Iszlám tudósok és terroristák is elítélik az al-Kaidát
További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
Noman Benotman, a Líbiai Iszlám Harci Csoport nevű fegyveres szervezet korábbi vezetője tavaly novemberben nyíltan bírálta a terrorhálózatot Ajmán az-Zavarihinek, az al-Kaida második számú vezetőjének írott nyílt levelében. Benotman felszólította az al-Kaidát az arab és a nyugati országokban tervezett akciói beszüntetésére. Azzal érvelt, hogy a nyugati polgárok ártatlan áldozatok, és nem válhatnak terrorcselekmények célpontjaivá.
Egykori harcostársak
Jóllehet Benotman bírálata szinte észrevétlen maradt az Egyesült Államokban, az arab sajtóban nagy figyelmet kapott. Az al-Kaida megtagadásával felérő figyelmeztetés csak tetézte az iszlám világban a terrorhálózattal és a hozzá kötődő csoportokkal szemben növekvő haragot. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta ugyanis az al-Kaida akciói zömében muzulmánok körében szedték áldozataikat.
Benotman ezzel csatlakozott olyan muzulmán vallástudósok, egykori iszlamista harcosok nagyobb csoportjához, akik egykor jelentős befolyással voltak az al-Kaida vezetőire, ám a nyugati polgári személyek elleni merényleteket, iszlám országokban elkövetett értelmetlen gyilkosságokat és az al-Kaida "barbár" iraki taktikáját látva szembefordultak velük.A 2001. szeptember 11-i merényletek komoly aggodalmat keltettek a nemzetközi közösségben amiatt, hogy közeledik a civilizációk összecsapása, amelyben az iszlám világot bin Laden vezeti, fiatal muzulmánok tömegeit hívva "szent háborúba". Az al-Kaida terrorhadjáratát bíráló vallási vezetők és egykori harcosok - a Közel-Kelet és a nyugati országokban élő muzulmán közösségekben egyaránt - ezt ma már kevésbé valószínűnek tartják.
Muzulmán életek
Miért fordultak az egykor az al-Kaida-vezetők szövetségeseinek tartott vallási vezetők és harcosok a terrorhálózat fejei ellen? A magyarázat nagyrészt abban rejlik, hogy az al-Kaida és a hozzá kötődő szervezetek egyre inkább magukévá tették a Takfir-doktrínát: jogot formálnak annak eldöntésére, ki az "igazi(hithű)" muzulmán.
Az al-Kaida muzulmán bírálói tudatában vannak e doktrína következményeinek: a radikálisok hitehagyottnak tekintenek egyes muzulmánokat, majd az életükre törnek. Az események ilyen végletes fordulatát Algéria és Egyiptom már megszenvedte a múlt század 90-es éveiben.
E jelenség most még drámaibb formában mutatkozik meg Irakban, ahol az al-Kaida öngyilkos merénylői több mint tízezer embert gyilkoltak meg, többségüket mindössze azért, mert a síita vallási irányzat követői voltak. Az al-Kaida iraki szárnya a közelmúltban már olyan szunnitákat is célpontjául választott, akik ellenzik diktátumát - ez pedig nem maradt észrevétlen a világ iszlám híveinek többségét adó szunniták körében.
A keresztapa is megszólalt
Benotman levelének közzététele előtt két hónappal az al-Kaidára újabb csapást mért bin Laden egyik volt "hőse", Szalman al-Kudah sejk, szaúdi vallástudós. A 2001. szeptember 11-i merényletek hatodik évfordulójának környékén a Közel-Keleten nagy nézettségnek örvendő MBC tv-ben azt kérdezte bin Ladentől: mennyi vért ontottak már, hány ártatlan ember, gyerek, nő és idős ember életét oltották ki az al-Kaida nevében?
Kudah bírálata szintén jelentős esemény, mert őt tartják a Szaúd-Arábián a múlt század 80-as éveiben végigsöpört Szahua fundamentalista "ébredési mozgalom" egyik szellemi atyjának. A vallástudós az USA szaúd-arábiai katonai jelenléte ellen prédikált azután, hogy Irak 1990-ben megszállta Kuvaitot, s részben e beszédek fordították bin Ladent az Egyesült Államok ellen.
További kételyeket ébresztett az iszlám világban az al-Kaidával szemben, hogy a terrorhálózat ideológiai "keresztapja", Szajjíd Imám as-Sarif tavaly írott könyvében látványosan kihátrált a terrorhálózat mögül. A széles körben "dr. Fadl" néven ismert férfi a Takfir-doktrína egyik szellemi atyja volt. Korábban azzal érvelt e doktrína mellett, hogy hitetlenek azok a muzulmánok, akik nem támogatják a "szent háborút", azaz a dzsihádot, vagy részt vettek a hazájukban tartott választásokon.
Erkölcstelennek nevezte bin Ladent
Fadl közvetlenül e személyek meggyilkolására nem hívott fel, alapvetései mégis teológiai leplet, igazolást biztosítottak a polgári célpontokat támadó dzsihadisták számára. Az al-Kaida vezetőit kellemetlen meglepetésként érte, amikor egy egyiptomi újság tavaly novemberben ismertetni kezdte Fadl A dzsihád ésszerűsítése című könyvét.
A szerző ebben törvénytelennek nevezte a terrorhálózat egyiptomi, szaúd-arábiai
és más helyütt elkövetett merényleteit, és helytelennek a nyugati országokban
civilek ellen elkövetett terrorcselekményeket. Fadl közvetlenül az al-Kaida
vezetőinek is nekitámadt, az al-Hajat című egyiptomi lapban közölt interjújában
"rendkívül erkölcstelennek" nevezte bin Ladent és Zavahirit.