Olmert zsidó többséget akar Izraelben
Szavai szerint gondoskodni kell arról, hogy Izraelben továbbra is zsidó többség maradjon, máskülönben üressé válik a zsidó állam fogalma. "A zsidó többség garantálása azt jelenti, hogy hűségesek maradunk Herzl álmához" - mondta.
2010-ig rögzíteni kell Izrael végleges határait
Korábbi beszédeiben és nyilatkozataiban Olmert bőven utalt rá, hogyan képzeli el a zsidó többség biztosítását. Terve szerint 2010-ig rögzíteni kell Izrael végleges határait. Nyilatkozatai szerint jobban szeretné ezt a palesztinokkal kötött békemegállapodás alapján megtenni, de nem sok esélyt lát rá a Hamász radikális palesztin szervezet kormányra jutása után.
Eltökélt szándékának nevezte, hogy megegyezés hiányában egyoldalúan is végrehajtja az izraeli és a palesztin területek szétválasztását. Terve szerint Izrael feladná Ciszjordániában az elszigetelt zsidó telepeket, ám az ottani zsidó telepek nagyobb tömbjeit "örökre" megtartaná.
Herzl pályafutása
Herzl halálának századik évfordulóján, 2004-ben a kneszet törvénybe foglalta, hogy minden évben hivatalos állami ünnepségeken kell megemlékezni a modern politikai cionizmus atyjáról és munkásságáról. A megemlékezések napja Herzl zsidó naptár szerinti születésnapja.
Herzl Tivadar 1860-ban született Pesten. 1878-ban családjával Bécsbe költözött. Jogi diplomát szerzett, de tanult szakmáját sohasem gyakorolta. Újságíró lett, és egészen 1904-ben bekövetkezett haláláig a Neue Freie Presse munkatársa volt. Elképzelhetetlennek tartotta az asszimilációt mindaddig, amíg létezik az antiszemitizmus, ezért okvetlenül szükségesnek tartotta egy zsidó állam létrehozását. "A zsidó állam" című 1896-os röpiratával elméleti alapvetését adta a modern politikai cionizmusnak.
Herzl európai politikusokat, pénzembereket mozgósított a zsidó állam létrehozásának támogatására, s 1897-ben megszervezte az első cionista világkongresszust. 1898-ban megválasztották az akkor megalakult Cionista Világszervezet elnökévé. Die Welt címmel német nyelvű cionista lapot indított Bécsben.