Víztározó okozhatta a szecsuáni földrengést

Egy, a törésvonaltól csupán ötszáz méterre található gigantikus víztározó idézhette elő a tavaly májusi szecsuáni (Sichuan) földrengést. A súlyos természeti katasztrófában 69 ezren vesztették életüket, 374 ezren megsebesültek, 18 ezren eltűntek.

Kínai kutató legfrissebb eredményei szerint a földrengés epicentrumától 5 kilométerre található 156 méter magas Cepingpu-gát (Zipingpu) mögött felgyülemlett 315 millió tonnányi víz hozzájárulhatott a földmozgás bekövetkezésének időpontjához és intenzitásához. Fan Hsziao (Fan Xiao), a szecsuani geológiai és ásványtani iroda főmérnöke szerint a tározó 2003-as építése és feltöltése vezetett a katasztrófához. Hozzátette, hogy bár kisebb-nagyobb rengések nem ritkák a környéken, ilyen erős földrengésre évezredek óta nem volt példa.

"Nem állítom, hogy a katasztrófa a Cepingpu-gát nélkül nem következett volna be, de a víztömeg kőzetlemezre gyakorolt nyomása a földmozgás időpontját és erejét is befolyásolhatta" - hangsúlyozta a főmérnök. A földrengéskutatók szerint a törésvonalak feletti nagy mennyiségű víztömegek a kőzettömbökre ható nyomást befolyásolva, a lemezeket jobban egymásnak feszíthetik, vagy éppen a szétcsúszásukat segíthetik.

A kínai kormány a szecsuani földrengésre továbbra is úgy tekint, mint egy elkerülhetetlen természeti katasztrófára, a gátak ellenzői viszont a kutatási eredményeket felhasználva próbálnak tiltakozni az ázsiai országban épülő víztározók ellen.

Az amerikai Science magazin januári számában megjelent írásban a Jangce-folyón épült Három Szoros Gátat is megemlítik. A tiszta energiát biztosító és a pusztító árvizek megakadályozásban rendkívüli szerepet játszó vízerőművi létesítményt az egyre gyakoribb fölcsuszamlások és a gát közelében élők kitelepítése miatt bírálják.

A tudósok egy másik csoportja szerint nem a Cepingpu-gátat kell okolni a földrengésért, jóllehet a víztározók valóban növelik a térség szeizmikus aktivitását. Roger Musson, a brit geológiai kutatóintézet földrengéskutatója szerint a vencsuani (Wechuan) földrengés nagysága és a 300 kilométer hosszú törésvonal a bizonyíték arra, hogy a térségben a gát nélkül is előfordulnak a tektonikus mozgások, a kérés már csak annyi, hogy a víztározóban lévő víztömeg miként befolyásolta a rengés kialakulását.