztrált szavazói vehetnek részt. Vannak zárt jelölőgyűlések, úgynevezett kaukuszok is. Akár nyílt, akár zárt a szavazás, a cél annak meghatározása, hogy a szövetségi állam küldöttei kit támogassanak majd.
A szuperkedden eldőlt, hogy ki lehet elnökjelölt?
Nem. A szuperkedd után azt lehet látni, hogy az államok közel felében mekkora egy-egy jelölt támogatottsága a küldöttek körében. Ebből már következtetni lehet arra, kinek lesz esélye elnökjelöltté válni. Arról, hogy ki lesz a demokraták és a republikánusok hivatalos elnökjelöltje, a nyár végén döntenek a pártok küldöttei.
Kik a jelöltek?
Aki a versenyben most igazán fontos, az a republikánusoktól John McCaine és Mitt Romney, a demokratáknál pedig ott van Bill Clinton volt amerikai elnök felesége, Hillary Clinton…
Na és ott a van ez a Szilva is.
Barack. Barack Obama.
Hogy kell kiejteni a nevét?
Úgy, hogy barak. Barakobama.
Ez a Barack és a Clintonné is demokrata, és mégis egymás ellen küzdenek? Ez olyan mintha az Orbán Viktor és a Kósa Lajos egymás ellen kampányolna az országban?
Igen, vagy Szekeres Imre Gyurcsány Ferenc ellen. Az amerikai előválasztásban ez a szép. A pártban nincsenek szent tehenek. Aki elég pénzt tud gyűjteni, az elindulhat jelöltként. Az előválasztáson mindenki megmérettetheti magát a választók előtt, és nem a párt testületei, tagozatai és potentátjai mondják meg, ki fog indulni az elnökségért. A jelölt a kampányban bizonyíthatja rátermettségét, küzdeni tudását, naprakészségét akár saját pártjának másik jelöltjével szemben is. Ez igazi verseny.
A republikánusok demokraták?
Persze, ők is a demokratikus alapelveket vallják, akárcsak a demokraták. Az ideológiájukat nem lehet leírni hagyományos európai fogalmakkal: sok társadalmi kérdésben, így az abortuszban vagy a fegyverviselésben konzervatívak, de emellett a kisebb államot és a vállalkozás szabadságát hirdetik. Az USA-ban nincsenek hagyományos pártok állandó tagsággal. A Republikánus és a Demokrata Párt akkor kap jelentőséget, amikor a választók regisztrálják magukat valamelyik támogatójaként.
Mikor derül ki, hogy ki lesz hivatalos elnökjelölt?
Erről már a pártok küldöttei döntenek a nyár végén az úgynevezett konvención. A demokratáknál 4049 küldött, a republikánusoknál 2380 küldött szavaz majd arról, ki legyen pártjuk hivatalos jelöltje. Ők persze figyelembe veszik az előválasztások eredményét, de nem feltétlenül, így a döntés komoly izgalmakat tud okozni. Aki megkapja a konvención a küldöttektől a szavazatok több mint felét, az lehet jelölt. Ez a demokratáknál különösen érdekes lesz.
Miért?
Mert vagy egy nőt, Hillary Clintont, vagy egy afroamerikait, Barack Obamát teszik meg jelöltnek. Az amerikai elnökválasztások történetében eddig csak fehér férfiak voltak jelöltek.
Mikor lesz ebből végre elnök?
A választópolgárok november 4-én fognak szavazni, de végül nem ők döntenek az elnökről.
Ne már.
Az elnököt igazából nem a nép által leadott szavazatok száma alapján választják meg, hanem 538 elektor döntése alapján. Amelyik jelölt megkapja az elektorok szavazatainak több mint felét, az lehet az elnök.
Elektromotorok döntenek az elnökről?
Elektorok, másnéven választók. Minden államban a lakosság száma határozza meg, hogy ott hány elektor van. A legkisebb államoknak összesen három elektorja van, a legnagyobban, Kaliforniában viszont 55. Az elektorok általában egy-egy jelölt helyi képviselői. A választók tehát igazából nem az elnökjelöltekre szavaznak, hanem az adott elnökjelöltet támogató elektoroknak adnak megbízást arra, hogy az elektori gyűlésben az adott elnökre szavazzanak.
Aha, szóval a választók választókat bíznak meg a választással?
Igen, az USA-ban közvetett választás van. De ez még semmi, mert van itt még egy csavar a dologban. Nebraska és Maine állam kivételével ugyanis a többi szövetségi államban úgy van, hogy ha ott a választók többsége mondjuk a demokrata jelöltre szavaz, akkor abból az államból az összes elektornak őt kell támogatni.
Ebben mi a csavar?
Így az is előfordulhat, hogy az lesz az elnök, aki országosan kevesebb szavazatot kapott. A „győztes mindent visz elvével” akár a vesztesre leadott több millió szavazata is elveszhet. Al Gore, a demokraták elnökjelöltje 2000-ben országosan 500 ezerrel több szavazatot kapott, mint George W. Bush, mégis elveszítette a választásokat. Ennek fő oka az volt, hogy a hatmillió szavazóval rendelkező, és akkor 25 elektort adó Floridában mindössze 1784 szavazattal marad le ellenfelétől.
De miért van ez az elektori baromság?
Az USA-ban a mintegy 160 millió választásra jogosultból általában legfeljebb ha 100 millióan szavaznak. Az elektori rendszer megjeleníti az eredményben a szövetségi államokban hozott többségi döntéseket. Sokan bírálják emiatt, mert a modern választás-matematika szempontjából ez már nem korrekt eljárás, torzítja az eredményt.
Akkor milyen alapon mondják, hogy az USA a demokrácia hazája?
Bármilyen hibák is vannak a választási rendszerben, mégis működik, mert alapvetően a versenyre és a választópolgárok döntésére épül. Aki belevág egy kampányba, az számol ezzel a hibával, és ezt belekalkulálja a lépéseibe is.
Jó, hogy itt belekeversz az amerikai választási rendszerbe, de azon gondolkozom, hogy tulajdonképpen mi közöm nekem ehhez az egészhez. Nekem tökmindegy, hogy ki lesz az USA elnöke. Mit foglalkozik ezzel mindenki?
Az USA gazdasági, politikai, katonai világhatalom, működése meghatározza szinte minden ország helyzetét. Nem lesz mindegy hát, ki lesz az elnök és milyen politikát folytat, még Magyarországnak sem.
És ha a demokraták győznek, akkor az amerikaiak kivonulnak Irakból?
Erről egyelőre keveset tudni. A kampány szinte csak belpolitikai témákról, az egészségügyről, az oktatásról, a gazdaságról szól. Ilyenkor még nehéz kiismerni a jelöltek külpolitikáját. Akárhogy is lesz, Irak kérdése senkinek sem lesz könnyű, mert a problémát nem oldja sem az, ha ottmaradnak, sem az, ha kivonulnak.

Külön köszönet Király Andrásnak és Magyari Péternek, a Fehér Ház blog szerkesztőinek.



Bibók Bea-Ellopott felnőttkor
Bibók Bea
Ellopott felnőttkor
5400 Ft
Grecsó Krisztián-Apám üzent
Grecsó Krisztián
Apám üzent
6300 Ft