A klímaválság súlyosabb, mint a pénzügyi
További Külföld cikkek
Környezetvédelmi miniszterként mi a legfontosabb feladata?
Számunkra a klímaváltozás elleni küzdelem az első számú prioritás. Álláspontunk szerint ez nem a gyermekeink vagy az unokáink ügye. Persze az övék is, de már most is itt van, és most kell kezelnünk, mert mélyebb, nagyobb, hosszabb távon ható és bonyolultabb probléma, mint a pénzügyi válság. Tudományosan bizonyított tény hogy nem fog magától megoldódni, a világ vezetőinek közösen kell cselekedniük hogy elkerüljük a következményeket.
A klímaváltozás hatásai Norvégiában, különösen az arktiszi régióban, de az egész világon öngerjesztőek. Olvad a sarki jég, a karibi régióban gyakoribbá váltak a hurrikánok, a Himalája térségében megváltozott az árvizek gyakorisága - nem tíz vagy húsz év múlva, hanem már ma elszenvedjük a következményeket.
A szuperminiszter
Az 1955-ös születésű szocialista politikus, Erik Solheim a vörös-zöld norvég kormány "szuperminisztere": egy személyben irányítja a környezetvédelmi és a nemzetközi fejlesztési minisztériumot. A történész és politológus végzettségű politikus korábban a Szocialista Baloldal párt elnökeként és parlamenti képviselőként dolgozott, illetve békeközvetítőként szerepelt a Srí Lanka-i polgárháborúban.
Mit tesz Norvégia a klímaváltozás ellen?
Norvégia 30 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt 2010-re az 1990-es szinthez képest. Ez húsz százalékos tényleges kibocsátás-csökkentést jelent, további tíz százalékot pedig az emissziótőzsdén vásárolunk meg. Ezután pedig a világ vezetőinek Koppenhágában olyan döntést kell hozniuk a probléma megoldására, amely megfelel az egész emberiség elvárásainak. Még szigorúbb célokat kell kitűznünk a kibocsátás-csökkentés terén.
Koppenhágában 2009. decemberében rendezik a következő nagy nemzetközi klímakonferenciát, amelyen a kiotóit felváltó új klímaegyezményt szeretnének elfogadtatni a világgal a szervezők. Lát esélyt a sikerre?
A koppenhágai tárgyalások sikerének két feltétele van. Az egyik, hogy az USA is felvállalja az ügyet: olyan amerikai elnök nélkül, aki nem áll az élére a folyamatnak, nem lehetünk sikeresek. A klímaproblémát az USA-EU-Kína háromszögben kell megoldani, de biztos vagyok abban, hogy ha az USA elköteleződik, Kínával sem lesz probléma. Azt gondolom, hogy Obama alkalmas erre a feladatra, de szenátorként már McCain is megígérte, hogy lépni fog a klímaváltozás megfékezéséért.
A USA nélkül nem tudunk előrelépni: egy ország sem fog jelentős vállalásokat tenni, amíg az USA meg nem teszi. Ehhez a leendő Obama vagy McCain elnök személyes elköteleződésére van szükség. Mindketten megígérték, hogy az európaihoz hasonló emissziótőzsdét vezetnek be az Egyesült Államokban is.
Koppenhágában fontos téma lesz a finanszírozás kérdése is. Sok pénzre van szükség, ennek a piacról kell jönnie. Mi azt javasoljuk hogy a globális emissziós piac két százalékát fordítsuk a fejlődő világ klíma-adaptációs és egyéb környezetvédelmi céljaira. Ez kis számnak hangzik, de az emissziós piac két százaléka nagyjából 20 milliárd amerikai dollárt jelent majd évente.
Sok tudós még ma is azt állítja, hogy a klímaváltozás nem az ember által előidézett, hanem természetes folyamat. Nem tart attól, hogy az USA ezt a kifogást arra használja majd, hogy ne költsön pénzt ilyesmire?
Mindenütt vannak ostoba politikusok, még Norvégiában is. De ha tovább halogatjuk a megoldást, a klímaprobléma kezelhetetlenebbé és jóval költségesebbé válik, és ezt ma már a világ minden jelentős vezetője tényként kezeli. Ha Obamát megválasztják, a világhelyzet egy nanomásodperc alatt megváltozik, de már George W. Bush is arra használta a második ciklusát, hogy kijavítsa az első négy évben elkövetett hibáit.
A pénzügyi válság bebizonyította, hogy a világ vezetői képesek az összehangolt cselekvésre: az USA, Kína és az EU pénzügyminiszterei egyszerre léptek a pénzügyi rendszer totális összeomlásának elkerülése érdekében, és a dolog működött. Ez volt az első alkalom az emberiség történetében, hogy három kontinensnek egyszerre kellett cselekednie, és ez a klímaváltozás esetében is reményt keltő fejlemény.
A kvótákon felül létezik külön széndioxid-adó Norvégiában?
Az olaj-, és gáziparban igen. 1990-ben vezettük be, akkor az egész szektor hangosan tiltakozott, hogy tönkretesszük őket és kiszorulnak a piacról emiatt. Ma már mindenki azzal büszkélkedik, hogy ő találta ki a szisztémát. Népszerűvé vált, mert hosszú távon segített megőrizni az iparág versenyképességét, mert idejében alkalmazkodtunk a megváltozott viszonyokhoz.
Azt hiszem, hogy ez fontos tanulság a pénzügyi válság szempontjából is: most is rengetegen azt mondják, hogy nem ez a megfelelő alkalom az ipar átalakítására. A mi álláspontunk szerint viszont pontosan ez a megfelelő pillanat. El kéne gondolkodnunk azon, miért sokkal versenyképesebb a Toyota a General Motorsnál? Mert a Toyota a kilencvenes években elkötelezte magát a változások melett, míg a GM inkább lobbistákat küldött Washingtonba. Ha egy iparág ellenáll a változásoknak, hosszú távon rajtaveszt.
Norvégia nem tagja az EU-nak, mégis aláveti magát az EU-szabályozásnak az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének területén?
Felelős országként az a célunk, hogy az EU-val összhangban cselekedjünk, nincs külön út például a légiközlekedésből származó kibocsátás csökkentésére. Négy területen ugyanakkor önállóan is hozzá tudunk tenni a kibocsátás-csökkentési célok megvalósításához.
Az első a hajózás, Norvégia a világ ötödik legnagyobb hajós nemzete, amit ebben a szektorban teszünk, abból világszabvány lehet.
A második az Arktisz és az Antarktisz kérdése, itt élenjáró kutatásokat folytatunk. A világ számos környezetvédelmi miniszterét meghívtam februárra az Antarktiszra, hogy saját szemükkel győződjenek meg a klímaváltozás következményeiről. Az Arktiszra is folyamatosan hívunk politikusokat: Hillary Clinton és John McCain is járt már a Spitzbergákon.
A harmadik terület a szén-dioxid megkötése és földbe temetése (carbon capture and storage, CCS). Tegnap jártak a Mongstad-i olajfinomítóban, amely sajnos a világ legfejlettebb ilyen projektjét futtatja. Azért sajnos, mert legalább még 10-20 hasonlóra volna szükség világszerte. A CCS-ről sokat beszélnek az EU-ban, az USA-ban és Ausztráliában is, de nem tesznek eleget. Szükségünk van erre a technológiára, rövid távon támogatni kell, hosszú távon azonban piaci alapon is hozzáférhetővé kell válnia.
A negyedik terület az esőerdők védelme és megőrzése. Ezen a területen természetesen nincsenek különösebb tapasztalataink, de jelentős összegeket áldozunk erre a célra. Brazíliával kétoldalú megállapodást kötöttünk, hatszáz millió dollárt kapnak tőlünk évente egy öt éves perióduson keresztül. Ezen felül az ENSZ esőerdő-megőrzési kísérleti projektjét is finanszírozzuk.
A pénzügyi válság által előidézett recesszió és pénzhiány nem hátráltathatja ezeket a nemzetközi környezetvédelmi nagyprojekteket?
A pénzügyi válság nem elfogadható kifogás a klímaváltozás megfékezése érdekében szükséges lépések halogatására. A pénzügyi válságot arra kell felhasználnunk, hogy átalakítsuk a világgazdaságot, egy zöldebb, környezetkímélőbb gazdasági rendszerrel kell kilábalnunk a krízisből. A korábbi világválságok tanulsága is az, hogy a krízis hatására a rendszer változik, alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Ellenkező esetben egy sokkal nagyobb és költségesebb válság következik.
A pénzügyi válság következtében két jelentős doktrína megbukott. Az egyik, hogy a szabad piac képes az önszabályozásra. Ez a doktrína pontosan úgy bukott meg, mint a kommunizmus a berlini fal leomlásakor. A kommunizmus mellett sem lehet érvelni 1989 óta, még akkor sem, ha egyesek szerint a létező kommunizmus nem az igazi volt. Hasonlóképpen, az önszabályozó szabadpiac doktrínája sem védhető tovább: szigorú, összehangolt állami szabályozásra van szükség az egész világon ezen a területen. Ez pozitív fejlemény.
Másodszor, az a George W. Bush első elnöki periódusához köthető doktrína is halott, hogy az USA egyedül meg tudja oldani a világ problémáit. Még a világ legerősebb nemzete sem képes erre: sem a pénzügyi válságot, sem semmi mást - például az iraki vagy az afganisztáni konfliktust - nem tudja megoldani egyedül. Ma már mindenki megértette, hogy csak akkor van esélyünk, ha a világ nagyhatalmai, és az olyan kisebb államok is, mint a mienk vagy az önöké, együtt tudnak működni. Csak együtt oldhatjuk meg a világ problémáit. Ez is örvendetes felismerés.
Milyen mértékű konfliktusra számít Oroszországgal az Arktisz miatt? Lehet belőle háború?
Nem hiszem hogy katonai értelemben vett konfliktusba torkollik a vita. Egyáltalán nem számítunk erre. Arra viszont igen, hogy többet kell a kérdéssel foglalkoznunk, mert ahogy a jég eltűnik az arktiszi régióból, könnyebbé válik az ott található olaj-, és gázmezők kiaknázása. Továbbá új hajózási útvonalak nyílnak meg: Európából sokkal rövidebb út vezet Ázsiába az Arktiszon keresztül. Rotterdamból Yokohamába vagy Sanghajba feleakkora úton lehet eljutni az Arktiszon, mint a Szuezi csatornán keresztül.
Mi lesz a vitatott arktiszi területeken található olaj-, és gázmezők sorsa?
Az oroszok, mint mindenki más, szeretnék kiaknázni az ott található lelőhelyeket. Van egy bizonyos terület, aminek a hovatartozását vitatjuk, de ott egyelőre nem termelnek olajat. A jövőbeli konfliktus lehetősége persze nem kizárható, de mi úgy gondoljuk, hogy az olajkitermeléssel csak nagyon óvatosan szabad észak felé haladni, mert környezeti szempontból nagyon sérülékeny területről van szó, ott minden kártétel több száz évig megmarad.
Az interjút itt lehet kommentálni
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
A japán külügyminiszter is megszólalt a Budapesten meggyilkolt japán nő ügyében
A tokiói diplomácia vezetője arról is beszélt, mit javasolt a konzulátus a nőnek.
február 13., 15:39
- Külföld
Először szólalt meg Volodimir Zelenszkij a Trump–Putyin-telefonbeszélgetésről
Az ukrán elnök közölte: országa semmilyen megállapodást nem fogad el, ami nélküle születik.
február 13., 16:29
- Külföld
Nem akar konfliktust a Hamász, azt ígérik, szabadon engedik az izraeli túszokat
A megállapodás szerint a három fogvatartottat szombaton adják át.
február 13., 16:02
- Mindeközben
Tudatosan kerüli a nőket a Házasság első látásra Zolija, elárulta, meddig nem akar ismerkedni
3 órája
- Külföld
Orbán Viktor posztolt, hamarosan vágatlan interjúval jelentkezik
A kormányfő Tucker Carlsonnal találkozott Dubajban.
február 13., 16:00
- Külföld
Szijjártó Péter: Donald Trump véget vet a beavatkozásoknak más országok belügyeibe
Így már csak Brüsszel támadásait kell kivédeni – véli.
február 13., 15:51
- Külföld
Olaf Scholz kőkemény üzenetet küldött, súlyosan megbüntetné a müncheni gázolót
Több vezető német politikus is megszólalt.
február 13., 15:05
- Mindeközben
Détár Enikő Rékasi Károlyról: „Nézzenek emiatt hülyének, de szeretem őt a mai napig”
4 órája
- Mindeközben
Csúnyán beégett Tom Holland, nem adták ki neki saját márkájú sörét: „Kicsit ironikus”
tegnap, 22:06
- Mindeközben
Istenes Bence videóján nevetnek követői, így mentette ki magát egy szorult helyzetből
tegnap, 21:02
- Külföld
A Hamász átadta négy izraeli túsz földi maradványait
Folytatódott a tűzszüneti megállapodás.
12 perce
- Külföld
Az Apple átnevezte a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre
A lépéssel az almás cég felzárkózott a többi techóriás mellé.
február 13., 17:16
- Külföld
Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese
Nagyon sok a bizonytalanság, akár előrehozott választások is jöhetnek Ausztriában.
február 13., 17:51
- Külföld
„Gyakorlatilag megadta magát Putyinnak” – kritikusává vált egykori szövetségese bírálta Trumpot
február 13., 06:09
- Mindeközben
Guy Pearce durva jelzővel illette Kevin Spacey-t, megérkezett a színész kemény válasza is
tegnap, 20:02
- Külföld
Európai védelmi miniszterek: Donald Trump Vlagyimir Putyin céljait erősítheti
Szerintük jobban be kéne vonni Európát a tárgyalásokba.
február 13., 18:48
- Külföld
Újabb részletek derültek ki a rémhalról, amit először észleltek felszín közelében
Egy természetvédelmi szervezet figyelt fel először a ritka jelenségre.
február 13., 18:56
- Külföld
Szijjártó Péter bejelentette, Magyarország és Szerbia közös kőolajvezetéket épít
A külügyminiszter szerint nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül.
február 13., 18:22
- Címlapon
Böszörményi-Nagy Gergely: Kétlem, hogy a MOME hallgatóinak többsége ne akarná a megújulást
Exkluzív interjút adott az Indexnek az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke a kialakult helyzetről.
2 órája
- Külföld
Börtönbüntetés vár a kidobóra, aki megzsarolta Michael Schumacher családját
Az egykori autóversenyző korábbi testőre is érintett az ügyben.
február 13., 08:33
- Mindeközben
Kiss Daniella kislánya hatalmasat nőtt, megmutatta a már két hónapos Delanit
tegnap, 18:50
- Mindeközben
Kulcsár Edina pszichológiai teszthez kötné a gyerekvállalást: „Szigorítanám, de nagyon durván”
tegnap, 17:43
- Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére
A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.
február 13., 08:43
- Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról
Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.
február 13., 07:45
- Külföld
Ketten ültek az autóban, a sofőr gyorsított, mielőtt a tömegbe hajtott Münchenben, sok a sérült
Videón, ahogy a rendőrök leteperik és bilincsbe verik a 24 éves afgán elkövetőt, a bajor miniszterelnök szerint támadás történt.
február 13., 11:15
- Címlapon
Akár 300 ezres bírságot kockáztat, aki nem végzi el a NAV adategyeztetését
A hivatal átláthatóságot vár a döntéstől.
2 órája
- Külföld
Donald Trump kőkemény lépése mindent borított, de ugrásra készen áll legnagyobb ellenfele
Az USAID-támogatásokat a kínai Övezet és Út kezdeményezés pótolhatja. Megvan a nevető fél?
február 13., 10:16
- Külföld
Elfogták a mexikói drogkartell pilótáját, aki információkat szolgáltathat egy korábbi repülőútról
Kiderülhet, valóban áruló volt-e El Chapo fia.
február 13., 17:36
- Mindeközben
Czippán Anett bevallotta, nem úgy alakult az élete, ahogy azt megálmodta: „Ezt dobta a gép”
tegnap, 16:41
- Címlapon
Donald Trump: Jobb, ha Zelenszkij gyorsan lép, különben nem marad országa
Az amerikai elnök keményen nekiment az ukrán elnöknek, aki szerinte egy diktátor.
tegnap, 17:20
- Külföld
Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota
A támadónál fegyver is volt, de azt nem használta.
február 13., 06:58
- Külföld
Legalább 24-en meghaltak egy közúti balesetben Zimbabwéban
Busszal ütközött egy teherautó.
február 13., 12:51
- Külföld
Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat
Palermo ügyészsége 188 embert tartóztatott le.
február 13., 08:26
- Mindeközben
Alföldi Róbert: A magyar társadalom nem igazán tud mit kezdeni az idős emberekkel
tegnap, 13:22
- Címlapon
Kiss Noémi: A mérges keletnémet gondolat
A legtöbb német a mai napig összekeveri Budapestet Bukaresttel, nem tudja, melyik földrészen fekszik Ukrajna vagy Moldova.
27 perce