Kapjanak-e állami pénzt az EU-csatlakozás ellenzői?

A máltai EU-ellenes szervezeteket egyesítő TEAM-csoport szerint a szigetország kormánya tisztességtelen népszavazási feltételeket teremtett az "igen" oldal aránytalan támogatásával. Ezért megítélésük szerint Máltán - ahol március 8-án, a csatlakozandó országok közül elsőként rendeznek népszavazást - már nem tudnak "igazságos, tisztességes" referendumot tartani.

Felszólítás Máltáról

A kormány kétmillió euróval (488 millió forint) támogatja az "igen" mellett kampányoló Máltai Információs Központot, míg a "nem" oldal szervezetei összesen 7000 eurót (1,7 millió forint) kaptak az államtól.

Hans Linqvist, a szervezet koordinátora szerint ilyen körülmények között a máltai szavazók nem kapnak kiegyensúlyozott képet az EU-tagság következményeiről. A csatlakozni kívánó országok kormányainak kötelessége a kiegyensúlyozott feltételek megteremtése, ezért a TEAM a belépő tízek többi tagját tisztességes EU-csatlakozási referendum megtartására szólította fel.

Tisztesség egyenlőség, legitimitás

Az EU-szkeptikusok szerint az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek -a Nizzai Szerződés esetében tanúsított magatartásához hasonlóan - nem szabad véleményt nyilvánítania ebben a kérdésben. Ellenkező esetben a szavazás eredményét az emberek nem fogják tiszteletben tartani, és a referendumok legitimitása is megkérdőjeleződik.

A TEAM egy nemzetközi tanulmány alapján felvázolt több olyan kritériumot, amelyeknek szerintük egy igazságos népszavazásnak meg kell felelnie. Így a szavazáson világos, érthető kérdést kell feltenni, s ezt megelőzően elég időt kell biztosítani a teljes körű vitához. A szavazásra jogosultakat a népszavazáson való részvételre kell buzdítani, az állami forrásokat pedig a kétfajta véleményt propagáló szervezetek között egyenlően kell szétosztani, e szervezeteknek ugyancsak egyenlő médiaszereplést biztosítva. A szavazással kapcsolatos magánköltekezéseket ellenőrizni szükséges, a referendumot egy független szervezetnek monitorizálni kell, és az olyan, nemzeten kívüli szervezeteknek, mint például az EU-intézmények, távol kell maradniuk a nemzeti népszavazási kampánytól.

A magyar választók tavaly már döntöttek?

A belépés ellen érvelők állami támogatásának kérdése már Magyarországon is felvetődött. Az EU-tagság ellen szervezetten, utcai demonstrációkkal, szórólapok osztogatásával fellépő Szabad Magyarországért Mozgalom nemrégiben kampányának anyagi támogatását kérte az EU Kommunikációs Közalapítványtól. Ha kérvényükre megkapják a választ, az így vagy úgy, bizonyosan további kampányuk része lesz.

Gerő András, a közalapítvány kuratóriumának tagja egy szerda esti televíziós vitában - nem a magyar EU-ellenesek konkrét kérelme kapcsán, hanem a problémát elvi síkon megközelítve - határozottan elutasította az egyenlő támogatás elvét. Mint fogalmazott: a magyar választópolgárok nagyon nagy többsége tavaly tavasszal négy pártot juttatott be a parlamentbe, s mind a négy párt programjában célként szerepel a belépés az Európai Unióba. Ez Gerő megítélése szerint hatalmas legitimációt jelent - ráadásul korábban olyan politikai erő képviselői is helyet foglaltak a törvényhozásban, amely elutasítja az EU-tagságot, ezt a pártot azonban a választók kiszavazták a parlamentből.