További EU cikkek
Optimista tervek
A Pénzügyminisztérium által most nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram a 2004-2008-as időszakra vonatkozik. A PM úgy tervezi, hogy Magyarország csak az időszak végére, 2008-ra csökkenti költségvetési hiányát három százalék alá, elvben lehetővé téve hazánk 2010-es csatlakozását az eurózónához. Ahhoz ugyanis, hogy Magyarországon is bevezessék a közös pénznemet, két évet kell eltölteni az euró előszobájának nevezett ERM-2-ben. Ezalatt az idő alatt a költségvetési deficit nem haladhatja meg a három százalékot.
A kormány tervei szerint az idén még 4,6 százalékos lenne a hiány, jövőre ez 4,1 százalékra csökkenne, 2006-ban 3,6, 2007-ben 3,1 és 2008-ban 2,7 százalékos lenne az államháztartás deficitje.
|
A hiány csökkenése miatt mérséklődne az államadósság növekedése is. Jelenleg a GDP 59,4 százalékát teszi ki az államadósság, ez éppenhogy nem éri el a 60 százalékban meghatározott maastrichti kritériumot. A középtávú programban négy év alatt a nemzeti összetermék 53,7 százalékára csökkentenék a kormányzati szektor adósságát úgy, hogy évi 1-1,2 százalékponntal csökkenne az arány.
A kormány reményei szerint az infláció is csökkenni fog. Az idei évre még 6,5 százalékos inflációt vár a kormányzat, ez jövőre 4,5 százalékosra csökkenne, 2006-ban 4, 2007-ben 3,5, 2008-ra pedig 3 százalékos árnövekedéssel számolnak.
EU-támogatások és adócsökkentés
A PM mindezt - a hiány csökkentését - jelentős részben az állami kiadások visszafogásával próbálja elérni. Erre az európai uniós támogatások hiányellensúlyozó hatása és a közszféra átalakítása nyújtana lehetőséget. Ezzel kapcsolatban a PM-ben annyira optimisták, hogy a konvergenciaprogram 2008-ig még 2 százalékos GDP-arányos adócsökkentést is betervez. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt 1000-1200 milliárd forint többletjövedelem marad azoknál, akik ezt munkájukkal létrehozták.
"2004-2008 között az Unió költségvetéséből származó, ténylegesen felhasználásra kerülő források összege (...) 2008-ra elérheti a GDP 3,6 százalékát, amiből a magyar költségvetésben megjelenő tételek a GDP mintegy 2,8 százalékára tehetők" - áll a konvergenciaprogramban. Az uniós befizetéseket figyelembe véve négy év alatt 1500 milliárd forint nettó többletforráshoz juthat Magyarország.
A 2005 végén kezdődő adóreform elvileg érintené az szja-t, az áfát, a vállalkozói adóterheket és a tb-t. Az szja-ban nem változnának a kulcsok, viszont úgy módosítanák a sávhatárokat, hogy "az átlagjövedelem már ne essen a legmagasabb adókulcsú jövedelemtartományba". Az áfa normatív adókulcsát 2008-tól kezdenék csak csökkenteni, a tb- és egyéb vállalkozói terhek csökkentésével kapcsolatban pedig nem szerepel konkrétum a dokumentumban.
Az Európai Bizottság a magyar konvergenciaprogram és saját elemzései alapján június végén dönti el, hogy milyen javaslatokat tegyen a magyar költségvetés átalakítására. A Bizottság javaslatairól a Huszonötök pénzügyminiszterei július 5-én döntenek.
Stabilitási paktum
Az uniós költségvetési szabályokat tartalmazó stabilitási és növekedési paktum sorsa egyébként erősen kérdéses. Az elvileg igen szigorú büntetéseket is lehetővé tevő paktum méregfogát már tavaly novemberben kihúzták, amikor a franciák és a németek kierőszakolták, hogy annak ellenére se büntessék meg őket, hogy deficitjük már évek óta nagyobb a megengedettnél. Hétfőn Brüsszelben az EU-alkotmányról tárgyaló külügyminiszterek még azt is felvetették, hogy ezen a területen szüntessék meg az Európai Bíróság joghatóságát, a költségvetési politikát gyakorlatilag teljesen az államok jogkörébe utalva, noha a paktum célja éppen az ő megfegyelmezésük volna.