Kikiáltották Koszovó függetlenségét

Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap Pristinában közölte, a nap folyamán kikiáltják Koszovó függetlenségét. A tényt a helyi sajtó már korábban megírta, de a kormányfő sajtóértekezletén hangzott el róla az első hivatalos bejelentés. Thaci kérésére rendkívüli parlamenti ülést tartanak vasárnap, helyi idő szerint délután három órai kezdettel, és azon a függetlenségi nyilatkozat mellett az állami jelképekről is szavaznak.

A pristinai sajtó korábban, nem hivatalosan közölte, Thaci rendkívüli parlamenti ülést kért Krasnicitól, aki tizenkettőre összehívta a testület elnökségét, fél kettőre a képviselőcsoportok tanácskozását, délután háromra pedig a plenáris ülést. Ezen a rendkívüli parlamenti ülésen fogadják el a függetlenségről szóló nyilatkozatot, majd a képviselők mintegy két tucat, a Koszovó jövőjét megszabó Ahtisaari-tervből fakadó törvényről is szavaznak.

Vasárnap este hat órakor Fatmir Sejdiu, Hashim Thaci és Jakup Krasnici közös sajtóértekezletet tart, majd a város központjában felállítják a függetlenség obeliszkjét, és ünnepi koncertet tartanak. Az ünneplés aztán az utcákon folytatódik, tüzijátékkal. Szerb részről is készülnek az eseményre: Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes és a belgrádi kormány számos tagja vasárnap Koszovó szerben lakta részeibe látogat, hogy az ott élő szerbekkel legyen "a nehéz pillanatokban".

Hashim Thaci szombati kijelentése szerint albán részről nem látnak ebben semmi kivetnivalót. Ami viszont a jövőt illeti, a miniszterelnök úgy fogalmazott: Belgrádnak joga van ahhoz, hogy érdeklődjön a koszovói szerbek iránt, de csak a koszovói intézményeken keresztül. Nyugtatta ugyanakkor a szerbeket, mondván: mindig a szerb közösséggel leszünk, és senkinek sincs oka pánikra, félelemre.

A koszovói elnök biztos abban, hogy a független Koszovó át fogja vészelni a kezdeti nehézségeket, még akkor is, ha esetleg Szerbia megtorlásul zavargásokat szít és blokád alá vonja a területet.

Nem lesz paradicsomi a helyzet

A mérsékelt politikai irányvonaláról ismert Fatmir Sejdiu a Kurier osztrák lap vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában kijelentette: "Egy pillanatig sem gondoltuk, hogy már az önállóság első napján paradicsomi állapotok várnak ránk". A valóság nem változik meg egyik napról a másikra, a függetlenséggel azonban óriási lehetőséget kapunk arra, hogy a saját utunkat járhassuk - tette hozzá.

Szerinte Belgrád önmaga ellen is cselekedne, ha megpróbálná elszigetelni a területet, hiszen Koszovó pénzzel fizet a szerb termékekért és szolgáltatásokért, következésképpen a szerb gazdaság inná meg a levét egy esetleges blokádnak. "Mi mindenesetre partneri kapcsolatra törekszünk Belgráddal" - mondta.

Úgy ítélte meg, hogy előbb-utóbb Oroszország is fel fogja adni elutasító álláspontját, elvégre kezdettől fogva azt hangoztatja, hogy a térség stabilitásában érdekelt. Hasonlóképpen bizakodónak mutatkozott Sejdiu a koszovói szerb kisebbség magatartását illetően. "Azok a fenyegetőzések, hogy tömegével fogják elhagyni Koszovót, vagy kikiáltják saját függetlenségüket, csupán szavak. Lehetséges, hogy lesznek néhányan, akik továbbra is szembehelyezkednek Koszovó önállóságával, de a többség itt kíván maradni, és egyenlő jogú állampolgárként élni. Leginkább munkahelyekre és biztonságra van szükségük" - fejtette ki a Fatmir Sejdiu.

A koszovói ortodox püspök fegyverbe szólítja Szerbiát

Közben fegyverbe szólította Szerbiát Koszovó elszakadása ellen vasárnap Artemije raska-prizreni püspök, a koszovó szerb ortodox egyház vezetője. A főpap, a Glas Javnosti című szerb napilapnak nyilatkozva azt mondta: "Koszovó mindig szerb volt és az is marad." Egyúttal felszólította Vojislav Kostunica kormányát, hogy fogjanak fegyvert és orosz segítséggel akadályozzák meg, hogy a szakadár tartomány kinyilvánítsa függetlenségét.

"Szerbiának modernebb fegyvereket kellene vásárolnia Oroszországtól és más országoktól, és arra kell kérnie Oroszországot: küldjenek önkénteseket a szerbiai katonai jelenlét stabilizálására" - jelentette ki Artemije, hozzátéve, hogy a koszovói vezetők várható függetlenségi nyilatkozata nem más, mint "ideiglenes megszállási állapot". Az ortodox püspök egyúttal elítélte Zdravko Ponos tábornoknak, a szerb hadsereg vezérkari főnökének álláspontját, mely szerint "Koszovót nem lehet fegyverekkel megvédeni".

Közben a koszovói hatóságoknak meg kellett akadályoznia, hogy a szerb hadsereg több száz volt katonája belépjen a tartomány területére nem sokkal a függetlenség kinyilvánítására összehívott rendkívüli parlamenti ülés kezdete előtt. Az 1998-99-es koszovói háború veteránjai, akik egykori egyenruhájukat viselték, a merdarei adminisztratív határnál még át tudtak hatolni a szerb rendőrség kordonján, de a koszovói rendőrök azonnal feltartóztatták őket.

Maradnak a szerbek

A szerb állam Koszovóban marad, hogy lehetővé tegye a normális életet a szerb és a Szerbiához lojális polgároknak - jelentette ki vasárnap a Kosovska Mitrovicában tartózkodó Slobodan Samardzic, a koszovói ügyekért felelős szerb miniszter. A miniszter szerint a szerb intézmények ott működnek majd, "ahol lehetséges, utalva Koszovó szerb többségű északi részére. Samardzic egyúttal ismét leszögezte: Belgrádnak nem áll szándékában együttműködni sem a koszovói Európai Uniós misszióval, sem pedig a koszovói albánok "törvénytelen intézményeivel". Ugyanakkor továbbra is fenntartják a kapcsolatokat a koszovói ENSZ-misszióval, amely jogi alapját a Biztonsági Tanács 1244. számú határozata biztosítja. Mintegy 120 ezer szerb maradt 1,8 millió albánnal szemben Koszovóban az 1998-99-es háború után. Több mint a felük a tartomány északi részén él és ez a terület elszakadhat Koszovótól a függetlenség kikiáltása után.