Hogy mi a "rossz" és a "jó" állapot, azt pontosan meghatározza egy nemrég elfogadott európai uniós direktíva. Ez nem csak a víz minőségét, hanem az egész folyó ökológiai állapotát megszabja, ideértve a folyamszabályzást is.
Nem kell szégyenkeznünk
A jelentés szerint sok csatlakozásra váró országban érdekes módon jobb állapotban vannak a vizek, mint az unióban; például Magyarország is könnyebben teljesítheti a direktívában foglaltakat, mint nyugati szomszédai.
A hazánkat is érintő folyók közül név szerint a Rábát dícséri a jelentés, de a Duna már osztrák szakaszán a kontinens egyik legkoszosabb folyama. Rémes állapotban van még a Szajna Franciaországban, az Ebro és a Segura Spanyolországban, illetve a Maas és a Scheldt Belgiumban. Megfelel viszont a kívánalmaknak a walesi Wye és az Usk, a finn Teno, az osztrák Morva, a skót Coe, az angol Derwent és a belga Semois.
Gátak helyett szabadon hömpölygő folyó
A szennyezett folyókat komoly rendezési munkálatoknak kell alávetni, hogy teljesítsék a direktívában elvártakat az EU által megszabott 2015-ös határidőre. A legérdekesebb javaslat talán az, hogy a folyók számára "biztosítani kell saját, természetes medrüket és a hozzátartozó árterületet. Ez csökkentené az árvíz okozta károkat is." A WWF elismeri, hogy a folyók rendbeszedése sokba fog kerülni, de az egészségre gyakorolt hatás miatt hosszú távon mindenképp megéri.