Kamerával fegyverkeznek a palesztinok
További Külföld cikkek
- Kiírták az előrehozott elnökválasztást Iránban, miután helikopter-balesetben meghalt az elnök
- Kulcskérdés az amerikai kampányban: adóemelés vagy adócsökkentés?
- Hőgutát kapott bőgőmajmok zuhannak le a fákról a hőhullámmal küzdő Mexikóban
- Japán új szabályokat vezet be a Fudzsi-hegynél
- Földrengés rázta meg Olaszországot
Több mint húsz izraeli telepes rontott be egy palesztin faluba Ciszjordániában, autókat rongáltak meg, kirakatokat és ablakokat törtek be, több elektromos vezetéket elvágtak, közölte a palesztin rendőrség csütörtökön. Miki Rosenfeld, az izraeli rendőrség szóvivője azt mondta, a telepesek nem mentek a falu területére, azonban dulakodás volt Burin mellett, a Jichar nevű zsidó telep közelében az izraeliek és a palesztinok között, írja az AP. A telepesek égő gumiabroncsokat használtak úttorlaszként, majd kődobálás kezdődött az izraeliek és a palesztinok között. A szintén ciszjordániai Havat Gilad zsidó telepen izraeli katonákra támadtak a telepesek, egyikük késsel esett neki egy katonának. A telepesek előtte még felgyújtottak egy olajfaligetet palesztin területen.
A fenti tudósítások csak a legfrissebbek a Ciszjordániában rendszeresen előforduló összetűzések közül. A hírekben szintén megszokottak az új zsidó telepek építéséről szóló bejelentések. Csütörtökön az izraeli közszolgálati rádió például arról számolt be, hogy 20 új házat építenek Maszkiotban annak ellenére, hogy Izrael az Egyesült Államok nyomására 2007-ben vállalta, hogy leállítja az építkezéseket. Most mégis 180 új lakás készülhet, írja a Haarec.
Izrael megadta magát a telepeseknek
A lépéssel Izrael szembemegy az útiterv nevű, nemzetközi támogatást élvező béketervvel, ami a külön palesztin és zsidó állam létrehozását tűzte ki célul. A béketerv szerint a palesztinoknak le kéne állítaniuk az izraeli városok elleni rakétatámadásokat, melyek szintén mindennapos eseménynek számítanak, elsősorban a Gázai övezet környékén.
A felek tehát egymásra mutogatnak, de a telepeseknek még mindig épülnek házak, és az izraeliek még mindig kapják a nyakukba a rakétazáport. A Békét most nevű izraeli mozgalom újra aggodalmát fejezte ki a békefolyamat hátráltatása miatt, azt mondták, az állam megadta magát a telepeseknek.
1967 óta Izrael 135 telepet hozott létre Ciszjordániában és 16-ot a Gázai övezetben, ezeket a belügyminisztérium is elismerte. Utóbbiakat három ciszjordániai teleppel együtt az Ariel Saron nevéhez fűződő egyoldalú kivonulás részeként 2005-ben kiürítették. Létezik továbbá 100 olyan telep, melyeket Izrael sem ismer el, ezeket előretolt állás néven emlegetik a médiában, a gyakorlatban ezek kisebb méretű telepek. A telepesek száma a B’Celem nevű izraeli jogvédő szervezet adatai szerint ma meghaladja a 400 ezret.
A telepesek egy része ultranacionalista nézeteket vall, Ciszjordániát a Biblia alapján meghatározott Izrael részének tekintik, amit isten a zsidóknak ígért, így nem ismerik el a palesztin állam létjogosultságát, és nem hajlandóak semmiféle engedményekre a békéért. Mások egyszerűen ragaszkodnak az őseik által lakott területekhez, míg sokan Izrael biztonságával érvelnek, stratégiailag tartják fontosnak a telepek megtartását.
Jogszerűtlen kisajátítások
A B'Celem szerint Izrael hatalmas területeket (konkrét számot nem közölnek) sajátított ki a palesztinoktól, amivel a lakhatáshoz, a megélhetéshez, illetve a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat sértik meg. Izrael emellett a telepeseket teljes jogú állampolgárként ismeri el, gyakran akár nagyobb mozgásteret, jelentősebb támogatásokat biztosít számukra. Összességében az izraeli és nemzetközi jogszabályok ilyen olvasatában a palesztin lakosság emberi jogai sérülnek.
A B’Celem szerint a helyzet megoldása az lehet, hogy Izrael kiüríti a telepeket, és a területeket visszaszolgáltatja a palesztinoknak. Kiemelik, hogy az elköltözött embereket megfelelő kárpótlásban kell részesíteni otthonaik elhagyásáért, elismerik ugyanakkor, hogy a folyamat hosszú időt vehet igénybe, egyes lépéseket viszont azonnal aktuálisnak látnak, így például az építkezések leállítását, vagy a telepesek ösztönzését, hogy visszaköltözzenek Izraelbe.
100 kamera palesztin családoknál
Addig is azonban, míg érdemi előrelépés történik, jogvédők különböző akciókkal próbálják felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértésekre, ezzel is sürgetve a változást. A B’Celem Visszalövés néven indította el programját még 2007 elején, lényege, hogy a szervezet videokamerákat oszt szét palesztinoknak azokon a területeken, ahol a leggyakoribbak a konfliktusok: zsidó telepek vagy katonai bázisok szomszédságában, illetve ahol sokszor fordul elő fegyveres összecsapás.
A palesztinok így rögzíteni tudják az őket ért támadásokat, amivel be lehet bizonyítani az izraeli és a nemzetközi közvélemény számára az emberi jogok megsértését. Mára több mint 100 családnak van kamerája, a felvételekkel a bíróságon is bizonyítható az erőszak, a videókat mellékelik a rendőrségi, illetve a katonai feljelentések mellé.
Július elején a rendőrség a felvétel alapján elkapott két szélsőséges telepest, akik hosszabb időre egy villanypóznához kötöttek egy palesztin férfit, majd ütlegelték.
Júniusban is a nyomára akadtak két telepesnek, őket azért fogták el, mert csoportosan megtámadtak egy pásztorcsaládot, és botokkal verték őket.
Legutóbb pedig egy 14 éves lány vette videóra, ahogy egy izraeli katona másfél méterről gumilövedéket lőtt egy megkötözött palesztin lábába.
Politikai ügy helyett jogi vita
A Békét most jogi útra akarja terelni a telepek építésének ügyeit, megközelítésük az, hogy politikai kérdés helyett jogi vitát kell gerjeszteni. „Nem mondjuk, hogy Izraelnek ne legyenek telepei, építhetnek telepeket akár a Holdon is, ha akarnak, csak mikor ezt teszik, alkalmazzák a saját törvényeiket” – nyilatkozta az Economistnak Dror Etkesz, a Békét most koordinátora. A szervezet több tucat üggyel akar a bírósághoz fordulni, ahol bizonyíthatónak látja a telepek építésének jogszerűtlenségét, együttműködik velük a B’Celem, valamint a Jes Din nevű jogvédő szervezet is.
A Békét most a jogi lépések mellett a társadalmi bázist is meg akarja teremteni, az izraeliekkel közelebbről is megismertetné a ciszjordániai helyzetet, miután egy felmérésből kiderült, hogy 73 százalékuk soha nem járt Ciszjordániában. Aki mégis, azt vagy katonai szolgálatra rendelték oda, vagy családi eseményen vett részt, írja a Ynet. A szervezet ezért nyáron kirándulásokat szervez, hogy az izraeliek személyesen is láthassák telepek építését, és találkozhassanak palesztin családokkal. Hasonló kirándulást szervezett A hallgatás megtörése nevű szintén izraeli civil szervezet is, a kirándulás azonban félbeszakadt, mikor telepesek rátámadtak a buszukra.
Veteránok vallanak
A Hallgatás megtörése munkája remekül tükrözi az izraeliek megosztottságát az izraeli-palesztin békéről alkotott véleményükben. A szervezetet veterán izraeli katonák alapították, akik összegyűjtik azoknak a katonáknak a vallomásait, történeteit, akik a Palesztin Hatóság területén szolgáltak. A katonák a palesztinokkal szembeni erőszakról, fosztogatásról, céltalan rombolásról beszélnek, feltárják továbbá az izraeli hadseregben jelenlévő korrupciót. Felhívják a figyelmet arra, hogy bár a katonák számára nyilvánvaló, hogy évek óta ezek a normák uralkodnak a hadseregben, mégis, mikor egy-egy ügyre fény derült, azt egyedi, szélsőséges esetként magyarázták.
Csak néhány példa a katonák vallomásaiból: "Hebron mellett izraeli telepesek építettek egy előretolt állást, majd úgy döntöttek, hogy az utat, amit akkor használnak, ha imádkozni mennek, nem használhatják a helyi lakosok, bár erre semmilyen felhatalmazásuk nem volt. Ha egy palesztin mégis elhaladt arra, üvöltöztek vele, kővel dobálták, gyakran a kötekedés tettlegességig fajult."
"A parancsnokom rendszeresen palesztin falvakba vitt minket, ahol felfordulást kellett csinálnunk, azaz kábító gránátot, fénybombát dobni házakba az éjszaka közepén, majd a levegőbe lövöldözni. Ilyenkor a palesztinok kijöttek és kövekkel dobáltak meg minket. A stratégia háttere az volt, hogy meg kellett védenünk az utakat, így ha felfordulást csináltunk a faluban, rend volt az utakon.”