Humanitárius válság fenyeget a Gázai övezetben

2009.01.06. 15:43
Az izraeli támadás kezdete óta egyre mélyül a humanitárius válság a Gázai övezetben. A másfél millió lakosú területen az emberek nehézkesen jutnak utánpótláshoz: nincs ivóvíz, üzemanyag, akadozik az élelmiszerellátás, és a kórházak működése, 2500 sebesültet kell ellátniuk.

Izrael másfél éve blokád alatt tartja a Gázai övezetet, az alapvetően szükségesnél alig többet engednek be a területre, mióta a Hamász vette át a hatalmat. Az egészségügyi, energia- és vízellátást szolgáló hálózat már akkor sem működött tökéletesen, amikor a harcok tavaly december 27-én elkezdődtek. A másfél milliós gázai lakosság, melynek legalább fele gyerek, körülményei azóta rohamosan romlanak, írja a BBC.

Már Izrael sem gondolja, hogy Gázában nincs humanitárius válság, ahogy azt a harcok első hetében tette. Jelenleg együttműködnek a humanitárius válság megoldásán dolgozó nemzetközi segélyszervezetekkel. Álláspontjuk szerint a Hamász felelős a válságért, az izraeli célpontok folyamatos támadásával fogságban tartja az embereket a Gázai övezetben.

„Nagyon sok ember, köztük számos gyerek, éhezik, fázik, és miközben nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz, áramhoz és folyóvízhez, mindeközben iszonyatosan félnek. Ha ez nem humanitárius válság, akkor nem tudom, mi az” - vélekedett Max Gaylard, az ENSZ humanitárius szakértője.

Élelmiszerellátás

A Save the Children szervezet állítása szerint az élelmiszerhiány jelentős, míg Izrael szerint a segélyszervezetek raktáraiban elegendő táplálék van, ráadásul számos szállítmányt is beengedtek már a térségbe.

A gázai lakosság csaknem felének élelmiszerellátása az ENSZ segélyszervezete, az UNRWA által kiosztott ételtől függ. Decemberben az ételosztás akadozott, mert az ismételt határlezárások miatt nem fértek hozzá elég liszthez. Hétfői beszámolók szerint két napra elegendő lisztkészlettel rendelkeznek, bár egy szállítmány akkor még nem érkezett meg.

A szervezet kiemelte, hogy a jelenlegi, teherautókon érkező mennyiség nem lesz elegendő, amíg a harcok közelében található Karninál újra nem indul az utánpótlás. A harcok és a Gázai övezet ütőerének számító észak-déli utat lezáró izraeli blokád miatt az ellátás ráadásul nem folyamatos, így vasárnap két elosztóközpont is zárva maradt.

Egy másik szervezet, a World Food Programme 3800 tonna élelmiszerrel rendelkezne, ha a már említett Karni megközelíthető lenne, vagy ha a palesztin belügyminisztérium alkalmazottai nem félnének annyira, hogy dolgozni se járjanak be. A készletek jelentős része ugyanis a minisztérium raktáraiban áll.

Az ENSZ szerint a Gázai övezet 47 péksége közül 23 egyáltalán nem működik, 14 pedig csak néha.

Az ellátást szintén nehezíti, hogy Izrael számos, fegyver- és élelmiszerszállításra használt csempészalagutat lebombázott, így a szállítmányok nem érkeznek meg. Sok élelmiszercikk ára emelkedett, így az általános készpénzhiány és a blokád gazdasági hatásai miatt sokan egyszerűen nem tudnak elég ételt vásárolni maguknak.

Egészségügyi ellátás

A kórházaknak a 2500 sebesült ellátásával kell megbirkózniuk, a harctéri elsősegélyt nyújtók közül többen munkájuk végzése közben vesztették életüket. A Nemzetközi Vöröskereszt többször próbált egyeztetni az izraeliekkel biztonságos, az egészségügyi ellátást biztosító folyosókról, de egyelőre nem jutottak eredményre. „Várunk, de közben emberek halnak meg” - mondta a Vöröskereszt szóvivője, Sophie-Anne Bonefeld.

Egészségügyi szállítmányok ugyan bejutnak a határokon, de az elosztás nehézkes. Tetanusz-oltóanyag már például egyáltalán nincs Gázában.

Az UNRWA a harcok miatt 18 elsősegélynyújtó központját kényszerült bezárni, a Gázavárosban lévő kórházakban pedig rendszeresek az áramkimaradások.

A kórházak energiaellátását egyébként csak kisegítőként funkcionáló generátorokkal próbálják megoldani, de a blokád miatt még alkatrészhiány is sújtja őket. A legnagyobb gázavárosi kórház, az al-Sifa 70 intenzív osztályon fekvő betegének élete jelenleg ezektől a generátoroktól függ. Az ENSZ szerint pedig már csak három napra elég az üzemanyag.

Energiaellátás

Az ENSZ állítása szerint a Gázai övezetben jelenleg egymillió ember él áramellátás nélkül. A területen működő egyetlen erőmű leállt december 30-án, mert elfogyott a fűtőanyag.

Hétfőn 215 000 liter ipari gázolaj érkezett Gázába – ez épp a tizede annak a mennyiségnek, amit az izraeli legfelsőbb bíróság a blokádon egy hét alatt áteresztendő minimumként határozott meg.

Ezt a szállítmányt, egy 100 000 literes közönséges gázolajszállítmánnyal együtt nem sikerült még eljuttatni az övezet belsejébe, mert a szállítást végző munkások számára szükséges biztonságos útvonalban még nem egyeztek meg a felek. A főzéshez használt lakossági gáz is kifogyóban van.

Az egyetlen átkelőhelyet, ahol üzemanyagot lehetne továbbítani, a hadművelet első hetében biztonsági okokra hivatkozva Izrael lezárta.

Vízhiány

Az ENSZ becslése szerint jelenleg negyedmillió embernek nincs hozzáférése folyóvízhez.

Az üzemanyaghiány miatt 48 vízpumpa teljesen leállt, 45 pedig csak csökkentett kapacitással működik abból az összesen 130 vízpumpából, amelyek a kutakból szivattyúznák a vizet. A Vöröskereszt szerint a szomjazók száma 48 órán belül megduplázódhat, mert további pumpák leállására kell számítani.

A gázai vízügyi hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a szennyvízmozgatáshoz szükséges 37 pumpából is leállt 5 (ha nem áll helyre az energiaellátás, a többi pumpa leállására három-négy napon belül kell számítani), és most szennyvíz folyik termőföldekre, lakott területekre és a tengerbe is.

A hatóság szerint a tüzérségi lövedékektől még a Gáza északi részén található óriás derítővizes tisztító is kilyukadhat, és ha ez megtörténik, szennyvíz árasztja el Beit Lahija városát.