Orosz csapda ez a háború?

Az alig két napja tartó háború Grúzia és Oroszország között inkább Moszkva érdekeit szolgálja. Mégis úgy tűnik, mintha a grúzok cibálták volna meg egy öngyilkos gesztussal az orosz medve bajszát. Sok jel viszont arra utal, hogy az oroszok kergették bele a háborúba a grúzokat.

Érdemes figyelni az előzményekre. Oroszország 2003 óta próbálja ellehetetleníteni az akkori forradalomban hatalomra kerülő Szaakasvili elnököt és szövetségeseit. (Addig Eduard Sevardnadze, volt szovjet külügyminiszter vezette az országot, akinek viszonya szintén problémás volt az oroszokkal.) Szaakasviliék egyértelműen az USA és az EU barátságát keresték, és igyekeztek megszabadulni az orosz befolyástól. Grúzia erején felül, 2000 katonával segítette az iraki megszállást, és tagságot kért a NATO-ban.

Tavaly ősszel országos mozgalom indult Szaakasvili megdöntésére. A sztrájkokat és a tüntetéseket Szaakasvili szerint orosz ügynökök szervezték. Sikerült kikényszeríteni az előre hozott választásokat, de Szaakasvili magabiztosan győzött. Sokak szerint amit Moszkva nem ért el választáson akkor, azt kikényszeríti fegyverrel most.

Idén áprilisban a bukaresti NATO-csúcson Grúzia tagjelölti státust kapott. Oroszország agresszívan reagált a csúcsra, azt ígérték, ha a szintén aspiráns Ukrajnában NATO-bázis épül, azonnal támadnak majd. Moszkva egyértelműen a világ tudtára adta, hogy nem tűri, hogy a volt szovjet területeken - a Baltikumon kívül - amerikai érdekszféra alakulhasson ki.

Tavasszal és nyár elején Grúzia egymás után küldte a segélykiáltásokat az USA-nak és az EU-nak, hogy az oroszok mindjárt támadnak. Dél-Oszétiában és Abháziában is megerősítették a hivatalosan békefenntartóként jelen lévő orosz egységeket és a grúz légierő több orosz kémrepülőt is felfedezett. A grúz miniszterelnök-helyettes májusban Brüsszelben könyörgött a nyugati vezetőknek, hogy védjék meg őket, mert Oroszország háborúra készül.

Dmitrij Medvegyev új orosz elnök tavaszi beiktatásának napján orosz katonák vonultak be a szakadár területekre, hivatalosan vasutat felújítani, infrastruktúrát fejleszteni.

Az elmúlt hetekben Dél-Oszétia hadserege (amelyet lényegében az oroszok tartanak fenn) egyre sűrűbben támadott grúz területeket. Grúzia néhány éve visszafoglalta Dél-Oszétia egyharmadát és komoly autonómiát adott a helyieknek. Az autonóm terület vezetőjét júliusban megpróbálták meggyilkolni. A környéken grúz rendőrposztokat robbantgattak.

A háború kitörése előtt néhány órával Szaakasvili felszólította a dél-oszét vezetést, hogy állítsák le a támadásokat. Azt is megígérte, hogy széles körű autonómiát kap a régió, ha feladja különállását. Válasz nem érkezett, a grúz falvakat ért támadások viszont intenzívebbé váltak. Ezután indult meg a grúz hadsereg Chivali ellen.

A nyugati orosz-szakértők véleménye megoszlik abban, hogy Szaakasvili túl indulatosan döntött a támadásról, és hagyta magát csőbe húzni, vagy pedig tényleg nem volt más választása, és ha nem támad, akkor elveszti Oszétia maradékát is.

Vladimir Sorocin Oroszország-szakértő szerint egyértelműen az oroszok provokálták ki a harcot. Szerinte ezt bizonyítja, hogy Oroszország készen állt a beavatkozásra, folyamatosan engedték be a fegyvereseket a tartományba az elmúlt hetekben.

Szerinte az oroszok vissza akarják szerezni befolyásukat a grúz belpolitikára, visszafoglalni Dél-Oszétia maradék egyharmadát, és végképp megakadályozni egy kaukázusi ország NATO-tagságát. A térség eleve labilis (Grúziához közel van például Csecsenföld) és az oroszoknak elemi érdekük, hogy erőt mutassanak a Kaukázusban.

Kevin Connolly, a BBC washingtoni elemzője szerint a háború fő célja, hogy Oroszország jelezze, hogy nem tűri a NATO befolyását a volt szovjet területeken. Szerinte az oroszok magabiztosan léphettek, mert sem az EU sem az USA nem akar ujjat húzni velük. Előbbit a gázfüggőség, utóbbit az iráni és az észak-koreai együttműködés igénye tartja távol Grúzia megmentésétől. Connolly azt sugallja, hogy a nyugat elismeri majd Oroszország befolyási igényét a régióban.

A Washington Post szombati vezércikke szerint a háború arról szól, hogy Moszkva nem tűri, hogy nyugat-barát kormányok működjenek határai mentén. Az amerikai lap úgy véli, hogy az oroszoknak elegük lett Szaakasvili gazdasági sikereiből és népszerűségéből, és most katonai úton próbálják a hatalomból eltávolítani.