Nem tanít az iszlámellenes francia tanár
Robert Redeker francia filozófiatanár, akit muzulmán szélsőségesek tavaly halálosan megfenyegettek az iszlámot szenvedélyesen támadó cikke miatt, szombaton bejelentette, hogy visszavonul az iskolai tanítástól.
A France Info rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a jövőben a CNRS nemzeti tudományos kutatóközpontban folytatja pályafutását és erről már Gilles de Robien oktatási miniszterrel is egyeztetett. Az 52 éves Redeker telefonrögzítőjét és elektronikus postafiókját azután áraszották el a halálos fenyegetések, hogy megjelent az iszlámot indulatosan támadó cikke a Le Figaro párizsi napilap egy tavaly szeptemberi számában, amelyet még aznap betiltottak Tunéziában és Egyiptomban.
Durva szavak, durva reakciók
Írásában a középiskolai tanár a gyűlölet és a "hihetetlen erőszak" könyvének nevezte a Koránt, Mohamed prófétát "könyörtelen hadúrnak, fosztogatónak, zsidók hóhérjának" festette le, kipellengérezve többnejűségét is, az iszlám vallásról pedig úgy vélekedett, hogy "magasztalja az erőszakot és a gyűlöletet".
A cikk megjelenése után rázúduló fenyegetések hatására feladta addigi gimnáziumi állását egy Toulouse melletti településen, és azóta fegyveres rendőri védelem alatt, rejtekhelyeken él családjával együtt.
A hónap elején rendőrségi berkekből kiszivárgott, hogy Marokkóban letartóztattak egy férfit, akiről azt gyanítják, hogy másokat bujtogatott Redeker meggyilkolására. Októberben rendőrkézre került Orleans-ban egy muzulmán fiatalember is, aki nagy valószínűség szerint halálos fenyegetést tartalmazó e-mailekkel bombázta a tanárt.
Redeker mindezek ellenére kitart a cikkben foglalt állításai mellett, és a szombati interjúban is leszögezte: nem bánt meg semmit sem. "Nem hiszem, hogy az ember megbánhat valamit, amit teljes becsülettel és őszinteséggel vetett papírra" - hangsúlyozta a rádióban.
Franciaország vezető politikusai és a Francia Muzulmán Tanács elnöke elítélte a halálos fenyegetéseket. A francia értelmiség kezdetben nagyon óvatosan viszonyult ahhoz a tényhez, hogy Redeker cikkében szélsőjobboldali szólamok köszöntek vissza, de később felsorakozott ügye mögött a szólásszabadság védelmére hivatkozva.